Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w90 7/15 bf. 24-26
  • Melita Gbɔfeemɔ Kɛ Jɔɔmɔi Baa

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Melita Gbɔfeemɔ Kɛ Jɔɔmɔi Baa
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1990
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Gbɔi loo Saralɔi kɛ Sanekpakpa Baa
  • Ŋmalɛi lɛ Amli Miishɛjemɔ
  • Hewalɛwoo Koni Afee Ekaa
  • Ŋaawoo ni Yeɔ Buaa kɛ Jɔɔmɔi Baa
  • Hewalɛ ni Awowooɔ He
  • Jwetri ni Jara Wa ni Mikɛ Mɛi Aaaja
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • Paulo Kɛ Meele Tee Roma
    Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Akɛ Kristofoi—Kpee Nifeemɔ Wolo—2019
  • Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2004
  • Paulo Ye Amanehulu Nɔ Kunim
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1990
w90 7/15 bf. 24-26

Melita Gbɔfeemɔ Kɛ Jɔɔmɔi Baa

MELITA batsɔ klɛŋklɛŋ shikpɔŋ kɛha bɔfo Paulo yɛ be mli ni amɛkɛ lɛlɛ yasha shi yɛ Ŋ.B. klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ yɛ miishɛɛ mli. Ŋshɔkpɔ lɛ nɔ bii lɛ here lɛ kɛ enanemɛi gbɛfalɔi lɛ ni ‘amɛye amɛbua amɛ.’ Yɛ anɔkwale mli lɛ Melitabii lɛ ‘fee amɛ ejurɔ pii.’​—Bɔfoi lɛ Asaji 28:​1, 2.

Yɛ sɛɛ mli lɛ, ŋshɔkpɔ lɛ nɔ onukpa ni atsɛɔ lɛ Publio lɛ here Paulo kɛ enanemɛi lɛ ni ‘ehere amɛ hiɛmɛɛ ni efee amɛ ejurɔ gbii etɛ sɔŋŋ.’ Beni ŋshɔkpɔ lɛ nɔ bii lɛ nu akɛ Paulo etsa Publio tsɛ lɛ atridii kɛ fɔ kɛ la ni ewaa lɛ, “mɛi krokomɛi hu ni he yeɔ yɛ ŋshɔkpɔ lɛ nɔ lɛ ba, ni atsa amɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 28:​7-9) Shi Paulo fee babaoo fe nakai. Etɛo anɔkwale dumɔwui lɛ yɛ gbɔmɛi lɛ atsuii amli, ni enɛ tsɔ jɔɔmɔi babaoo eha ŋshɔkpɔ lɛ nɔ bii ni sumɔɔ gbɔfeemɔ lɛ. Ŋmɛnɛ, nɔ ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ miiya nɔ yɛ Malta loo Melita. Baakwɛ bɔ ni enɛ yaa nɔ ehaa lɛ.

Gbɔi loo Saralɔi kɛ Sanekpakpa Baa

Kɛ akwɛ ŋshɔkpɔ lɛ kɛjɛ ŋwɛi lɛ, Melita ni hulu kpɛɔ shwieɔ nɔ lɛ tamɔ ojarawa tɛ ko yɛ Mediteranea ŋshɔ ni hiɛ tamɔ bluu lɛ mli. Kɛ mɔ ko bɛŋkɛ Luga Kɔɔyɔŋ Lɛji Adaamɔ He lɛ, mɔ lɛ naa shikpɔŋ ni hulu tsoɔ yɛ nɔ waa ni kwɛɛ nii fioo ko pɛ yɔɔ nɔ. Kɛ ebashɛ shikpɔŋ lɛ, ebanaa eleɔ akɛ nɛkɛ ŋshɔkpɔ ni ekɛlɛ ji shitooi kpawo ni elɛɛmɔ ji shitooi nyɔŋma lɛ efee shia kɛha ŋshɔkpɔ lɛ nɔ bii 347,000. Melita sɔlemɔi sɔrɔtoi kɛ sɔlemɔtsui wuji kɛ amɛyiteŋ kokloo kɛ ekomɛi kakadaji lɛ jieɔ lɛ kpo akɛ eji maŋ ni sumɔɔ Nyɔŋmɔjamɔ. Shi Yehowa Odasefoi ahe eba sɛɛnamɔ kɛha Melitabii nɛɛ yɛ afi ohai 20 nɛɛ mli mɛɛ gbɛ nɔ?

Nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ ko ni atsɛɔ lɛ David tee Juliana shia, ni gbɔmɔ nɛɛ here Maŋtsɛyeli lɛ he sane amrɔ. Juliana kɛɛ: “Sɔlemɔ lɛ ni kɛ ehe woɔ maŋkwramɔŋ lɛ eha eje mitsine, no hewɔ lɛ mibɔ mɔdɛŋ ni matao anɔkwale ni kɔɔ Nyɔŋmɔ Nɔyeli lɛ he lɛ yɛ Biblia lɛ mli. Shi yɛ be mli ni mikaneɔ lɛ, nibii pii yɛ mli ni minyɛɛɛ manu shishi oya. Kwɛ miishɛɛ ni mina beni mɔ ni ba mishinaa naa nɛɛ bi kɛji akɛ mile nɔ ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ji lɛ! Amrɔ nɔŋŋ pɛ ni mikɛɛ lɛ akɛ, etsɔɔ mi hetoo lɛ yɛ mi-Katolek Biblia lɛ mli. Efee nakai. Nakai gbi lɛ nɔŋŋ lɛ miyoo akɛ mina anɔkwale lɛ.”

Odasefonyo ko ni yɔɔ maŋ lɛ mli to gbɛjianɔ koni ekɛ Juliana akase Biblia lɛ. Beni David ku esɛɛ eba Melita nyɔji ekpaa sɛɛ lɛ, mɛɛ miishɛɛ kɛ naakpɛɛ sane fɛɛ enɛ ji akɛ Juliana aaahere lɛ atuu kɛaaba Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ! No mli lɛ efee klalo akɛ ebaafee Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa shiɛlɔ.

Juliana wu, Francis hu jwɛŋmɔ efutu yɛ sɔlemɔ lɛ tsɔɔmɔi ahewɔ. Yɛ be mli ni eyasara lɛ beni ehe yeɔ yɛ helatsamɔ he ko lɛ, ena ni eebo Biblia mli maŋshiɛmɔi ni aha yɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ ni amɔmɔ awo kpaai anɔ lɛ toi. Yɛ be mli ni enu sane ni kɔɔ weku kɔkrɔɔ lɛ he lɛ, Francis yoo bɔ ni Biblia mli ŋaawoo nɛɛ mli ka shi faŋŋ ha, ni nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, eto eyiŋ akɛ ebaaje shishi ni eya Kristofoi akpeei. Etsɛɛɛ ni ebayoo naagba ‘ko ni ka shi ni esa akɛ etsu he nii lɛ. Mɛni ji no?

Francis kɛ aaafee afii 20 etsu nii yɛ asɔshwɛmɔ he ko. Etsɛɛɛ ni eyoo akɛ enitsumɔ ni kɔɔ asɔshwɛmɔ he lɛ kɛ Kristofoi ashishitoo mla ni guɔ hiɛjoomɔ kɛ hiɛkɔɔ lɛ kpaaa gbee. (Romabii 13:​9, 10; 1 Korintobii 6:​9, 10) Francis kpɛlɛ nɔ akɛ: “Eyɛ mli akɛ kɛjɛ shishijee lɛ minaaa hemɔkɛyeli ni he hiaa ni mikɛaatsake minitsumɔ lɛ moŋ, shi misɔle miha Yehowa kɛha yelikɛbuamɔ. Yɛ naagbee lɛ, mina nitsumɔ kroko ni ha minyɛ mikwɛ miweku lɛ kɛ mibinuu, Sandro.” Ŋmɛnɛ, Francis miisɔmɔ akɛ onukpa yɛ Yehowa Odasefoi asafoi lɛ ekome mli.

Ŋmalɛi lɛ Amli Miishɛjemɔ

Rose kɛ George ebote gbalashihilɛ mli aaafee afii ekpaa beni ewu nɛɛ gbo yɛ oshara ko mli. Enaaa miishɛjemɔ ko kwraa kɛjɛɛɛ nɔ ni osɔfo lɛ kɛɛ lɛ akɛ Nyɔŋmɔ eŋɔ George kɛtee akɛni eyeɔ ewu lɛ suɔmɔ he awuŋa lɛ mli. Rose hao aahu akɛ agbɛnɛ ekpɛ eyiŋ akɛ ebaagbe ebii etɛ lɛ koni lɛ hu egbe ehe.

Shi mɛɛ tsakemɔ ko ba beni Rose akutsoŋnyo ko ni ji Odasefonyo ni atsɛɔ lɛ Helen je shishi ekɛ lɛ bɔi Biblia mli nikasemɔ lɛ nɛkɛ! Etsɛɛɛ ni Ŋmalɛ mli tsɔɔmɔ ni kɔɔ gbohiiashitee lɛ he lɛ shɛje Rose mii. (Yohane 5:​28, 29) Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, hewalɛwoo ba kɛjɛ Peter, nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ kroko ŋɔɔ. Ena ewiemɔi ni kɔɔ gbohiiashitee he lɛ ahe sɛɛ waa. Akɛni nɛkɛ hiɛnɔkamɔ nɛɛ kanya lɛ hewɔ lɛ, Rose kɛ ehe bɔ Helen he yɛ odaseyeli nitsumɔ lɛ mli, ni amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ sɔmɔɔ akɛ daa gbɛgbalɔi aloo be fɛɛ Maŋtsɛyeli shiɛlɔi.

Hewalɛwoo Koni Afee Ekaa

Joe jɛ weku ko ni da mli, ejaakɛ eyɛ nyɛmimɛi hii kɛ yei 12. Akɛni nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ ko wo lɛ hewalɛ hewɔ lɛ, ekɛ ekaa ye ewekumɛi lɛ ateŋ mɛi pii odase. Ekɛɔ akɛ: “Kɛjɛ shishijee lɛ miweku lɛ yoo akɛ jwɛŋmɔ loo shishinumɔ yɛ nɔ ni mitsɔɔ mli kɛjɛɔ Biblia lɛ mli lɛ mli. Shi beni amɛna akɛ miishɛɛ ni miyɔɔ akɛ matsɔ Odasefonyo lɛ miiya hiɛ lɛ, amɛtsake amɛjwɛŋmɔ, ni amɛ fɛɛ amɛte shi amɛwo mi​—titri lɛ mi-tsɛ.” Ani su ni amɛjie kpo nɛɛ fite ekaa ni Joe yɔɔ lɛ?

Dabi kwraa! Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, beni enyɛmimɛi yei lɛ ateŋ mɔ kome bi bibioo ko he miiye ni ebaagbo lɛ, Joe ye enyɛmiyoo nɛɛ odase, ni ekɛ lɛ wie gbohiiashitee hiɛnɔkamɔ lɛ he. Amrɔ nɛɛ nɛkɛ enyɛmiyoo nɛɛ ebatsɔ Yehowa Odasefonyo ni abaptisi lɛ. Yɛ no sɛɛ lɛ, Joe nyɛmimɛi hii lɛ ateŋ mɔ kome kɛ eweku lɛ jie miishɛɛ kpo yɛ anɔkwale lɛ he. Kɛkɛ ni enyɛminukpa kwraa lɛ kɛ eweku lɛ hu kpɛlɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ nɔ. Beni enɛ yaa nɔ lɛ, no mli lɛ Joe tsɛ mlifu lɛ hu miiya hiɛ. Beni Joe nyɛmiyoo fioo kwraa lɛ je shishi akɛ eeekase Biblia lɛ, Joe tsɛ shwie lɛ kɛjɛ amɛweku shia lɛ mli. Enɛ gbaaa Joe naa, shi moŋ ekɛ hegbɛ fɛɛ hegbɛ ni eeena lɛ yasaraa ewekumɛi lɛ ni ewieɔ Biblia lɛ he etsɔɔ amɛ. Etsɛ lɛ tee nɔ ejie mlifu kpo lolo ni ekɛɛ: “Mɛni hewɔ owieee otsɔɔɔ osɔfo lɛ? Ele Biblia lɛ jogbaŋŋ moŋ!” Joe ha hetoo akɛ ekɛ miishɛɛ baafee nakai, kɛji akɛ lɛ etsɛ lɛ baafata ehe kɛya. Mɛni jɛ enɛ mli ba?

Joe bɔ amaniɛ akɛ: “Wɔto gbi kɛ be wɔma shi, shi osɔfo lɛ miisumɔ ni ele nɔ sane ni wɔbaawie he lɛ koni esaa ehe, ejaakɛ etsɔɔ mli akɛ akɛni eshi osɔfoi anikasemɔ he lɛ etsɛ aaafee afii kpawo nɛ hewɔ lɛ, ehe baahia ni etao nibii amli da. . . . Shi yɛ no sɛɛ otsi, nyɔŋ kome, kɛ nyɔji enyɔ sɛɛ lɛ, osɔfo lɛ kɛwɔ ekpeee lolo. Beni mitsɛ yoo enɛ lɛ, etsake ejwɛŋmɔ yɛ sɔlemɔ lɛ he, ni fiofio lɛ ebayoo akɛ nɔ ni mikaseɔ kɛjɛ Biblia lɛ mli lɛ ji anɔkwale.” Yɛ naagbee lɛ Joe tsɛ kpɛlɛ anɔkwale lɛ nɔ, ni mɛi ni jɛ eweku lɛ mli ni amɛkɛ amɛhe ewo Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ ayibɔ shɛɔ 29 sɔŋŋ.

Ŋaawoo ni Yeɔ Buaa kɛ Jɔɔmɔi Baa

Yɛ be mli ni ekɛ miishɛɛ wieɔ nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ kroko saramɔ he lɛ, gbɛgbalɔ sɔɔlɔ ko ni ebote gbalashihilɛ mli ni atsɛɔ lɛ Ignatio tsɔɔ mli akɛ: “Paul kɛ eŋa bahi wɔshia lɛ. Amɛye amɛbua wɔyi enyɔ lɛ fɛɛ yɛ wɔgbalashihilɛ wekukpaa lɛ mli, kɛ agbɛnɛ hu yɛ shiɛmɔ mli. Emaa bɔ ni shiɛmɔ he hiaa lɛ nɔ mi yɛ be fɛɛ mli.

Ignatio kaiɔ nɔ ni ba beni Paul kɛ asafo lɛ mli onukpai kɛ asafoŋ sɔɔlɔi kpe yɛ enaagbee sɔramɔ lɛ mli lɛ. Ignatio kɛɛ: “Beni mikɛɛ akɛ esa akɛ mahe be kɛjɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli nakai leebi lɛ koni mikɛsaa mihe maha kpee lɛ, Paul kɛɛ akɛ lɛ lɛ ebaaya shiɛmɔ taakɛ ato he gbejianɔ lɛ, kɛji akɛ minyɛɛɛ ni mikɛ lɛ aya lɛ. Kɛkɛ ni mito miyiŋ akɛ mi hu maya mɔ. Kwɛ bɔ ni Yehowa jɔɔ miyiŋkpɛɛ lɛ nɔ eha! Mije Biblia mli nikasemɔ shishi nakai leebi lɛ, ni mɛi ekpaa etsɔ mli amɛbatsɔmɔ Odasefoi ŋmɛnɛ.”​—Okɛto 3 Yohane 4 he.

Hewalɛ ni Awowooɔ He

Be fɛɛ be ni nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ ko aaabasara Odasefoi ni yɔɔ Melita loo Malta lɛ, amɛfeɔ lɛ gbɔ babaoo, ni amɛhe tswaa shi akɛ ehewalɛwoo kɛ ŋaawoo lɛ he aaaba sɛɛnamɔ aha amɛ. (Okɛto 3 Yohane 5-8 he.) Nɔ ni ejɛ mli eba ji akɛ, Melitabii babaoo miidamɔ Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ masɛi agbɛnɛ. Beni 1989 sɔɔmɔ afi lɛ baa naagbee lɛ, no mli lɛ ŋshɔkpɔ lɛ nɔ bii ni sumɔɔ gbɔfeemɔ nɛɛ ateŋ mɛi 389 efee nakai. Ato amɛ gbɛjianɔ bianɛ awo asafoi enumɔ ni miiya amɛhiɛ lɛ amli, (ejwɛ yɛ Melita, ni ekome yɛ ŋshɔkpɔ ni ji Gozo ni bɛŋkɛ jɛmɛ lɛ nɔ), ni amɛkɛ ekaa jajeɔ sanekpakpa lɛ.

Nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi fɛɛ ni ahaa amɛbasaraa Malta loo Melita yɛ nyɛsɛɛ afii nɛɛ amli lɛ enu he taakɛ bɔ ni bɔfo Paulo nu he lɛ, mɔ ni kɛɛ Roma Kristofoi lɛ akɛ: “Ejaakɛ miishwe akɛ mana nyɛ, koni mikɛ mumɔŋ duromɔ keenii lɛ eko abaha nyɛ, bɔni afee ni aŋɔwaje nyɛ.” Nɔ ni ejɛ amɛsaramɔi lɛ amli eba lɛ efee ‘hewalɛ ni awowooɔ he’ ni miishɛɛ yɔɔ mli diɛŋtsɛ. (Romabii 1:​11, 12) Kɛfata he lɛ, Yehowa Odasefoi a-Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ kɛ mumɔŋ jɔɔmɔi miiba Melitabii ni sumɔɔ gbɔfeemɔ nɛɛ anɔ.

[Shikpɔŋ he mfoniri/Mfonirii ni yɔɔ baafa 24, 25]

(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)

GOZO

COMINO

MELITA

Valletta

Mediteranea Ŋshɔ

8 km

5 mi

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje