Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w93 4/1 bf. 28-31
  • Feemɔ Mɔ Ni Yɔɔ Miishɛɛ Ni Eto Enibii Ahe Gbɛjianɔ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Feemɔ Mɔ Ni Yɔɔ Miishɛɛ Ni Eto Enibii Ahe Gbɛjianɔ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1993
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Wɔto Gbɛjianɔ ni Wɔyɛ Miishɛɛ
  • Oyitsoŋ Akawa yɛ Bo Diɛŋtsɛ Onɔ
  • Gbee ni Hiɛ Kã aloo Jata ni Egbo?
  • Feemɔ Bo Diɛŋtsɛ Ohe Ejurɔ
  • Feemɔ Mɛi Krokomɛi Ejurɔ
  • Aŋkroaŋkroi Fɛɛ Ahe Susumɔ
  • Bɛŋkɛmɔ Tooku lɛ He Kpaakpa
  • Nyɔŋmɔ Tsuji—Gbɔmɛi ni Ato Amɛhe Gbɛjianɔ ni Yɔɔ Miishɛɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
  • Mɛi Ni Sɔmɔɔ “Miishɛɛ Nyɔŋmɔ Lɛ” Yɛ Miishɛɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2018
  • Ni Aaakwɛ Nyɔŋmɔ Asafoku Lɛ Yɛ Suɔmɔ Mli
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
  • Gbɛjianɔ Ni Ato Koni Asɔmɔ Yehowa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1985
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1993
w93 4/1 bf. 28-31

Feemɔ Mɔ Ni Yɔɔ Miishɛɛ Ni Eto Enibii Ahe Gbɛjianɔ

NII ahe gbɛjianɔ ni wɔtoɔ lɛ haa wɔfeɔ nibii jogbaŋŋ. Nii ni wɔfeɔ jogbaŋŋ lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔkɛ wɔbe kɛ wɔnibii hu tsuɔ nii jogbaŋŋ (Galatabii 6:​16; Filipibii 3:​16; 1 Timoteo 3:⁠2) Shi nibii babaoo he hiaa yɛ shihilɛ mli fe gbɛjianɔtoo kɛ nitsumɔ ni mɔɔ shi jogbaŋŋ. Lalatsɛ ni akɛ mumɔ tsirɛ lɛ lɛ ŋma akɛ: “Miishɛɛ ji maŋ ni Yehowa ji e-Nyɔŋmɔ lɛ!” (Lala 144:​15, New World Translation) Kaa lɛ ji ni wɔna miishɛɛ ni wɔto wɔnibii fɛɛ ni wɔfeɔ lɛ he gbɛjianɔ.

Wɔto Gbɛjianɔ ni Wɔyɛ Miishɛɛ

Yehowa Nyɔŋmɔ ji nɔkwɛmɔ nɔ kpele fe fɛɛ yɛ gbɛjianɔtoo kpakpa he. Edebɔɔ nibii fɛɛ, kɛjɛ wala yibii komekomei anɔ kɛyashi bɔɔnii ni yɔɔ haŋtsii lɛ anɔ, kɛjɛ atɔm bibii kwraa nɔ aahu kɛyashi ŋulamii kushai wuji anɔ, fɛɛ tsɔɔ mla kɛ gbɛjianɔtoo kpakpa. Ejeŋ muu fɛɛ mlai lɛ haa wɔkɛ nɔmimaa toɔ wɔshihilɛi ahe gbɛjianɔ. Wɔle akɛ hulu baaje daa leebi, ni latsaa be baanyiɛ fɛ̃i be sɛɛ.​—1 Mose 8:​22; Yesaia 40:⁠26.

Shi Yehowa fe Nyɔŋmɔ ni toɔ gbɛjianɔ pɛ kɛkɛ. Lɛ nɔŋŋ ji “miishɛɛ Nyɔŋmɔ lɛ.” (1 Timoteo 1:​11, NW; 1 Korintobii 14:33) Anaa emiishɛɛ lɛ yɛ edebɔɔ nii lɛ amli. Alɔŋte bii ni shwɛɔ, hulu-shinyɔɔ fɛfɛo, niyenii ni baa mɔ tsine, lala ni woɔ mɔ hewalɛ, nitsumɔ ni kanyaa mɔ, kɛ nibii krokomɛi babaoo lɛ fɛɛ tsɔɔ akɛ eesumɔ ni wɔna wala mli ŋɔɔmɔ. Emlai lɛ jeee wɔ naatsii nii ni wa, shi moŋ ebuɔ wɔhe kɛhaa wɔ miishɛɛ namɔ.

Yesu Kristo hiɔ shi kɛ su ní tamɔ e-Tsɛ lɛ nɔŋŋ. Lɛ ji “Hewalɛ-nɔyelɔ kome ni yɔɔ miishɛɛ lɛ” ni efeɔ enii tamɔ e-Tsɛ feɔ lɛ pɛpɛɛpɛ. (1 Timoteo 6:​15, NW; Yohane 5:19) Beni ekɛ e-Tsɛ tsuɔ nii yɛ edebɔɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, no mli lɛ jeee “ŋaalɔ” ni tsuɔ nii jogbaŋŋ kɛkɛ eji. Ená nɔ ni etsu lɛ hu he miishɛɛ. “[E]shwɛɔ yɛ [Yehowa] hiɛ be fɛɛ be, [e]shwɛɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni [e]naa gbɔmɛi abii ahe miishɛɛ.”​—Abɛi 8:​30, 31.

Wɔmiisumɔ ni wɔjie mlihilɛ, mlifilimɔ, kɛ miishɛɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ kpo wɔtsɔɔ gbɔmɛi yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔfeɔ lɛ mli. Shi, bei komɛi, kɛ wɔmiibɔ mɔdɛŋ ni wɔtsu nii jogbaŋŋ kɛmɔ shi lɛ, ekolɛ wɔhiɛ kpaa nɔ akɛ nɔ ni fata nyiɛmɔ ni “wɔnyiɛ[ɔ] yɛ [Nyɔŋmɔ] mumɔ lɛ mli” lɛ he hu ji Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yibii ni wɔɔwo. (Galatabii 5:​22-25) No hewɔ lɛ wɔɔfee jogbaŋŋ akɛ wɔɔbi wɔhe akɛ, Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔto nibii ahe gbɛjianɔ ni wɔna miishɛɛ hu yɛ wɔnitsumɔ mli, kɛ mɛi krokomɛi hu anitsumɔ kudɔmɔ mli?

Oyitsoŋ Akawa yɛ Bo Diɛŋtsɛ Onɔ

Susumɔ ŋaawoo kpakpa ni aŋma yɛ Abɛi 11:17 lɛ he okwɛ. Klɛŋklɛŋ lɛ, mumɔ naa niŋmalɔ lɛ kɛɔ wɔ akɛ “mɔ ni naa mɔbɔ lɛ, lɛ diɛŋtsɛ esusuma ejurɔ efeɔ.” Kɛkɛ ni ekɛɛ nɔ kroko ni ekɛto he akɛ: “Shi mɔ ni yi wa lɛ, epiŋɔ lɛ diɛŋtsɛ eheloo tete.” New International Version ŋma yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ akɛ: “Mlihilɔ he baa sɛɛnamɔ haa lɛ diɛŋtsɛ ehe, shi yiwalɔ kɛ haomɔ baa lɛ diɛŋtsɛ enɔ.” Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ wɔyi baanyɛ awa yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔnɔ ni ekolɛ wɔleee? Gbɛ kome ji ni wɔɔhiɛ yiŋtoo kpakpa, shi wɔtooo nɔ ko kwraa he gbɛjianɔ.

Ni mɛni jɛɔ mli baa? Enɛ he nilelɔ ko wie akɛ: “Hiɛnɔkpamɔ bibioo ni aaaba, wolo ni akɛyato he ni esaaa, famɔ ko ni akɛha, ni anuuu shishi jogbaŋŋ bɔ ni sa, tɛlifon ni atswa ni aŋmaaa wiemɔ lɛ jogbaŋŋ​—enɛɛmɛi ji nibii bibii ni anyɛɛɛ afee, ni ji muawai bibii ni fiteɔ nii ni afeɔ jogbaŋŋ kɛmɔɔ shi, ni haa yiŋtoi kpakpai ni ayɔɔ lɛ feɔ efolo lɛ.”​—Teach Yourself Personal Efficiency.

Enɛ kɛ mumɔ naa niŋmalɔ ní wie nɛkɛ lɛ kpaa gbee: “Mɔ hu ni ŋɔɔ enitsumɔ eshashaoɔ shi lɛ, nii fitelɔ kpeteŋkpele nyɛmi ji lɛ.” (Abɛi 18:⁠9) Hɛɛ, gbɔmɛi ni bɛ gbɛjianɔtoo, ni amɛnitsumɔ mɔɔɔ shi jogbaŋŋ lɛ baanyɛ amɛkɛ oshara aba, ni amɛkɛye amɛ diɛŋtsɛ kɛ mɛi krokomɛi awui. Enɛ hewɔ lɛ, bei pii lɛ, mɛi krokomɛi kɛ amɛ ebɔɔɔ. Yɛ amɛ shishashaomɔ nɛɛ hewɔ lɛ, amɛkɛ piŋmɔ baa amɛ diɛŋtsɛ amɛnɔ.

Gbee ni Hiɛ Kã aloo Jata ni Egbo?

Shi wɔyi baanyɛ awa yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔnɔ kɛtsɔ otii ni nɔ kwɔlɔ fe nine ni wɔkɛaamamɔ wɔhiɛ lɛ nɔ. Nii ni atsuɔ jogbaŋŋ kɛmɔɔ shi he niŋmalɔ ni wɔtsi eta yɛ yiteŋgbɛ lɛ wie akɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ “emuuyeli he oti ni anyɛŋ ashɛ he kɛmɔ shi kɔkɔɔkɔ” ama wɔhiɛ. Ni ewie akɛ nɔ ni jɛɔ mli baa ji “tsui-kuumɔ kɛ yiŋfutumɔ shihilɛ ni ayajeɔ mli yɛ naagbee kwraa.” Mɔ ni susuɔ akɛ enɔ fɛɛ nɔ yeɔ emuu lɛ baanyɛ ato enii ahe gbɛjianɔ ni enitsumɔ hu amɔ shi jogbaŋŋ, shi enaŋ miishɛɛ diɛŋtsɛ kɔkɔɔkɔ. Etsɛɛɛ ni eboteɔ awerɛho shihilɛ ni kumɔɔ mɔ mli.

Kɛji wɔmiitsɔmɔ mɛi ni susuɔ akɛ amɛ nɔ fɛɛ nɔ yeɔ emuu lɛ, wɔɔfee jogbaŋŋ akɛ wɔɔkai akɛ “gbee ni hiɛ kã lɛ ehi fe jata ni egbo.” (Jajelɔ 9:⁠4) Ekolɛ wɔgbeŋ wɔ diɛŋtsɛ wɔhe kɛtsɔ emuuyeli shihilɛ ni wɔɔdi sɛɛ kɛ henaagbamɔ lɛ nɔ, shi wɔbaanyɛ wɔye wɔhe awui waa kɛtsɔ yaka deŋmegbomɔ nɔ. Taakɛ nilelɔ ko wie lɛ, nɔ ni fata enɛ he hu ji “deŋmegbomɔ yɛ gbɔmɔtsoŋ, henumɔŋ, mumɔŋ, jwɛŋmɔŋ, kɛ mɛi krokomɛi kɛ sharamɔ hu mli.” (Job Stress and Burnout) Eka shi faŋŋ akɛ, ni wɔɔgbo deŋme yaka kɛtsɔ otii ni anyɛŋ ashɛ he lɛ asɛɛdii nɔ lɛ feɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔbe yiwaa, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ eheɔ wɔmiishɛɛ kɛjɛɔ wɔdɛŋ.

Feemɔ Bo Diɛŋtsɛ Ohe Ejurɔ

Kaimɔ akɛ: “Mɔ ni naa mɔbɔ lɛ, lɛ diɛŋtsɛ esusuma ejurɔ efeɔ.” (Abɛi 11:17) Kɛ wɔkɛ otii kpakpai ni anyɛɔ atsuɔ he nii mamɔ wɔhiɛ, ni wɔha ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ, Yehowa, Nyɔŋmɔ ni yɔɔ miishɛɛ lɛ le wɔgbɔjɔmɔi lɛ, wɔfeɔ wɔ diɛŋtsɔ wɔhe ejurɔ. (Lala 103:​8-14) Wɔbaanyɛ wɔna miishɛɛ hu kɛ wɔyoo nakai gbɔjɔmɔi lɛ ni no sɛɛ lɛ ‘wɔbɔ mɔdɛŋ’ bɔ ní wɔnyɛmɔ aaashɛ he, ni wɔkɛtsu wɔgbɛnaa nii ahe nii jogbaŋŋ lɛ.​—Hebribii 4:​11; 2 Timoteo 2:​15; 2 Petro 1:⁠10.

Shi kɛlɛ, oshara ni ji nii ni wɔɔfee kɛteke nɔ kwraa yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ hu yɛ​—ni no ji ni wɔɔna wɔhe mɔbɔ fe níne. Ohíɛ akakpa hetoo ni Yesu ha yɛ ŋaa ni bɔfo Petro wo lɛ lɛ he, akɛ, “Naa ohe mɔbɔ, Nuŋtsɔ,” yɛ be mli ni yɛ anɔkwale mli lɛ, yiŋkpɛɛ kɛ nitsumɔ he miihia lɛ nɔ. Petro susumɔ lɛ yɛ oshara waa diɛŋtsɛ, aahu akɛ Yesu kɛɛ: “Ho misɛɛ, Satan! Ootɔ̃tɔ̃ minane; ejaakɛ ojwɛŋŋ Nyɔŋmɔ nii ahe, shi gbɔmɛi anii ahe moŋ ojwɛŋɔ.” (Mateo 16:​22, 23) Ni wɔɔfee wɔ diɛŋtsɛ wɔsusuma ejurɔ lɛ eŋmɛɛɛ anyagbafeemɔ kɛ akɔnɔ sɛɛdii su namɔ gbɛ. No hu baanyɛ ahe miishɛɛ lɛ fɛɛ kɛjɛ wɔdɛŋ. Jwɛŋmɔ kɛ nitsumɔ ji nɔ ni he hiaa wɔ, jeee nii ahe sɛkɛyeli.​—Filipibii 4:⁠5.

Feemɔ Mɛi Krokomɛi Ejurɔ

Eka shi faŋŋ akɛ, woloŋmalɔi kɛ Farisifoi ni hi shi yɛ Yesu gbii amli lɛ susu akɛ amɛtsuɔ nii jogbaŋŋ ni amɛtoɔ amɛnibii ahe gbɛjianɔ hu. A Dictionary of the Bible lɛ wieɔ amɛ jamɔ gbɛ lɛ he akɛ: “Akɛ mlai bibii haŋtsii ebɔle Biblia mli famɔ fɛɛ famɔ he. Ahaaa hegbɛ ko kwraa kɛha shihilɛi ni tsakeɔ lɛ; abiɔ toiboo kwraa ni aaafee aha Mla lɛ yɛ emli taomɔ nii fɛɛ mli yɛ Yudanyo fɛɛ Yudanyo dɛŋ shɛii . . . Mla naa saji lɛ tee nɔ efa babaoo aahu kɛyashi jamɔ batsɔ jarayeli, ni shihilɛ lɛ batsɔ jatsu ni tsii fe nine. Aha gbɔmɛi lɛ tsɔmɔ tamɔ tsobii ni atsirɛɔ amɛ. Anuuu henilee gbee dɔŋŋ; afite hewalɛ ni hiɛ ka ni yɔɔ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ mli lɛ, ni agbe lɛ kwraa yɛ mlai babaoo ni akɛshwie nɔ lɛ shishi.”

Ebɛ naakpɛɛ akɛ Yesu Kristo bu amɛ fɔ yɛ enɛ he. Ewie akɛ: “Amɛfimɔɔ jatsui kɛ tsiimɔ ni teremɔ jaraa amɛkɛshwieɔ mɛi akɔɔji anɔ; shi amɛ diɛŋtsɛ lɛ, amɛsumɔɔɔ akɛ amɛkɛ amɛwao kome tsiɔ.” (Mateo 23:⁠4) Onukpai ni yɔɔ suɔmɔ lɛ tsiɔ amɛhe kɛjɛɔ mlai kɛ famɔi bibii ni amɛkɛaafee jatsui amɛkɛshwie tooku lɛ nɔ lɛ he. Amɛkɛ Nyɔŋmɔ tooku lɛ yeɔ kɛ ejurɔfeemɔ yɛ Kristo Yesu mlihilɛ nɔkwɛmɔ nɔ ni haa mɔ hejɔlɛ lɛ lɛ sɛɛnyiɛmɔ mli.​—Mateo 11:​28-30; Filipibii 2:​1-5.

Kɛji asafo lɛ mli gbɛnaa nii ahe nitsumɔ fa po lɛ, onukpai ni susuɔ mɛi krokomɛi ahe lɛ ahiɛ kpaaa anɔkwale ni eji akɛ gbɔmɛi​—gbɔmɛi ni Nyɔŋmɔ sumɔɔ amɛ lɛ ahe nii amɛtsuɔ lɛ nɔ. (1 Petro 5:​2, 3, 7; 1 Yohane 4:​8-10) Amɛhaŋ asafoŋ saji kɛ nitsumɔi ahe amɛbe kwraa aahu akɛ amɛhiɛ po baakpa nitsumɔ titri ni amɛtsuɔ he nii akɛ tookwɛlɔi ni kwɛɔ tooi lɛ ni amɛbuɔ amɛhe lɛ nɔ.​—Abɛi 3:3; 19:​22; 21:​21; Yesaia 32:​1, 2; Yeremia 23:​3, 4.

Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, gbɛjianɔtoi kɛ akɔntaabui ahe saji ni aaahe mɔ jwɛŋmɔ kɛ ebe fɛɛ lɛ baanyɛ aha ehiɛ akpa mɛi krokomɛi ahe susumɔ nɔ. Susumɔ bɔs kudɔlɔ ni susuɔ akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, enitsumɔ titri ji ni ekpɛtɛ ebe he gbɛjianɔtoo he gbagbalii lɛ he okwɛ. Bɔ ni eyeɔ oyai ni ejɛ gbɛ ni etsuɔ nii yɛ nɔ lɛ naagbee he kome kɛya he kroko lɛ yɛ be ni ato lɛ mli lɛ ehe ejwɛŋmɔ fɛɛ. Dɔlɛ sane ji akɛ, yɛ esusumɔ naa lɛ, gbɛfalɔi lɛ miitsi lɛ gbɛ. Amɛyɛ shɔ̃ɔ ni amɛnibii fɛɛ egbɛ, ni be fɛɛ be lɛ, ja eefa bɔs lɛ ni eya dani amɛbashɛɔ bɔs shidaamɔ he lɛ. Ni eeekai akɛ yiŋtoo titri fe fɛɛ ni yɔɔ enitsumɔ lɛ he ji ni etsu gbɛfalɔi lɛ ahiamɔ nii ahe nii lɛ, enaa amɛ moŋ akɛ mɛi ni tsĩɔ enitsumɔ ni aaamɔ shi jogbaŋŋ lɛ naa, ni efãa eshiɔ amɛ.

Aŋkroaŋkroi Fɛɛ Ahe Susumɔ

Bei pii lɛ, yiwalɛ ni akɛɛ akɛmiitsu nibii ahe nii jogbaŋŋ kɛmɔ lɛ haa akuɔ hiɛ ashwieɔ aŋkroaŋkroi ahiamɔ nii anɔ. Abuɔ mɛi ni egbɔjɔ ni amɛnyɛɛɛ nii amɛtsu lɛ akɛ naagba. Kɛ ebalɛ nɛkɛ lɛ, jaramɔ saji nyɛɔ enyiɛɔ sɛɛ kɛbaa. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, yɛ blema Hela maŋtiase-maŋ Sparta mli lɛ, ashiɔ gbekɛbii ní he waaa ni ji helatsɛmɛi lɛ ashwieɔ shi koni amɛgboi. Amɛnyɛŋ amɛfee asraafoi ni he wa, ni baatsu nii jogbaŋŋ kɛbu maŋ ni hi jogbaŋŋ kɛmɔ shi he. Jeŋ nilelɔ Bertrand Russell wie akɛ: “Kɛ afɔ abifao lɛ, tsɛ lɛ kɛ lɛ yaa eweku lɛ mli onukpai lɛ ahiɛ koni amɛkwɛ bɔ ni eyɔɔ: kɛ eyɛ hewalɛ lɛ, akuɔ sɛɛ akɛ lɛ haa tsɛ lɛ ekoŋŋ ni eyalɛ lɛ; kɛ jeee nakai lɛ, ashɛɔ lɛ afɔɔ nu bu kwɔŋkwɔŋ ko mli.”​—History of Western Philosophy.

Kpɛŋŋ-feemɔ kɛ yiwalɛ ji nɔ ni kadi nɛkɛ yiwalɔi amaŋ nɛɛ, shi jeee miishɛɛ. (Okɛto Jajelɔ 8:9 he.) Ebɛ naakpɛɛ akɛ Sparta nɔyelɔi lɛ nu he akɛ nii ni amɛtaoɔ ní atsu jogbaŋŋ lɛ ji yiŋtoo kpakpa kɛha enɛ feemɔ, shi musuŋtsɔlɛ kɛ mlihilɛ ko kwraa bɛ amɛnifeemɔ nɛɛ mli. Amɛgbɛ lɛ jeee Nyɔŋmɔ gbɛ. (Lala 41:2; Abɛi 14:21) Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, nɔkwɛlɔi ni yɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ kaiɔ akɛ Nyɔŋmɔ tooi lɛ fɛɛ ajara wa waa yɛ ehiɛ, ní no haa amɛkɛ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ yeɔ kɛ ejurɔfeemɔ. Jeee 99 ni yɔɔ hewalɛ lɛ pɛ amɛkwɛɔ, shi moŋ ekome ni egbɔjɔ aloo ehao yɛ henumɔŋ lɛ hu.​—Mateo 18:​12-14; Bɔfoi lɛ Asaji 20:​28; 1 Tesalonikabii 5:​14, 15; 1 Petro 5:⁠7.

Bɛŋkɛmɔ Tooku lɛ He Kpaakpa

Onukpai lɛ bɛŋkɛɔ tooku ni yɔɔ amɛkwɛmɔ shishi lɛ. Shi ekolɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ jarayeli gbɛi amlipɛimɔ baawo ŋaa akɛ kɛji nitsumɔ baaye omanye jogbaŋŋ kɛmɔ shi lɛ, no lɛ esa akɛ onukpa loo nɔkwɛlɔ lɛ atsi ehe kɛjɛ mɛi ni ekwɛɔ amɛnɔ lɛ ahe. Niiamlipɛilɔ ko tsɔɔ niiashikpamɔi sɔrɔtoi ni asraafoi akɔɔyɔŋ lɛlɛ kudɔlɔ nukpa ko na beni ebɛŋkɛ eshishibii lɛ kpaakpa, loo etsi ehe kɛjɛ amɛhe fe nine lɛ mli akɛ: “Kɛ ebɛŋkɛ [e]nukpai ni yɔɔ eshishi lɛ ahe kpaakpa lɛ, ehaa amɛnuɔ he akɛ amɛyɛ shweshweeshwe, ni no hewɔ lɛ amɛgbaaa amɛhe naa pii yɛ amɛkui lɛ anitsumɔ jogbaŋŋ he. Shi beni ebɛŋkɛɛɛ amɛ dɔŋŋ, ni etsi ehe, yɛ onukpa ni eji lɛ hewɔ pɛ, kɛkɛ ni eshishi onukpai bibii lɛ bɔi haomɔ akɛ ani nɔ ko etɔ̃tɔ̃ lo . . . ni haomɔ ni amɛhao nɛɛ batsɔ amɛjwɛŋmɔ ni amɛgbala kɛtee amɛnitsumɔ lɛ nɔ. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, ana faŋŋ akɛ nakai asraafoi akuu lɛ nitsumɔ mɔ shi jogbaŋŋ diɛŋtsɛ.”​—Understanding Organizations.

Shi kɛlɛ, Kristofoi asafo lɛ jeee asraafoi agbɛjianɔtoo. Kristofoi onukpai ni kwɛɔ mɛi krokomɛi anitsumɔ nɔ lɛ hiɔ shi tamɔ Yesu Kristo hi shi lɛ pɛpɛɛpɛ. Ebɛŋkɛ ekaselɔi lɛ be fɛɛ be. (Mateo 12:​49, 50; Yohane 13:​34, 35) Ekɛ amɛ yeyeeye-feemɔi lɛ tsuuu nii ni ekɛaaha amɛtsu nii jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Etswa hekɛnɔfɔɔ mli tsakpaa ni mli wa ema shi yɛ lɛ diɛŋtsɛ kɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ. Tsakpaa ni mli wa ni suɔmɔ yɔɔ mli kadiɔ ekaselɔi lɛ. (1 Tesalonikabii 2:​7, 8) Kɛ tsakpaa ni tamɔ nakai yɛ lɛ, tooku ni yɔɔ miishɛɛ, ni suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ tsirɛɔ amɛ lɛ baabo gbɛtsɔɔmɔi ni akɛhaa amɛ lɛ toi ni ehe ehiaŋ ni anyɛ amɛnɔ, ni amɛbaafee bɔ fɛɛ bɔ ni amɛaanyɛ yɛ sɔɔmɔ ni jɛɔ amɛsuɔmɔ mli lɛ mli.​—Okɛto 2 Mose 35:21 he.

Ŋmalɛi pii maa Kristofoi asui tamɔ miishɛɛ kɛ suɔmɔ ni aaana yɛ nyɛmifeemɔ lɛ he lɛ nɔ mi. (Mateo 5:​3-12; 1 Korintobii 13:​1-13) Kɛ akɛto he lɛ, fioo pɛ maa nitsumɔ ni mɔɔ shi jogbaŋŋ nɔ mí. Nɔmimaa yɛ akɛ, ehe miihia ni ana gbɛjianɔtoo kpakpa. Nyɔŋmɔ webii efee mɛi ni ato amɛhe gbɛjianɔ be fɛɛ be. Shi akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, susumɔ bɔ ni mɛi ni ŋmala lalai lɛ fɔɔ Nyɔŋmɔ tsuji ahe wiemɔ akɛ mɛi ni yɔɔ miishɛɛ lɛ he okwɛ. Lala 119, ni yɔɔ babaoo kɛɛmɔ yɛ Yehowa mlai, edasei, kɛ ekpɔi lɛ ahe lɛ, jeɔ shishi akɛ: “Miishɛɛ ji mɛi ni tɔmɔ ko bɛ amɛhe yɛ amɛgbɛ lɛ nɔ, mɛi ni nyiɛɔ Yehowa mla lɛ mli lɛ. Miishɛɛ ji mɛi ni yeɔ edasei lɛ anɔ lɛ; amɛkɛ amɛtsui muu ‘fɛɛ taoɔ esɛɛ gbɛ.” (Lala 119:​1, 2, NW) Ani obaanyɛ okpee kaa lɛ naa, ni ofee mɔ ni eto enibii ahe gbɛjianɔ ni eyɔɔ miishɛɛ hu?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]

Armillary kutruku lɛ​—mra be mli nɔ ko ni akɛdamɔɔ shi ahaa ŋwɛi liamɔi koklobii kpeteŋkpelei lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 31]

Akɛ Tookwɛlɔ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ, Yehowa jeee gbɛjianɔtoo kpakpa Nyɔŋmɔ kɛkɛ, shi moŋ miishɛɛ Nyɔŋmɔ hu

[He Ni Mfoniri Lɛ Jɛ]

Garo Nalbandian

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje