Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w91 8/1 bf. 3-4
  • Naagbee Kojomɔ Lɛ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Naagbee Kojomɔ Lɛ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Kristendom Tsɔɔmɔ Lɛ
  • Kojomɔ Gbi—Hiɛnɔkamɔ Be!
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Mɛni Baaba yɛ Kojomɔ Gbi lɛ Nɔ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2012
  • Mɛni Eba Hɛl La Nɔ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2002
  • Te Ohemɔkɛyeli yɛ Gbohiiashitee lɛ Mli lɛ Mli Wa Hã Tɛŋŋ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
w91 8/1 bf. 3-4

Naagbee Kojomɔ Lɛ

“KƐJI ogbo lɛ, abaawa osusuma lɛ pɛ yi; ni no baafee hɛl kɛha lɛ: shi yɛ kojomɔ gbi lɛ nɔ lɛ, ogbɔmɔtso baafata osusuma lɛ he, ni obaana hɛl ni ebɔ he toi enyɔ, ni lá baatsere ashwie shi kɛjɛ osusuma he tamɔ latsaa, ni ogbɔmɔtso baagbɛ ashwa kɛ piŋmɔ.”

NƐKƐ ji bɔ ni afii ohai 19 lɛ mli shiɛlɔ C. H. Spurgeon tsɔɔ bɔ ni osɔfoi lɛ susuɔ yɛ kojomɔ gbi lɛ kɛ mɛi ni abu amɛ fɔ lɛ apiŋmɔi lɛ ahe. Italianyo nitɛŋlɔ Michelangelo hu na hemɔkɛyeli ni yɔɔ gbeyei tamɔ nakai nɔŋŋ, taakɛ anaa yɛ nii ni etɛŋ ni atsɛɔ lɛ “Naagbee Kojomɔ Lɛ” mli (ni afee efa ko he mfoniri yɛ yiteŋgbɛ), yɛ Sistine sɔlemɔ tsu ni yɔɔ Rome lɛ gbogboi lɛ ahe lɛ. The New Encyclopedia Britannica lɛ wieɔ nɛkɛ nii ni atɛŋ nɛɛ he akɛ: “Kristo ni ta Kojomɔ sɛi nɔ lɛ ji nyɔŋmɔ ni keɔ mɛi ayi kɛ bolɔmɔ moŋ fe ni eeefee Kristofoi ayiwalaherelɔ, ni enyaa adesai aweku lɛ fɔbuu he waa fe ni eeehere mɛi ni ajɔɔ amɛ lɛ kɛba ŋwɛi.”

Kristendom Tsɔɔmɔ Lɛ

Yɛ afii ohai abɔ ni eho lɛ amli lɛ, kojomɔ gbi lɛ kɛ hɛl la lɛ ji saneyitsei ni asumɔɔ waa kɛ shiɛmɔ. Shiɛlɔi tamɔ C. H. Spurgeon jɛɔ amɛshiɛmɔ kpokui lɛ anɔ amɛbɔlɔɔ waa ni amɛkɛtsɔɔ piŋmɔ kpele ni mɛɔ eshafeelɔi lɛ mli faŋŋ amɛtsɔɔ. Gbii etɛ nɛɛ, afɔɔɔ nakai shiɛmɔ lɛ numɔ dɔŋŋ. Shi hɛl la kɛ naagbee kojomɔ lɛ ka he amɛji sɔlemɔi babaoo atsɔɔmɔi ni ale jogbaŋŋ.

Kristendom jamɔi lɛ amli babaoo ji nɔ ni kɛ Roma Katolek tsɔɔmɔ akɛ Nyɔŋmɔ kojomɔi lɛ baaba yɛ fai enyɔ mli lɛ kpaa gbee waa. Klɛŋklɛŋ lɛ, “kojomɔ titri” lɛ yɛ. Kɛji gbɔmɔ gbo lɛ, akojoɔ esusuma ni akɛɛ egbooo lɛ amrɔ nɔŋŋ ni atsiɔ enaa awoɔ naanɔ shihilɛ ko mli yɛ hɛl aloo yɛ ŋwɛi.a Kɛkɛ lɛ no sɛɛ lɛ, naagbee kojomɔ, loo kojomɔ ni abaakojo mɛi fɛɛ yɛ be mli ni atee gbohii lɛ agbɔmɔtsei lɛ ashi kɛjɛ gbele mli ni amɛkɛ amɛsusumai ni gboii lɛ efee ekome ekoŋŋ lɛ hu nyiɛ sɛɛ.

Yɛ nɛkɛ kojomɔ gbi nɛɛ nɔ lɛ, susumai ni yɔɔ ŋwɛi lɛ hiɔ jɛmɛ ni amɛkɛ gbɔmɔtsei ni afee amɛ nɔ ni fiteee dɔŋŋ lɛ feɔ ekome ekoŋŋ. Mɛi ni piŋɔ yɛ hɛl lɛ hu hiɔ jɛmɛ, ni amɛsusumai lɛ kɛ gbɔmɔtsei ni atee amɛ shi, ni amɛfiteee dɔŋŋ lɛ hu feɔ ekome ekoŋŋ. Taakɛ bɔ ni mɛi komɛi tsɔɔ lɛ, enɛ ji nɔ ni haa amɛpiŋmɔ lɛ naa waa waa lɛ. Mɛi ni yɔɔ wala mli lolo akɛ adesai lɛ gboiii. Akojoɔ amɛ beni amɛka he amɛyɔɔ wala mli lolo lɛ, ni kɛ aaakɛɛ lɛ, amɛkɛ “gbɔmɔtso kɛ susuma” lɛ fɛɛ yaa ŋwɛi loo hɛl tɔ̃ɔ.

Bɔni asusuɔ akɛ eeenyɛ ebalɛ akɛ aaapiŋ mɛi yɛ hɛl la mli bɔ ni anyɛŋ mli atsɔɔ lɛ eha naagbee kojomɔ ni atuu awo Yesu Kristo dɛŋ lɛ ahe saji ebafee nɔ ni ehe susumɔ kɛkɛ po yɛ gbeyei waa diɛŋtsɛ. Yɛ enɛ hewɔ lɛ, ani ebaafee bo naakpɛɛ akɛ, yɛ anɔkwale mli lɛ, yɛ be babaoo mli lɛ Nyɔŋmɔ kojomɔi lɛ ji nii ni kɛ mlifilimɔ baa ni akɛ Kojomɔ Gbi lɛ baafee miishɛɛ bei ni eba yɛ adesai ayinɔsane be fɛɛ mli lɛ amli ekome? Te aaafee tɛŋŋ ni enɛ aaanyɛ abalɛ nakai hu?

[Shishigbɛ niŋmai]

a Roma Katolekbii heɔ ekroko ni ji etɛ ni aaanyɛ aba hu amɛyeɔ: be kukuoo mli toigbalamɔ yɛ hetsuumɔ he dani naagbee lɛ eya ŋwɛi.

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 3 lɛ Jɛ]

Random/Sipa Icono

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje