Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w91 6/15 bf. 22-26
  • Odaseyeli Yɛ France—Shikpɔŋ ni Nibii Sɔrɔtoi Yɔɔ Nɔ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Odaseyeli Yɛ France—Shikpɔŋ ni Nibii Sɔrɔtoi Yɔɔ Nɔ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Saneyitsei Bibii
  • ALSACE
  • BRITTANY
  • ALPS LƐ
  • LOIRE VALLEY
  • CORSICA
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
w91 6/15 bf. 22-26

Odaseyeli Yɛ France​—Shikpɔŋ ni Nibii Sɔrɔtoi Yɔɔ Nɔ

FRANCE ji maŋ ko ni nibii sɔrɔtoi babaoo yɔɔ nɔ. Gɔji wuji, ŋmeŋmei ni teɔ shi kɛ nɔ ni baa shi, tɛsaai ni ahum kɛ nugbɔnɛmɔ eyi amɛ aahu, ŋshɔnaa kɛ shia babaoo ni mli edɔ, ŋmaa ŋmɔji wuji, ŋmɔji bibii ni aje husu awo he, weintromi babaoo, ŋa ni alɛɔ kooloi yɛ nɔ, tsei ni yibaai kpɔɔɔ kɛ nɔ ni eyibaai kpɔɔ yɛ be kɛ bei amli, akrowai bibii kɛ ewuji, maji, ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ maŋtiasei wuji​—enɛɛmɛi fɛɛ kɛ babaoo yɛ France.

Eyɛ mli akɛ bɔ ni akrowai lɛ yɔɔ fɛo be ko lɛ tamɔ nakai nɔŋŋ moŋ, shi French kwasafoŋ shihilɛ lɛ etsake oyayaayai yɛ nyɛsɛɛ afii nɛɛ amli. Francoscopie wolo ni ji 1989 nɔ lɛ kɛɛ: “Jeee oshara loo be ni mli wa mli French bii tsɔɔ mli lɛ, shi moŋ tsakemɔ wulu ni baa trukaa diɛŋtsɛ. Kwasafoŋ gbɛjianɔtoi, taomɔ nii kɛ shishitoo tɛi ni afolɔ ashwie shi, kɛ subaŋi miitsake diɛŋtsɛ kɛ foi ni naa wa.”

Nɛkɛ tsakemɔi wuji nɛɛ esa jamɔ hu he. Eyɛ mli akɛ Katolek jamɔ ka he eji mɛi pii ajamɔ moŋ, shi amrɔ nɛɛ etamɔ kusum-nifeemɔ ko moŋ fe jamɔ ni yɔɔ emlibii lɛ ateŋ mɛi pii ashihilɛ nɔ hewalɛ. Bɔ ni mumɔŋ taomɔ nii jeee gbɔmɛi lɛ ahe sane ko dɔŋŋ lɛ eha sɔlemɔi lɛ ashweremɔ eba shi.

Nɔ ni kɛ enɛ kpaaa gbee kwraa lɛ, Yehowa Odasefoi anitsumɔ ni yaa nɔ yɛ France lɛ tee hiɛ waa kɛ foi yɛ afii fioo ni eho nɛɛ amli. Kɛjɛ Alsace ni yɔɔ kooyi-bokagbɛ kɛyashi Brittany yɛ Atlantik ŋshɔ lɛ naa, kɛjɛ Alps gɔji lɛ anɔ kɛbashi Loire Jɔɔ ni baa shi kwraa lɛ mli, kɛ Mediteranea ŋshɔkpɔ ni ji Corsica po nɔ lɛ, Odasefoi lɛ kɛ shihilɛi sɔrɔtoi kpeɔ ni amɛkɛ gbɔmɛi ni jɛ shihilɛi sɔrɔtoi amli hu kpeɔ. Nyɛhaa wɔfeɔ tamɔ wɔmiikwɛ mfoniri kɛmiikpa shi ni wɔkwɛ bɔ ni Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ shiɛmɔ ji yɛ France, maŋ ni nibi sɔrɔtoi babaoo yɔɔ jɛmɛ lɛ mli ehaa.​—Mateo 24:⁠14.

ALSACE

Alsace bɛŋkɛ Germane husu naa, ni ale biɛ akɛ he ni weintromi babaoo kɛ akrowai ni fɔfɔii yɔɔ jɛmɛ babaoo hu yɔɔ. Strasbourg, ni ji emaŋtiase lɛ efee Protestanbii ashidaamɔ he kɛjɛ Reformation loo Jamɔ Tsakemɔ lɛ mli tɔŋŋ, ni Alsatiabii lɛ yɛ bulɛ waa kɛha Biblia lɛ. Yehowa Odasefoi eshiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa nɛɛ yɛ nɛkɛ he nɛɛ kɛjɛ afii oha nɛɛ shishijee tɔŋŋ. Ŋmɛnɛ ato nitsumɔ lɛ ama shi jogbaŋŋ, taakɛ odasefonyo obalayoo ko ni atsɛɔ lɛ Sylvie ni ŋɔ hegbɛ lɛ koni ekɛshiɛ yɛ skul lɛ niiashikpamɔ tsɔɔ lɛ.

Sylvie tee yiŋtoo ni yɔɔ shihilɛ sɛɛ kɛ wɔsɛɛ be he gbɛkpamɔ shi yɛ sanegbaa ko ni tee nɔ yɛ ekɛ enanemɛi klasbii pii ateŋ lɛ mli. Gbekɛnuu ko na he miishɛɛ waa akɛ ebi ni Silvie kɛ Odasefonyo kroko aba eshia. Sylvie kɛɛ: “Eyɛ mli akɛ nɛkɛ Katolek gbekɛnuu nɛɛ sɔmɔɔ yɛ sɔlemɔtsu mli afɔleshaa latɛ hiɛ moŋ, shi eyɛ sanebimɔi pii ni ahako hetoo. Wɔkɛ Biblia lɛ tsu nii ni wɔkɛha esanebimɔi lɛ ekomɛi ahetoo, ni ekpɛlɛ nɔ akɛ akɛ lɛ afee shia Biblia mli nikasemɔ daa.” Abaptisi obalanyo nɛɛ afi sɛɛ, ni beni ehe basa lɛ, ekɛ ehe wo be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli akɛ daa gbɛgbalɔ. Sylvie hu kɛ ehe ewo nakai sɔɔmɔ hegbɛ lɛ mli agbɛnɛ.

BRITTANY

Brittany shikpɔŋ ni egba ewo ŋshɔŋ lɛ ji Katolekbii ashihemɔ he diɛŋtsɛ. Shi yɛ Odasefoi lɛ amɔdɛŋbɔɔ kɛ hekamɔ hewɔ lɛ, gbɔmɛi ni yɔɔ nɛkɛ he nɛɛ ni amɛyifalɛ yaa hiɛ miikpɛlɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ nɔ. Naa nɔ ni yaa nɔ yɛ France kooyi-anaigbɛ lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ.

Odasefonyo ko bɔ amaniɛ akɛ, “Gbalashihilɛ mli hefatalɔi enyɔ ko bahi tsu ni yɔɔ wɔnɔ lɛ yiteŋgbɛ lɛ mli. Yɛ be ko sɛɛ lɛ, mikɛ obalayoo lɛ kpe yɛ atrakwei lɛ nɔ ni ehiɛ ebinuu yɛ edɛŋ. Beni minu akɛ atsɛɔ gbekɛnuu lɛ Yonatan lɛ, mibi lɛ kɛji ele he ni gbɛi lɛ jɛ. Eha hetoo akɛ, ‘Misusuɔ akɛ ejɛ Biblia lɛ mli, shi nɔ ni mile yɛ he fɛɛ nɛ.’ Ebo sane mlitsɔɔmɔ ni mikɛha lɛ lɛ toi, ni etsi ta akɛ ekɛ ewu fɛɛ nyaa Biblia lɛ he waa. Eyɛ mli akɛ wɔtee nɔ yɛ sanegbaa lɛ mli moŋ, shi nɔ titri ko jɛɛɛ mli baaa.

“Yɛ sɛɛ mli fioo lɛ, wu kɛ ŋa nɛɛ bi ni miwo amɛ ŋaa yɛ naagbai komɛi ahe. Mikɛ Biblia lɛ tsu nii ni mikɛha amɛ hetoo, ni saji ni yɔɔ mli lɛ ha amɛnaa kpɛ amɛhe. Mifɔ nine mitsɛ amɛ ekoŋŋ akɛ amɛha mikɛ amɛ akase Biblia lɛ. Enɔjetsɛremɔ lɛ, obalayoo lɛ kpɛlɛ nɔ. Otsii fioo sɛɛ lɛ, ewu bafata nikasemɔ lɛ he. Amrɔ nɛɛ mɛi enyɔ lɛ fɛɛ etsɔmɔ Odasefoi ni abaptisi amɛ.”

ALPS LƐ

Alps lɛ ehe gbɛi yɛ bɔ ni shikpɔŋ lɛ shikamɔ yɔɔ fɛo ha lɛ hewɔ. Gbɔmɛi yaa jɛmɛ koni amɛyakwɛ bɔ ni gɔji wuji lɛ yɔɔ naakpɛɛ ha lɛ, titri lɛ Mont Blanc ni kwɔ fe fɛɛ yɛ Europa Anaigbɛ lɛ. Maŋtsɛyeli shiɛlɔi ni woɔ Bɔlɔ lɛ hiɛ nyam lɛ ayi miifa yɛ biɛ hu. Gbɔmɛi ni eye afii sɔrɔtoi ni jɛ shihilɛi fɛɛ mli kɛ amɛhe miibɔ amɛhe, taakɛ saji ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ tsɔɔ lɛ.

Obalaŋtai ejwɛ ko ni hiɛ gbɛi gbonyo yɛ nɛkɛ he nɛɛ. Amɛjuɔ kar sɔrɔtoi kɛ nibii krokomɛi, amɛfɔɔ daatɔɔ, amɛkɛ tsofai fɔji tsuɔ nii ni amɛhɔ̃ɔ eko hu, ni amɛkɛ amɛhe woɔ nyɛnyɛŋtswibɔɔ kɛ mumɔi atsɛmɔ mli. Amɛbɛ nitsumɔ ni polisifoi mɔmɔɔ amɛ be fɛɛ be, ni awo amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ tsuŋ pɛŋ. Shi mɛi ejwɛ lɛ fɛɛ nu anɔkwale lɛ he yɛ amɛ gbekɛbiiashi akɛni amɛfɔlɔi kɛ Yehowa Odasefoi kase nii yɛ be kɛ bei amli lɛ hewɔ.

Yɛ be mli ni amɛhi shihilɛ gbonyo nɛɛ mli afii babaoo lɛ, obalaŋtai nɛɛ ateŋ mɔ kome na tsuitsakemɔ ni eto eyiŋ akɛ ebaasɔmɔ Yehowa. Enɛ kɛ nibii ni tee nɔ tsara nɔ ba. Gbi ko lɛ polisifoi lɛ miitsu amɛnii, ni amɛbi obalaŋtai nɛɛ ateŋ mɔ kome akɛ egbele baagi ni ehiɛ lɛ mli. Akɛni amɛmiikpa gbɛ akɛ amɛbaana tsofai fɔji ni akɛtsuɔ nii loo juu nibii lɛ, amɛnaa kpɛ amɛhe beni amɛna Biblia kɛ woji bibii komɛi lɛ. Obalanyo lɛ kɛ Biblia lɛ tsu nii ni ekɛtsɔɔ amɛ nɔ ni kɛ tsakemɔ ba eshihilɛ mli lɛ shishi. Akɛni ewa kɛha amɛ akɛ amɛaahe amɛye hewɔ lɛ, polisifoi lɛ ateŋ mɔ kome bi lɛ akɛ: “Ootsɔɔ akɛ oshɛreee zigaret, otɔɔɔ daa, ni okɛ tsofai fɔji tsuuu nii dɔŋŋ?” Yɛ naagbee lɛ polisifoi lɛ kpɛlɛ sane mlitsɔɔmɔ lɛ nɔ ni amɛha etee ni amɛgbaaa enaa dɔŋŋ. Ŋmɛnɛ, abaptisi nɛkɛ obalahii ejwɛ nɛɛ, amɛ fɛɛ amɛmiisɔmɔ yɛ asafo lɛ mli akɛ asafoŋ sɔɔlɔi, ni amɛteŋ mɛi etɛ ji daa gbɛgbalɔi.

LOIRE VALLEY

Atsɛɔ Loire Valley loo jɔɔ lɛ akɛ France trom loo abɔɔ. Ejeɔ shishi kɛjɛɔ Orléans, kilomitai 110 kɛjɛ Paris wuoyigbɛ kɛyashiɔ Loire Faa lɛ naa yɛ Atlantik Ŋshɔ Iɛ Naa. Ale nɛkɛ he nɛɛ kɛ emɔji babaoo lɛ akɛ tsutsu odehei kɛ abladei ashihilɛ hei kɛ gbɔbimɔ hei. Yehowa Odasefoi asafoi yɛ maji wuji ni yɔɔ nɛkɛ he nɛɛ fɛɛ mli.

Gbi ko beni akpa skul lɛ, Emma, gbekɛyoo fioo ni sumɔɔ wiemɔ ni he yɔɔ miishɛɛ ni eye afi ekpaa lɛ ku sɛɛ etee eskul tsu mli koni eyaŋa etsɔɔlɔ lɛ. Enaa kpɛ ehe beni ena ni etsɔɔlɔ lɛ miishɛre zigaret lɛ, kɛkɛ ni ebo kɛ yaafo ni ejo foi. Tsɔɔlɔ lɛ nyiɛ esɛɛ ni ebi lɛ nɔ hewɔ ni efoɔ, kɛlɛ Emma ewieee nɔ ko. Beni tsɔɔlɔ lɛ ma nɔ mi lɛ, Emma kɛ yaafo ha hetoo akɛ: “Ejaakɛ ooshɛrɛ zigaret. Ohe baaye ni obaagbo!”

Enɔ jetsɛremɔ lɛ, tsɔɔlɔ lɛ tsɛ Emma nyɛ ni egba lɛ bɔ ni ebiyoo lɛ nifeemɔ lɛ na enɔ hewalɛ waa eha lɛ. No hewɔ lɛ nyɛ lɛ na hegbɛ etsɔɔ lɛ Yehowa Odasefoi ashidaamɔ yɛ tawa he lɛ mli. Tsɔɔlɔ lɛ wie akɛ lɛ diɛŋtsɛ ewekumɛi ewie akɛ ekpa zigarɛt lɛ shɛremɔ, shi enyɛko etsu he nii. Shi, amrɔ nɛɛ Emma sane nɛɛ sa ehe aahu akɛ ekpa shɛremɔ yɛ gbii enyɔ pɛ mli.

CORSICA

Eyɛ mli akɛ atsɛɔ Corsica ŋshɔkpɔ lɛ akɛ “ŋshɔkpɔ ni jeɔ ŋma” moŋ, shi ehe gbɛi hu yɛ oweletɔɔ mumɔ ni yɔɔ enɔbii lɛ ateŋ, ni yɛ be babaoo mli lɛ ekɛ lashishwiemɔ baa wekui ni teɔ shi woɔ amɛhe lɛ ateŋ lɛ hewɔ. Akɛ afi pii ebu Odasefoi akɛ jamɔ ni jɛ “Shikpɔŋ kroko nɔ.” Shi, hewalɛ ni yɔɔ Biblia mli anɔkwale lɛ mli lɛ miitsake mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ateŋ mɛi pii atsuii.

Odasefonyo ko ni abaptisi lɛ ehee gba akɛ be ko lɛ ejɛ gbɛhamɔ eba ebana akɛ aju eŋmɔ mli dadei loo tsɔnei fɛɛ. Ekɛɛ akɛ, “Akɛni mikɛ mihiɛ fɔɔ Yehowa nɔ hewɔ lɛ, mifee minii yɛ gbɛ ni tamɔɔɔ ekolɛ bɔ ni mafee yɛ tsutsu ko lɛ nɔ.” Yɛ be mli ni ekɛ ekutsoŋbii wieɔ lɛ, ekɛ dioofeemɔ tsi enibii ni elaaje lɛ ta.

“Yɛ sɛɛ mli lɛ, naagbai komɛi ba akutseiaŋbii komɛi ateŋ. Mishi minitsumɔ lɛ ni mitee miyaye mibua amɛ. Gbii fioo sɛɛ Iɛ, amɛteŋ mɔ kome tswa mi telefon akɛ miba ni mibana lɛ amrɔ nɔŋŋ. Akɛni misusu akɛ ebote haomɔ mli ekoŋŋ hewɔ lɛ, mitee jɛmɛ amrɔ nɔŋŋ. Efɔ mi nine akɛ mita shi, ni ebi mi akɛ: ‘Ani ole nɔ hewɔ ni mitsɛ bo akɛ oba lɛ? Ekɔɔ odadei ni laaje lɛ he. Miji mɔ ni ju lɛ. Shi beni mina omlihilɛ kɛ onaanyobɔɔ su lɛ, mikɛɛ mihe akɛ, “Minyɛŋ mafee lɛ nakai!” Ni kɛjɛ be mli ni oye obua wɔ nɛɛ minyɛɛɛ mawɔ yɛ gbɛkɛ dɔŋŋ.’” Anɔkwa Kristojamɔ ni akɛtsuɔ nii yɛ shihilɛ mli lɛ ha nɔ kpakpa jɛ mli ba.

Beni jeŋ ta ni ji enyɔ lɛ ba naagbee, ni aje Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ shishi ekoŋŋ yɛ France lɛ, no mli lɛ Odasefoi 117,000 pɛ yɔɔ maŋ muu lɛ fɛɛ mli. Ni aaaha Maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ ashɛ maŋ muu lɛ fɛɛ mli lɛ batsɔ tamɔ nɔ ko ni anyɛŋ atsu. Shi, beni afi lɛ hoɔ lɛ, Yehowa kɛ dɛŋdadei ni he hiaa lɛ ejɔɔ ewebii ni yɔɔ France lɛ​—tsɔnei ni akɛkalaa woji, Maŋtsɛyeli Asai, Kpee Wuji Asai, kɛ nibii krokomɛi​—kɛ mumɔ ni sumɔɔ ni akɛaatsu nitsumɔ ni tamɔ nɛkɛ. Ŋmɛnɛ, akɛni shiɛlɔi ni yɔɔ ekaa fe 117,000 yɔɔ jɛmɛ hewɔ lɛ, aashiɛ shɛɛ sane akɛ Yehowa Maŋtsɛyeli kɛtsɔ Kristo nɔ lɛ ji hiɛnɔkamɔ kome pɛ kɛha adesai yɛ shikpɔŋ ni nibii sɔrɔtoi babaoo yɔɔ nɔ nɛɛ he fɛɛ he.

[Shikpɔŋ he mfoniri/Mfonirii ni yɔɔ baafa 23]

(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)

FRANCE

BRITTANY

LOIRE VALLEY

THE ALPS

ALSACE

TLANTIC OCEAN

MEDITERRANEAN SEA

ENGLISH CHANNEL

CORSICA

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje