Saji Lɛ Asɛɛkɔmɔ
Agu Amɛ Gbalashihilɛ Mlibotemɔ
Luther sɔlemɔ lɛ osɔfo ko tsɔɔ bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara ni osɔfoi kɛ amɛhe woɔ mli lɛ mli akɛ “naagba ko ni etee nɔ afii babaoo,” ni amrɔ nɛɛ ‘ebaje kpo faŋŋ ni ale.’ Shi, Los Angeles Times Iɛ bɔ amaniɛ akɛ nɔ ni efata enɛ he kɛba ji “nibii ni yɔɔ hiɛgbele ni ebaje kpo yɛ maŋ fɛɛ hiɛ kɛ mla naa saji ni afiteɔ shika babaoo yɛ he ni enyɛ sɔlemɔi pii anɔ kɛbote ohiayeli mli” Iɛ hu. Times lɛ tsɔɔ mli akɛ insurance nitsulɔi kɛɔ akɛ saji ni kɔɔ bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara ni osɔfoi kɛ amɛhe wo mli lɛ he lɛ aaashɛ 2,000 yɛ saneyeli hei.
Nɔ ni sa kadimɔ jogbaŋŋ hu ji akɛ mɛi ni ale ni efee efɔŋ nɛɛ ateŋ mɛi pii ji Roma Katolek osɔfoi. A. W. Richard Sipe, ni eji jwɛŋmɔ he nilelɔ kɛ agbɛnɛ tsutsu Benedictine osɔfoi ni boteee gbalashihilɛ mli lɛ ateŋ mɔ ko lɛ ebibii osɔfoi 1,000 kɛ hii kɛ yei krokomɛi 500 hu saji, ni sɛɛkpee bii nɛɛ ateŋ mɛi pii kpɛlɛɔ nɔ akɛ amɛkɛ osɔfoi lɛ ateŋ mɛi komɛi ena bɔlɛnamɔ mli nifeemɔi. Time wolo tɛtrɛɛ Iɛ bɔ amaniɛ akɛ ebuɔ naa akɛ Roma Katolek osɔfoi 53,000 ni yɔɔ United States lɛ mli nɔ ni miihe ashɛ fa eku kita ni amɛka akɛ amɛbaahi shi oshijafoi lɛ mli. Taakɛ Sipe tsɔɔ mli lɛ, osɔfoi ni amɛyifalɛ aaashɛ oha mlijaa 28 kɛ yei yɛ tsakpaa ko ni miiya nɔ Iolo, yɛ be mli ni, kɛfata he lɛ, aaafee oha mlijaa 10 kɛyashi 13 kɛ hii ni edara yɛ afii amli naa bɔlɛ, ni oha mlijaa 6 nyiɛɔ gbekɛbii asɛɛ kɛha bɔlɛnamɔ, titri lɛ gbekɛbii hii. Saji fe 100 ni aye yɛ osɔfoi ajeŋba gbonyo nɛɛ he yɛ afii ekpaa ni eho Iɛ amli Iɛ eha Katolek sɔlemɔ Iɛ hiɛnyiɛlɔi lɛ efite shika ni miihe ashɛ dɔlai akpekpei 100 kɛmiishɛ akpekpei 300.
Mɛi pii susuɔ akɛ kɛji aŋmɛ osɔfoi Iɛ agbɛ ni amɛbote gbalashihilɛ mli lɛ, ebaatsi naagbai nɛɛ pii anaa. Ebaafee mɛi komɛi naakpɛɛ po akɛ amɛaale akɛ he ko he ko bɛ Biblia Iɛ mli ni tsiɔ Kristofoi ni ji Nyɔŋmɔ sɔɔlɔi anaa ni amɛkabote gbalashihilɛ mli. Shi kɛlɛ, Katolek sɔlemɔ Iɛ etsi osɔfoi anaa ni amɛkabote gbalashihilɛ mli kɛjɛ afii ohai 12 lɛ mli tɔɔ. Miishɛɛ sane ji akɛ, beni Paulo wieɔ anɔkwale jamɔ he hemɔkɛyeli kwamɔ kpele ni baaba yɛ bɔfoi lɛ agbele sɛɛ lɛ he lɛ, eŋma akɛ “mɛi komɛi aaakwa hemɔkɛyeli lɛ, ni amɛkɛ amɛhe ayakpɛtɛ lakamɔ mumɔi kɛ daimonioi atsɔɔmɔi ahe, yɛ amalelɔi asatofeemɔ mli, . . . ni amɛtsiɔ yoowɛɛ gbɛ.”—1 Timoteo 4:1-3.
Mɛni Hewɔ ni Awuiyeli Efa Babaoo Nɛkɛ?
Canada maŋ lɛ fɛɛ naa kpɛ amɛhe ni amɛtsui fa waa hu akɛ amɛaale akɛ Marc Lepine ni eye afii 25 lɛ egbe gbɔmɛi babaoo yɛ University of Montreal skul lɛ mli. Egbe yei 14 ni ji dadei ahe nitsumɔ he nikaselɔi lɛ wuruduu, ni epila nikaselɔi 13 krokomɛi hu, ni hii 4 fata amɛhe, dani naagbee lɛ etsɔ tu lɛ ema lɛ diɛŋtsɛ enɔ ni egbe ehe. Enɛ bafee gbɔmɔgbee ni ehiii fe fɛɛ yɛ maŋ lɛ yinɔsane fɛɛ mli. Maŋsɔɔlɔ nukpa Iɛ wie nɛkɛ gbɔmɔgbee ni jwɛŋmɔ bɛ mli nɛɛ he akɛ “oshara kpele ko ni eba adesai anɔ.”
Taakɛ The Toronto Star lɛ tsɔɔ mli lɛ, yɛ United States, Amerika lɛ, “ana gbɔmɛi ni gbeɔ mɛi babaoo shikome lɛ ateŋ mɛi ni fa fe 100, kɛjɛ Jeŋ Ta ll shishijee kɛbaa nɛɛ, ni amɛteŋ mɛi babaoo eba yɛ afii nyɔŋmai enyɔ ni eho nɛɛ pɛ mli.” Ni kɛlɛ, taakɛ mɛi ni Lepine gbe amɛ lɛ ateŋ mɔ kome tsɛ kɛ awerɛho bi lɛ: “Mɛni hewɔ ni awuiyeli efa babaoo yɛ je Iɛ mli nakai lɛ? Mɛni hewɔ ni gbɔmɛi adesai feɔ amɛhe nii ni tamɔ nɛkɛ lɛ?”
Bɔ ni Biblia lɛ tsɔɔ nɔ hewɔ ni awuiyeli yaa nɔ lɛ mli ehaa lɛ mli ka shi faŋŋ. Bɔfo Yohane ŋma akɛ: “Jeŋ muu lɛ fɛɛ ka mɔ fɔŋ Iɛ mli.” (1 Yohane 5:19) Kɛ akɛto kɔɔyɔɔ ni wɔmuɔ lɛ he lɛ, mumɔ gbonyo ko ni jɛ Satan, “mɔ fɔŋ” Iɛ ŋɔɔ Iɛ kudɔɔ mɛi babaoo asusumɔ, kɛ amɛ akɔnɔi, kɛ amɛnifeemɔi tete po. Ekɛ atuatsemɔ, kɛ hiɛjoomɔ kɛ henɔwomɔ mumɔ nɛɛ “shishiuɔ jeŋ muu Iɛ fɛɛ.”(Kpojiemɔ 12:9) Shi kɛlɛ, Nyɔŋmɔ anɔkwa jalɔi atsui nyɔɔ amɛmli yɛ nilee ni amɛyɔɔ akɛ “je lɛ hoɔ eyaa kɛ emli sɛɛdii nii lɛ; shi mɔ ni feɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii Iɛ hiɔ shi kɛyaa naanɔ” lɛ mli.—1 Yohane 2:17.
Nɛgbɛ “David Maŋ Lɛ” Yɔɔ?
Kɛji ofa gbɛ kɛtee Yerusalem, ni obi mɔ ko ni etsɔɔ bo gbɛ kɛya Zion Gɔŋ Iɛ nɔ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ akɛ bo baaya gɔŋ pɛmpɛoo ko, ni jɛɔ Maŋ Momo lɛ wuoyigbɛ kɛbaa Iɛ nɔ. Nɔ ni yɔɔ nɛkɛ gɔŋ nɛɛ bokagbɛ ji Tyropoeon Jɔɔ lɛ kɛ Hinnom Jɔɔ lɛ hu yɛ anaigbɛ, ni nɔ ni kadiɔ nɛkɛ gɔŋ nɛɛ waa ji Dormition Sɔlemɔtsu, kɛ eyiteŋ kokloo ni yɔɔ jɛmɛ lɛ.
Shi kɛlɛ, shikpɔŋ he mfonirii kɛ mfonirii krokomɛi ni Buu Mɔɔ Asafo lɛ fee lɛ kɛ Zion Gɔŋ lɛ woɔ gɔŋ bibioo ko ni yɔɔ nɔ ni atsɛɔ lɛ ŋmɛnɛ akɛ Zion Gɔŋ lɛ bokagbɛ lɛ nɔ. Nɔ ni gbalaa nɛkɛ gɔŋ nɛɛ kɛ ekroko ni atsɛɔ lɛ hu nakai Iɛ teŋ ji Tyropoeon Jɔɔ Iɛ yɛ anaigbɛ kɛ Kidron Jɔɔ lɛ hu yɛ bokagbɛ.
Te nɛkɛ hei enyɔ nɛɛ ateŋ nɔ ni tsɔɔ he tuuŋtu ni tsutsu Zion Gɔŋ Iɛ hi lɛ? Wolo tɛtrɛɛ ni atsɛɔ lɛ Biblical Archaeology Review (May/June 1990 nɔ) lɛ kpɛlɛɔ nɔ akɛ “gɔŋ biboo ni yɔɔ bokagbɛ lɛ ji blema Zion Gɔŋ, . . . ni Maŋtsɛ David ye Yebushbii Iɛ anɔ kunim ni eshɔ yɛ amɛdɛŋ lɛ.” Beni aye Yebushbii lɛ anɔ kunim lɛ, eha abale nɛkɛ amɛmaŋ ni he wa nɛɛ akɛ “David Maŋ lɛ,” ni atsɛɔ lɛ “Zion” hu lɛ. (2 Samuel 5:7) Biblical Archaeology Review lɛ tsɔɔ mli akɛ “blema nibii ahe shitsalɔi ekpɛlɛ nɔ, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ, nɛkɛ gɔŋ pɛmpɛoo Ieleoo nɛɛ,” ni afɔɔ Iɛ tsɛmɔ akɛ bokagbɛ gɔŋ lɛ, ji Biblia mli Zion Gɔŋ lɛ ni David to nitsumɔ he kɛ jamɔ yitso yɛ kɛha Israel maŋ lɛ.—2 Samuel 6:11, 12, 17.