Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w91 2/15 bf. 3-4
  • Yesu Gbele Lɛ He Bei Lɛ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Yesu Gbele Lɛ He Bei Lɛ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Kpɔmɔ Nɔ Lɛ—Kristendom Tsɔɔmɔ Ni Elaaje
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Te Atsɔɔ Triniti lɛ Mli Aha Tɛŋŋ?
    Ani Esa akɛ Ohe Triniti lɛ Oye?
  • Mɛni Hewɔ Yesu Gbo?
    Sanebimɔi Ni Biblia Lɛ Ehã Hetoo
  • Nyɔŋmɔ Jamɔ Mli Ŋwanejee Sane
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
w91 2/15 bf. 3-4

Yesu Gbele Lɛ He Bei Lɛ

YƐ AFI 33 Ŋ.B. Hehoo gbi lɛ nɔ lɛ, agbe mɛi etɛ ko. Atsirɛ gbɔmɛi etɛ ni abu amɛ gbele fɔ lɛ ayisɛɛ kɛtee Yerusalem gbogboi lɛ asɛɛ he ko, ni ayagbe amɛ yɛ jɛmɛ yɛ gbɛi ni piŋmɔ yɔɔ mli ni baa mɔ shi fe fɛɛ lɛ ekome mli: sɛŋmɔ yɛ tso ni ma shi jaŋŋ nɔ. Ale gbɔmɔgbee ni tamɔ nɛkɛ jogbaŋŋ yɛ Romabii abei lɛ amli, no hewɔ lɛ abaanyɛ akpa gbɛ akɛ gbɔmɔgbee yɛ Hehoo gbi lɛ nɔ lɛ baafee nɔ ni hiɛ ekpa nɔ jeeŋmɔ. Shi mɛi ni agbe amɛ nɛɛ ateŋ mɔ kome ji Yesu Kristo. Egbele lɛ ha jamɔ mli tsakemɔ kɛ béi ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli fɛ́.

Aaafee afii akpei enyɔ eho kɛjɛ be mli ni nakai sane lɛ ba lɛ, no hewɔ lɛ ekolɛ ebaaha osusu enɛ he akɛ blemasane ko kɛkɛ. Shi ani ole akɛ béi ni te shi lɛ bako shi kwraa?

Taakɛ ekolɛ ole lɛ, akpekpei abɔ kɛɔ akɛ Yesu gbo kɛha amɛ. Amɛkɛ hiɛdɔɔ heɔ yeɔ akɛ Kristo gbele lɛ ji kpɔmɔ kɛ eshaifaa he tsabaa, ni akɛ hemɔkɛyeli ni aaana yɛ egbele lɛ mli lɛ nɔ atsɔɔ kɛyaa yiwalaheremɔ mli. Shi nɔ ni yɔɔ naakpɛɛ ji akɛ, sane ko ni je kpo yɛ Anglican Theological Review lɛ mli lɛ bɔ amaniɛ akɛ “naagba eba” hemɔkɛyeli ni asumɔɔ waa nɛɛ “he.” Ni “naagba” lɛ miiba kɛmiijɛ jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ aŋɔɔ.

Anglican Theological Review lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Naagba eba kpatamɔ he tsɔɔmɔ ni yɔɔ Kristofonyo lɛ susumɔ mli lɛ he, ejaakɛ aabi sane yɛ Biblia lɛ ni edamɔ nɔ lɛ he, akɛ blema susumɔi ni bɛ mli ni sɛɛ etsɛɛɛ eshwie bɔ ni awieɔ he lɛ nɔ babaoo tsɔ fe nine . . ., ni ehe wiemɔ yɛ mumɔŋ ni ehe gbɛi lɛ etsɔ mɔ ko teemɔŋ henumɔŋ sane kɛ he-bembuu ni nilee bɛ mli.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, Protestant kɛ Katolek nyɔŋmɔjamɔ he nilelɔi fɛɛ nyɛɛɛ akpa gbee yɛ nɔ ni, kɛji nɔ ko kwraa lɛ, Yesu Kristo gbele lɛ tsɔɔ lɛ he.

Ekolɛ obaanu he akɛ enɛ ji nyɔŋmɔjamɔ he nilelɔi fioo ko atɔkemɔi kɛkɛ, ni akɛ ekɔɔɔ owala he nɔ ko. Shi susumɔ enɛ he okwɛ: Kɛji akɛ Yesu gbele lɛ kɔɔ oshidaamɔ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ kɛ ogbɛkpamɔi kɛha naanɔ shihilɛ (yɛ ŋwɛi loo he kroko) he diɛŋtsɛ lɛ, belɛ ebiɔ ni osusu nɛkɛ béi nɛɛ he.

Mɛni hewɔ nyɔŋmɔjamɔ he nilelɔi lɛ jeɔ sane lɛ he ŋwane lolo lɛ? Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, susumɔ Roma Katolek Sɔlemɔ lɛ he okwɛ. Eyɛ hemɔkɛyeli ni abiii sane yɛ he ni atsɔɔ mli jogbaŋŋ yɛ susuma ni gbooo lɛ kɛ Triniti lɛ he. Ni kɛlɛ nɔ ni yɔɔ naakpɛɛ ji akɛ Sɔlemɔ lɛ nyɛɛɛ akpɛ eyiŋ yɛ kpɔmɔ kɛtsɔ Kristo gbele lɛ nɔ lɛ he. New Catholic Encyclopedia lɛ kpɛlɛ nɔ akɛ: “Akɛ gbɛi sɔrɔtoi pii ni egbagbaa afa eba koni akɛtsɔɔ bɔ ni akpɔɔ gbɔmɔ kɛjɛɔ esha mli efɔŋ mli ni akɛ lɛ baa duromɔ mli . . . Shi gbɛi sɔrɔtoi nɛɛ eko kwraa bɛ ni eye omanye kwraa. . . . Nine shɛɛɛ nyɔŋmɔjamɔ he nikasemɔ ni kɔɔ Kpɔmɔ lɛ he lɛ nɔ ni eyaa nɔ ekɛ ehe haa akɛ naagba yɛ nyɔŋmɔjamɔ he nikasemɔ mli.”

Belɛ esaaa akɛ efeɔ bo naakpɛɛ akɛ, yɛ akpekpei abɔ ni kɛ sɔlemɔ gbee kɛɔ akɛ ‘Yesu gbo kɛha wɔ’ lɛ ateŋ lɛ, mɛi fioo ko pɛ yɔɔ nɔ ni enɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ lɛ he jwɛŋmɔ ni yɔɔ faŋŋ. Taakɛ Anglican Theological Review lɛ wie he lɛ: “Kɛ anyɛ amɛnɔ lɛ . . . yɛ be babaoo mli lɛ Kristofonyo ni heɔ yeɔ lɛ nyɛɛɛ atsɔɔ tsɔɔmɔ lɛ jɛɛhe ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ, aloo ni eeenyɛ etsɔɔ bɔ ni etsuɔ nii ehaa.” Akɛni tsɔɔmɔ ni amɛnuuu shishi ni asaŋ amɛnyɛɛɛ amɛtsɔɔ mli hu etsɔ jatsu ni ka amɛnɔ hewɔ lɛ, efi jalɔi ni yɔɔ sɔlemɔi lɛ amli lɛ akɛ amɛaana bɔ ni Kristo gbele lɛ kɔɔ amɛshihilɛ he ehaa lɛ.

Akɛni Kristendom nyɛɛɛ atsɔɔ kpɔmɔ lɛ he tsɔɔmɔ lɛ faŋŋ hewɔ lɛ, enɛ etsi emɔdɛŋbɔɔ ni baaha ekɛ Kristofoi asane lɛ aha Yudafoi, Hindubii, Buddhafoi, kɛ mɛi krokomɛi lɛ naa. Eyɛ mli akɛ amɛteŋ mɛi pii kɛ bulɛ haa Yesu tsɔɔmɔi lɛ pii moŋ, shi yiŋfutumɔ ni kɔɔ Kristo gbele lɛ kɛ nɔ ni etsɔɔ lɛ he lɛ etsɔ gbɛtsii nii kɛha hemɔkɛyeli.

Ani nɔ ni Kristo gbele lɛ tsɔɔ lɛ ji teemɔŋsane ko kɛkɛ​—ni gbɔmɔ nyɛɛɛ anu shishi? Aloo emlitsɔɔmɔ ni jwɛŋmɔ yɔɔ mli ni damɔ Biblia lɛ nɔ lɛ yɛ? Esa akɛ wɔsusu nɛkɛ sanebimɔi nɛɛ ahe, ejaakɛ Biblia lɛ wieɔ sane ni yɔɔ naakpɛɛ nɛɛ yɛ Kristo he akɛ: ‘Mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ enɔ yeɔ lɛ hiɛ kpataŋ, shi moŋ eeena naanɔ wala.’​—Yohane 3:⁠16.

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje