Okɛ Nyɔŋmɔ Aye Klɛŋklɛŋ Gbɛhe Yɛ Oweku Shihilɛ Mli
BOB KƐ JEAN—gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni atsi amɛta yɛ klɛŋklɛŋ sane lɛ mli lɛ—tseee gbala mli. Shi moŋ amɛkɛ Kristofonyo sɔɔlɔ ko susu amɛnaagbai lɛ ahe. Etsɛɛɛ ni eyoo akɛ amɛnaagbai lɛ titri jɛ amɛtsɔsemɔ ni yɔɔ sɔrɔto lɛ.
Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, akɛni Bob jɛ weku ni feɔ guɔyeli nibii kɛ ŋaa nitsulɔi ateŋ ni lɛ diɛŋtsɛ lɛ ekɛ eniji tsuɔ nii hewɔ lɛ, esumɔɔ leebi niyenii ni tsii be fɛɛ be. Jean ni jɛ klake nitsulɔi aweku mli lɛ haa lɛ bodobodo ni asha he kɛ kɔfe pɛ. No hewɔ lɛ enɛ ha bei te shi yɛ leebi niyenii he ni etsɔ tawuu kwraa!
Ehe miihia ni Bob kɛ Jean aha amɛsanegbaa aya hiɛ. Shi nɔ ni kɛ amɛhaomɔ lɛ diɛŋtsɛ baa lɛ yaa shɔŋŋ. Sɔɔlɔ lɛ bi amɛ akɛ, “Ani nyɛdamɔɔ 1 Korintobii 13:4 nɔ nyɛsusuɔ nyɛhe?” Nakai Biblia mli ŋmalɛ lɛ kaneɔ akɛ: “Suɔmɔ toɔ etsui shi, emli hi; suɔmɔ he tsɛɛɛ mɔ; suɔmɔ eshwaaa, efeee pupuupu.” Kuku ni nyiɛ sɛɛ 1Ko 13:5 lɛ kɛɔ akɛ suɔmɔ “efeee nii ni esaaa, epeleee lɛ diɛŋtsɛ enɔ, emli wooo la, eniŋŋ efɔŋ he.” Jean kɛ Bob fɛɛ miisumɔ ni amɛkɛ wiemɔi nɛɛ atsu nii yɛ amɛwekukpaa lɛ mli.
Gbalashihilɛ mli hefatalɔi nɛɛ anaagba lɛ biɔ mumɔŋ tsabaa titri. Akɛni Bob kɛ Jean fɛɛ miisumɔ ni wekukpaa kpakpa aba amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ hewɔ lɛ, nɔ ni he hiaa fe fɛɛ ji ehe miihia ni amɛkɛ Biblia mli shishitoo mlai atsu nii ni amɛyoo akɛ “kɛ jeee Yehowa maa tsu lɛ, no lɛ yakatswaa mɛi ni maa lɛ gboɔ he deŋme.” (Lala 127:1) La 127 Kukuji 3 kɛyashi 5 kɔɔ weku lɛ tswaa-kɛ-shimaa he. Ni omanye ni da fe fɛɛ yɛ miishɛɛ ni anyɛɔ ahaa ebaa shia lɛ mli lɛ jɛɔ Nyɔŋmɔ ni akɛ lɛ yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ weku shihilɛ mli lɛ mli.—Efesobii 3:14, 15.
Nɔ ni Nyɔŋmɔ ni Akɛ lɛ Yeɔ Klɛŋklɛŋ Gbɛhe lɛ Tsɔɔ
Nyɔŋmɔ ni okɛ lɛ yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ oweku shihilɛ mli lɛ yaa shɔŋŋ fe ni oookɛɛ akɛ, “Weku ni sɔleɔ yɛ ekomefeemɔ mli lɛ hiɔ shi yɛ ekomefeemɔ mli.” Taakɛ wolo ni ji Family Relations lɛ tsɔɔ lɛ, mɛi pii heɔ yeɔ akɛ “Nyɔŋmɔjamɔ kɛ weku sharamɔ kpakpa baa ni ehaa emlibii lɛ amii shɛɔ amɛhe yɛ shihilɛ mli.” Shi ni mɔ ko aaadi jamɔ ko sɛɛ lɛ etsɔɔɔ akɛ mɔ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ miiye klɛŋklɛŋ gbɛhe. Mɛi pii kɛ amɛhe kpɛtɛɔ jamɔ he yɛ subaŋ, weku shihilɛ kɛjɛ blema, loo yɛ shihilɛ mli hegbɛ ko hewɔ. Nyɔŋmɔ bɛ hewalɛ ko yɛ amɛ daa gbi shihilɛ mli. Ni nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, jeee jamɔi lɛ fɛɛ ji “jamɔ ni he tse ni ehe bɛ muji ko yɛ Nyɔŋmɔ kɛ Tsɛ lɛ hiɛ.”—Yakobo 1:27.
Kɛ wɔɔnyɛ ni wɔkɛ Nyɔŋmɔ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli lɛ, esa akɛ wɔ kɛ wɔsuɔlɔi lɛ aja Yehowa, “Mɔ ni kwɔ fe fɛɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ” lɛ, yɛ etaomɔ nii anaa. (Lala 83:19) Nyɔŋmɔ Bi, Yesu Kristo kɛɛ: “Ŋmɛlɛtswaa lɛ miiba, ni eshɛ agbɛnɛ, beni anɔkwa jalɔi lɛ aaaja Tsɛ lɛ yɛ mumɔ kɛ anɔkwale mli, ejaakɛ mɛi ni jaa lɛ nɛkɛ Tsɛ lɛ hu taoɔ. Nyɔŋmɔ lɛ mumɔ ni, ni mɛi ni jaa lɛ lɛ, ja amɛja lɛ yɛ mumɔ kɛ anɔkwale mli.” (Yohane 4:23, 24) Kɛ wɔɔja Yehowa Nyɔŋmɔ “yɛ mumɔ . . . mli” lɛ, esa akɛ tsui ni mli eyi obɔ kɛ suɔmɔ kɛ hemɔkɛyeli akanya sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ ni wɔkɛhaa lɛ lɛ. ( Marko 12:28-31; Galatabii 2:16) Ni wɔɔja Yehowa “yɛ . . anɔkwale mli” lɛ biɔ ni wɔkpoo jamɔ mli amalei fɛɛ ni wɔkɛ esuɔmɔnaa nifeemɔ taakɛ ajie lɛ kpo yɛ Biblia lɛ mli lɛ akpa gbee kwraa. Wɔnyɛŋ ni wɔkɛ Nyɔŋmɔ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe ja wɔjamɔ lɛ kɛ tɛi ni efolɔ eshwie shi lɛ kpaa gbee.a Mɛni ji enɛɛmɛi ekomɛi? Ni mɛɛ gbɛ nɔ amɛkɛ nitsumɔ he aaaba sɛɛnamɔ aha oweku lɛ yɛ?
Akɛ Wu lɛ, Okɛ Nyɔŋmɔ Aye Klɛŋklɛŋ Gbɛhe
Biblia lɛ kɛɔ yɛ 1 Korintobii 11:3 akɛ: “Nuu fɛɛ nuu yitso ji Kristo, ni yoo fɛɛ yoo hu yitso ji nuu, ni Kristo yitso ji Nyɔŋmɔ.” Kɛ oji wu lɛ, gbɛnaa nii ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ ka onɔ akɛ ofee mɔ titri ni kpɛɔ eyiŋ yɛ oweku lɛ mli. Shi enɛ kɛ hewalɛ ko wooo wu ko dɛŋ akɛ efee mɔ ni nyɛɔ mɛi anɔ loo nɔyelɔ yiwalɔ.
Biblia lɛ woɔ wumɛi ahewalɛ ni amɛsusu amɛŋamɛi ahenumɔi ahe yɛ be mli ni amɛkpɛɔ amɛyiŋ yɛ nibii ni baasa amɛhe lɛ ahe lɛ. (Okɛto 1 Mose 21:9-14 he.) Yɛ anɔkwale mli lɛ Ŋmalɛi lɛ woɔ wɔ fɛɛ hewalɛ ni ‘wɔkaha wɔhiɛ miihi wɔ pɛ wɔnibii anɔ shi moŋ ehi mɛi krokomɛi anɔ̃ hu nɔ.’ (Filipibii 2:2-4) Kɛji ekɔɔɔ Biblia mli shishitoo mla ko he lɛ, yɛ be babaoo mli lɛ wu Kristofonyo lɛ baaŋmɛɛ nibii ahe eha eŋa lɛ suɔmɔnaa nii. Kɛ esusuɔ yoo lɛ nibii ahe lɛ, belɛ ebaakwɛ jogbaŋŋ koni ekɛ gbɛnaa nii ni tsii fe lɛ akafɔ enɔ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, ebaanyɛ eye abua lɛ yɛ shia lɛ mli nitsumɔi amli, titri lɛ kɛ yoo lɛ yaa nitsumɔ.
Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Nakai sa akɛ wumɛi hu asumɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛŋamɛi, tamɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛgbɔmɔtsei. Mɔ ni sumɔɔ eŋa lɛ, lɛ diɛŋtsɛ ehe esumɔɔ. Ejaakɛ mɔ ko enyɛko lɛ diɛŋtsɛ eheloo da, shi moŋ elɛɔ lɛ ni ehiɛɔ lɛ dɔdɔɔdɔ, taakɛ bɔ ni Nuŋtsɔ lɛ [Kristo] hiɛɔ asafo lɛ.” (Efesobii 5:28, 29) Yesu Kristo kɛ asafo lɛ mlibii lɛ yeɔ yɛ suɔmɔ mli.
Nɔ ni sa kadimɔ hu ji bɔfo Petro ŋaawoo nɛɛ: “Nakai nɔŋŋ kɛ nyɛ wumɛi, nyɛkɛ amɛ [nyɛŋamɛi] ahia shi yɛ nilee naa, ni nyɛkɛ woo awoa yoo akɛ nɔ ni he waaa tuutu ko, akɛni amɛkɛ nyɛ fɛɛ ji wala duromɔ lɛ wɔfasei lɛ, koni akatsimɔ nyɛsɔlemɔi lɛ agbɛ.” (1 Petro 3:7) Ani ejeee hiɛdɔɔ sane akɛ aaayoo akɛ ni mɔ ko kɛ eŋa aaaye yɛ gbɛ ni suɔmɔ bɛ mli nɔ lɛ baanyɛ atsi wu lɛ sɔlemɔi agbɛ? Hɛɛ, esa akɛ nuu kɛ eŋa aye yɛ suɔmɔ mli kɛ Nyɔŋmɔ aaabo esɔlemɔi atoi ni eha hetoo.
Ni akɛ Nyɔŋmɔ aaaye klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ hu saa wekukpaa ni ka tsɛ kɛ ebii ateŋ lɛ hu he. Esa akɛ esusu amɛmumɔŋ hilɛ-kɛhamɔ he waa. Ni kɛlɛ, yɛ nibii amlipɛimɔ titri ko ni afee yɛ U.S. Amerika lɛ mli lɛ, ana akɛ hii lɛ fa kɛɛ akɛ “Ŋmalɛ lɛ kasemɔ loo ehe susumɔ ni akɛ he woɔ mli akɛ kuu lɛ” ji nɔ ni ‘he hiaa fe fɛɛ yɛ amɛweku lɛ mumɔŋ nɔyaa mli.’ Mɛi ni eshwɛ lɛ tsi nibii tamɔ “ni amɛaakwɛ loo amɛbo sɔlemɔi ni afeɔ yɛ redio nɔ lɛ toi” loo ‘ni amɛaasusu nɔ ni shihilɛ tsɔɔ lɛ he’ lɛ ta.
Shi Biblia lɛ kɛɔ tsɛmɛi lɛ akɛ: “Nyɛkawoa nyɛbii amlifu, shi moŋ nyɛlɛa amɛ yɛ Nuŋtsɔ lɛ [Yehowa] tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo lɛ mli.” (Efesobii 6:4) Yɛ Yehowa Odasefoi ateŋ lɛ, akpaa tsɛmɛi lɛ agbɛ akɛ amɛbaanyiɛ hiɛ yɛ weku jamɔ mli. Kɛ ekɛ amɛ fee weku Biblia mli nikasemɔ daa, amɛyaa Kristofoi akpeei, ni amɛhiɔ shi yɛ Ŋmalɛ mli taomɔ nii krokomɛi anaa lɛ, belɛ hii ni tamɔ nɛkɛ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ amɛweku shihilɛ mli.
Akɛ Ŋa lɛ, Okɛ Nyɔŋmɔ Aye Klɛŋklɛŋ Gbɛhe
Kɛ oji ŋa lɛ, obaanyɛ okɛ Nyɔŋmɔ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe kɛtsɔ owu lɛ ni oooye obua lɛ yɛ enitsumɔ akɛ weku yitso lɛ mli. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛ yeigbayei lɛ, nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa nyɛwumɛi, taakɛ bɔ ni sa yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli.” (Kolosebii 3:18) Enɛ feemɔ baawa diɛŋtsɛ kɛji akɛ nuu lɛ kɛ mɔ egbaaa sane aloo enyaaa weku jamɔ lɛ hiɛ ni eeenyiɛ lɛ he tsɔ. Kɛlɛ, ni oooma etɔmɔi anɔ mi be fɛɛ be, aloo nɔ ni ehiii kwraa lɛ, ni oootse ehiɛ atua lɛ baaha weku lɛ mli naagbai lɛ moŋ afa.
Abɛi 14:1 kɛɔ akɛ: “Yei anilee maa shia, shi buulu lɛ, ekɛ eniji kumɔɔ shwieɔ shi.” Gbɛ kome ni yoogbayoo nilelɔ diɛŋtsɛ lɛ baanyɛ atsɔ nɔ ni ekɛ Nyɔŋmɔ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe ‘ni etswa eshia lɛ ema shi’ lɛ ji ni eba ehe shi eha ewu. (1 Korintobii 11:3) Kɛ ‘mlihilɛ mla ka elilɛi nɔ lɛ,’ etsiɔ ehe kɛjɛɔ ewu lɛ ni eeewie eshi lɛ keketee lɛ he. (Abɛi 31:26) Etsuɔ nii waa hu koni eha ewu lɛ yiŋkpɛi aye omanye.
Gbɛ kroko ni yoogbayoo aaatsɔ nɔ ekɛ Nyɔŋmɔ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe ji ni etsɔ yoo ni sumɔɔ nitsumɔ. Shi kɛ etsuɔ heloo gbɛfaŋ nitsumɔ yɛ he kroko lɛ, enyɛŋ ena be loo hewalɛ ni he hiaa ni ekɛaasaa eshia lɛ mli bɔ ni esumɔɔ. Kɛlɛ ebaabɔ mɔdɛŋ ni etamɔ “yoo kpakpa” ni Biblia lɛ wieɔ ehe nɛkɛ lɛ: “Ekwɛɔ eshiabii lɛ ayaa kɛ baa jogbaŋŋ, ni eyeee hejɔfeemɔ aboloo.”—Abɛi 31:10, 27.
Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, ehe miihia ni ŋa lɛ aha Nyɔŋmɔ jamɔ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ eshihilɛ mli. Mɛi ni yaa Yehowa Odasefoi a-Maŋtsɛyeli Asa nɔ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ ateŋ mɛi pii wieɔ bɔ ni gbekɛbii lɛ ahe tse ha lɛ he. Sɛɛnamɔ babaoo yɛ ŋa lɛ nitsumɔ yɛ enɛ mli lɛ he. Shi esa akɛ etsu emumɔŋ shihilɛ lɛ mli ni eeehiɛ lɛ he nii kɛtsɔ sɔlemɔ, nikasemɔ kɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ nɔ.
Nyɔŋmɔ ni Akɛ lɛ Aaaye Klɛŋklɛŋ Gbɛhe akɛ Obalaŋtai
Sane ko ni je kpo yɛ Adolescent Counselor lɛ mli lɛ kɛɛ: “Gbekɛbii enyɛ amɛna sui kɛ nileei komɛi ni eha amɛnyɛ amɛye amɛfɔlɔi anɔ. . . . Akɛni gbɔmɛi ni maa amrɔ akɔnɔ nii kɛ heloo naa ninamɔ nɔ mi ni amɛwoɔ nomɛi ahiɛ nyam hu ateŋ amɛyɔɔ hewɔ lɛ, obalaŋtai naa ‘miitao bianɛ’ su.” Kɛ oji obalaŋta lɛ, ani nakai su mli oyɔɔ?
Kolosebii 3:20 kɛɔ akɛ: “Nyɛ bii lɛ, nyɛboa nyɛfɔlɔi lɛ atoi yɛ nibii fɛɛ gbɛfaŋ; ejaakɛ no sa Nuŋtsɔ lɛ hiɛ jogbaŋŋ.” Obalanyo ni buɔ toiboo ni tamɔ nɛkɛ akɛ eji ŋwɛi taomɔ nii lɛ kɛ efɔlɔi baafee ekome. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, etseŋ amɛhiɛ atua yɛ teemɔŋ kɛtsɔ skul nanemɛi ni ele akɛ amɛsumɔɔɔ ni ekɛ amɛ bɔɔ Iɛ ni ekɛ amɛ aaabɔ nɔ; ni asaŋ ebɔŋ mɔdɛŋ akɛ ekɛ kutumpɔo aaatsu nii ni ekɛkudɔ efɔlɔ ko koni enyɛ efee nɔ ni esumɔɔ. (Abɛi 3:32) Shi moŋ, obalaŋta fɛɛ obalaŋta ni kɛ Nyɔŋmɔ yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ shihilɛ mli lɛ baaba ehe shi eha fɔlɔi agbɛtsɔɔmɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli lɛ.
Ha Nyɔŋmɔ Ahi Klɛŋklɛŋ Gbɛhe!
Yɛ gbɛhe mli ni wɔyɔɔ yɛ weku lɛ mli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ehe miihia ni wɔkɛ Nyɔŋmɔ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ shihilɛ mli ni wɔtao wɔkɛ lɛ teŋ wekukpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa. Ani bo kɛ oweku lɛ miifee nakai?
Wɔ fɛɛ wɔkɛ “jaramɔ bei” miikpe yɛ nɛkɛ “naagbee gbii” nɛɛ amli. (2 Timoteo 3:1-5) Kɛlɛ, wɔbaanyɛ wɔshwere yɛ mumɔŋ ni wɔje nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee lɛ mli. (Mateo 24:3-14) Kɛ okɛ Biblia mli anɔkwale nilee tsu nii lɛ, bo kɛ oweku lɛ baanyɛ ana naanɔ wala yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ lɛ he hiɛnɔkamɔ. (Luka 23:43; Yohane 17:3; Kpojiemɔ 21:3, 4) Hɛɛ, ebaaba lɛ nakai kɛ okɛ Nyɔŋmɔ ye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ oweku shihilɛ mli.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Kwɛmɔ wolo, Obaanyɛ Ohi Shi Kɛya Naanɔ yɛ Paradeiso yɛ Shikpɔŋ Nɔ, ni Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. fee lɛ yitso 22.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]
Hiɛ sɔɔ ŋa kpakpa Iɛ waa diɛŋtsɛ
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]
Biblia Iɛ woɔ wumɛi hewalɛ ni amɛnyiɛ hiɛ yɛ weku jamɔ mli