Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w89 10/15 bf. 3-7
  • Tsi Ohe Kɛjɛ Oshekuyeli Ni Yeɔ Mɔ Awui Lɛ He!

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Tsi Ohe Kɛjɛ Oshekuyeli Ni Yeɔ Mɔ Awui Lɛ He!
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Bɔ ni Esoro Amɛ Eha
  • Bɔ ni Oshekuyeli Loo Mɛi Ahewiemɔ Batsɔɔ Mɔ Heguɔgbee
  • Kɛ Bei Te Shi Lɛ
  • Mɛni Hewɔ Esa Akɛ Wɔtsi Wɔhe Kɛjɛ He?
  • Ani Eji Mɔ Heguɔgbee?
  • Bɔ Ni Aaafee Ajie Oshekuyeli Ni Fiteɔ Mɔ Lɛ Kɛya Kwraa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
w89 10/15 bf. 3-7

Tsi Ohe Kɛjɛ Oshekuyeli Ni Yeɔ Mɔ Awui Lɛ He!

“Wiemɔ babaoo yɔɔ nɛɛ, nɔtɔmɔ kpaaa yɛ mli; shi mɔ ni mɔɔ enaabu mli lɛ, nilelɔ ni.”​—ABƐI 10:⁠19.

1. Te oshekuyeli ni fiteɔ mɔ lɛ yeɔ awui ehaa tɛŋŋ?

NƆ KO nɔ ko bɛ ni baanyɛ atsake ebɔɔ ni gbeɔ mɔ lɛ ni efee lɛ nii ni anuɔ ni haa gbɔmɔtso lɛ naa hewalɛ. Oshekuyeli ni fiteɔ mɔ, aloo mɔ heguɔgbee, ji nɔ ko ni akɛtoɔ ebɔɔ he diɛŋtsɛ, ni ebaanyɛ efite gbɔmɔ gbɛi kpakpa. Roma lalafolɔ Juvenal tsɛ mɔ heguɔgbee akɛ “ebɔɔi lɛ amli nɔ ni ehiii fe fɛɛ.” Ni Ŋleshinyo William Shakespeare ni ŋmalaa shwɛmɔi ewoɔ woji amli lɛ kɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ wo shwɛmɔi nɛɛ amlibii lɛ ateŋ mɔ kome naa akɛ: “Mɔ ni shɔɔ migbɛi kpakpa yɛ midɛŋ lɛ efeee mɔ lɛ niiatsɛ, shi moŋ ehaa minii feɔ mɔbɔ diɛŋtsɛ.”

2. Mɛɛ sanebimɔi esa akɛ wɔsusu he?

2 Shi mɛni kwraa ji oshekuyeli? Eyɛ sɔrɔto yɛ mɔ heguɔgbee he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Mɛni hewɔ esa akɛ otsi ohe kɛjɛ oshekuyeli he? Ni mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ ofee enɛ yɛ?

Bɔ ni Esoro Amɛ Eha

3. Mɛni ji sɔrɔtofeemɔ ni ka oshekuyeli kɛ mɔ heguɔgbee teŋ?

3 Oshekuyeli ji “wiemɔ ni awieɔ kɛkɛ, ni jeee be fɛɛ be eji anɔkwale, ni awieɔ yɛ gbɔmɛi kɛ nibii krokomɛi ahe.” Eji wiemɔ ni “etsiii, wiemɔ loo niŋmaa ko kɛkɛ ni ale.” Akɛni wɔ fɛɛ wɔnyaa gbɔmɛi ahe hewɔ lɛ, yɛ bei komɛi amli lɛ wɔwieɔ nibii kpakpai, nibii ni tswaa mɔ emaa shi yɛ mɛi krokomɛi ahe. Shi mɔ heguɔgbee yɛ sɔrɔto. Eji “amale amaniɛbɔɔ ni aatao ni akɛfite gbɛi kpakpa ni mɔ kroko yɔɔ lɛ.” Wiemɔ ni tamɔ nɛkɛ fiteɔ mɔ yɛ bei babaoo mli ni ejeee Kristofoi asubaŋ.

4. Taakɛ niŋmalɔ ko kɛɛ lɛ, te mɔ heguɔgbee jeɔ shishi ehaa tɛŋŋ, ni efaa kpo kɛjɛɔ mɛni mli?

4 Oshekuyeli ni yeee awui lɛ baanyɛ atsɔ mɔ heguɔgbee ni fiteɔ mɔ. Niŋmalɔ Arthur Mee kɛɛ: “Yɛ bei babaoo mli lɛ, mɔ heguɔgbee ni yeɔ mɔ awui, ni baanyɛ afite mɔ lɛ jeɔ shishi tamɔ oshekuyeli, oshekuyeli ni ekolɛ ebaa kɛtsɔɔ wiemɔ ko ni jeee efɔŋ kɛjɛ shishijee shi eji wiemɔ ko kɛkɛ lɛ mli. Eji efɔŋ ni ehiii fe fɛɛ yɛ jeŋ nɛŋ lɛ ateŋ ekome, shi bɔ ni eji lɛ, ejeɔ shishi kɛjɛɔ sane ko ni aleee he nɔ ko lɛ mli. Wɔnaa enɛ titri yɛ mɛi ni bɛ nɔ ko feemɔ tsɔ ni amɛbɛ yiŋtoo pɔtɛɛ yɛ shihilɛ mli lɛ ateŋ.”

5. Mɛni ji Paulo ŋaawoo ni yɔɔ 1 Timoteo 5:​11-15 lɛ mli agugu loo eshishinumɔ diɛŋtsɛ?

5 Akɛni wiemɔ ni awieɔ lɛ kɛkɛ lɛ baanyɛ egbe mɔ he guɔ hewɔ lɛ, bɔfo Paul wie eshi oshekuyelɔi komɛi. Yɛ be mli ni etsi okulafoi ni sa akɛ asafo lɛ aye abua amɛ lɛ ata lɛ, eŋma akɛ: “Shi yei okulafoi ni darako lɛ, kaaŋɔ amɛ; ejaakɛ kɛ lahoo yi amɛhiɛ lɛ, amɛjeɔ Kristo sɛɛ amɛtaoɔ gbala . . . Ni amɛsaa amɛkaseɔ hejɔfeemɔ, amɛkpaa shi yɛ shiai, ni jeee hejɔlɔi kɛkɛ amɛtsɔmɔɔ, shi amɛwieɔwieɔ mɛi ahe hu, ni amɛjeɔ shi, amɛwieɔ nii ni ejaaa. No hewɔ lɛ miisumɔ akɛ yei okulafoi ni darako lɛ agba, ni amɛfɔ bii, ni amɛye amɛwe nɔ, ni amɛkaha henyɛlɔ lɛ miina sane ko ekɛmiijɛ mɛi; ejaakɛ mɛi komɛi ekpale eyanyiɛ Satan sɛɛ momo.”​—1 Timoteo 5:​11-15.

6. Mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔye wɔ diɛŋtsɛ wɔgbɔjɔmɔi kɛha oshekuyeli ni baanyɛ atsɔ mɔ heguɔgbee lɛ nɔ kunim?

6 Akɛni Paulo ŋma yɛ mumɔ lɛ yisɛɛtsirɛmɔ naa hewɔ lɛ, jeee akɛ eewie nɛkɛ yei nɛɛ ahe efɔŋ. Shi, nɔ ni ewie lɛ ji nɔ ko ni esa akɛ wɔkɛ hiɛdɔɔ asusu he. Yoo ko bɛ ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ni baasumɔ ni ‘etsɔ ehe kɛyanyiɛ Satan sɛɛ.’ Ni kɛlɛ, kɛji akɛ Kristofonyo yoo ko na akɛ eyɛ gbɔjɔmɔ ko yɛ wiemɔ ni baaha eye fɔ yɛ mɔ heguɔgbee mli hu? Belɛ esa akɛ ekɛ heshibaa abo Paulo ŋaawoo lɛ toi: “Yei lɛ . . . amɛfee mɛi ni hiɛ tsii, jeee mɛi ahewielɔi.” Ekɛɛ hu akɛ: “Yeemeji hu nakai nɔŋŋ, akɛ amɛba amɛjeŋ bɔ ni sa mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ; amɛkawiewie mɛi ahe.” (1 Timoteo 3:​11; Tito 2:⁠3) Esa akɛ nyɛmimɛi hii lɛ hu kɛ nɛkɛ ŋaawoo ni nilee yɔɔ mli nɛɛ atsu nii yɛ heshibaa mli.

7. Yɛ ŋmalɛ naa lɛ, mɛni hewɔ obaakɛɛ akɛ esa akɛ wɔ fɛɛ wɔkwɛ nɔ ni wɔkɛɔ loo wɔwieɔ lɛ jogbaŋŋ lɛ?

7 Shi yɛ bei komɛi amli lɛ, wɔ fɛɛ wɔwieɔ mɛi krokomɛi ahe, amɛniiashikpamɔi yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli, kɛ nibii krokomɛi. Shi, nyɛkahaa ‘wɔtaa shi ni wɔwie wɔshi wɔnyɛmi’ gbi ko gbi ko. (Lala 50:​19, 20) Yɛ anɔkwale mli lɛ, eji nilee gbɛ akɛ wɔkawie babaoo ejaakɛ “wiemɔ babaoo yɔɔ nɛɛ, nɔtɔmɔ kpaaa yɛ mli; shi mɔ ni mɔɔ enaabu mli lɛ, nilelɔ ni.” (Abɛi 10:19) No hewɔ lɛ esa akɛ wɔtsi wɔhe kɛjɛ mɛi ahewiemɔ loo oshekuyeli he, kɛji akɛ ejeee nɔ ni fiteɔ mɔ po. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ehe ehiaaa ni wɔwie mɛi ahe yɛ bei fɛɛ mli, ejaakɛ wɔyɛ nibii babaoo ni wɔbaahala ni wɔwie he kɛji akɛ wɔsusu jalɛ, nibii ni he tse, nibii ni asumɔɔ, nibii ni yɔɔ gbɛi kpakpa, kɛ yijiemɔ nibii ahe lɛ.​—Filipibii 4:⁠8.

Bɔ ni Oshekuyeli Loo Mɛi Ahewiemɔ Batsɔɔ Mɔ Heguɔgbee

8. Mɛni hewɔ ejeee efɔŋ yɛ bei fɛɛ mli akɛ wɔɔwie wɔnanemɛi Kristofoi ahe lɛ?

8 Efɔŋ ko bɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he ni wɔɔwie kɛ wɔnanemɛi heyelilɔi lɛ anitsumɔi kpakpai ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ ahe kɛji akɛ nɔ ni wɔwie lɛ ji anɔkwale ni efɔŋ ko jɛɛɛ nɔ ni wɔwie lɛ mli baaa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, wiemɔi kpakpai ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ awo mɛi krokomɛi ahewalɛ. (Okɛto Bɔfoi lɛ Asaji 15:​30-33 he.) Kristofoi komɛi wie Gaio anɔkwafo ni eda yɛ afii amli lɛ he, mɔ ni bɔfo Yohane ŋma eyaha lɛ akɛ: “Suɔlɔ, nɔ ni otsuɔ ohaa nyɛmimɛi ni ji gbɔi lɛ, anɔkwale mli ofeɔ yɛ. Mɛi ni baye osuɔmɔ lɛ he odase yɛ asafo lɛ hiɛ lɛ.” (3 Yohane 5, 6) No hewɔ lɛ jeee be fɛɛ be eji efɔŋ akɛ ooowie nanemɛi Kristofoi ahe.

9. (a) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ wiemɔ ko kɛkɛ baanyɛ atsɔ gbɔmɔ ni ja lɛ he guɔ ni agbeɔ? (b) Mɛɛ saji wɔɔnyɛ wɔbi wɔhe yɛ gbɛ ni ja nɔ?

9 Shi wiemɔ kɛkɛ baanyɛ atsɔ mɔ ni ja lɛ heguɔgbee kɛji akɛ wɔbote amɛteemɔŋ saji amli, wɔbi saji yɛ jwɛŋmɔ loo yiŋtoi ni amɛhiɛ he, aloo wɔha mɛi ayiŋ fee amɛ kɔshikɔshi yɛ amɛjeŋba he. No hewɔ lɛ wɔbaanyɛ ni yɛ be kɛ bei amli lɛ wɔbi wɔ diɛŋtsɛ wɔhe saji, tamɔ akɛ: Ani miwiemɔ baanyɛ afite mɔ kroko gbɛi kpakpa? Ani nɔ ni mikɛɔ lɛ ji anɔkwale? (Kpojiemɔ 21:⁠8) Ani manyɛ mawie nɔ ni miwieɔ nɛɛ nɔŋŋ yɛ mɔ lɛ hiɛ? Ani ekɛ mligbalamɔ baaba asafo lɛ teŋ? Ani miwiemɔi baaha elaaje sɔɔmɔ hegbɛi? Ani hetsɛ baanyɛ afee nɔ ni yɔɔ mitsui mli? (Galatabii 5:​25, 26; Tito 3:⁠3) Ani midaaŋ yibiiwoo lɛ baanyɛ afee ekpakpa loo efɔŋ? (Mateo 7:​17-20) Ani manyɛ mawie nibii ni tamɔ nakai yɛ bɔfoi lɛ ahe? (2 Korintobii 10:​10-12; 3 Yohane 9, 10) Ani wiemɔ ni tamɔ nɛkɛ sa mɛi ni sheɔ Yehowa gbeyei ni amɛkɛ woo haa lɛ lɛ?

10, 11. Taakɛ Lala 15:​1, 3 tsɔɔ lɛ, mɛni wɔfeŋ kɛji akɛ wɔmiisumɔ ni wɔtsɔmɔ gbɔi wɔha Nyɔŋmɔ?

10 Yɛ mɛi ni sɔmɔɔ Nyɔŋmɔ loo amɛsheɔ lɛ gbeyei lɛ ahe lɛ, Lala 15:1 biɔ akɛ: “Yehowa, namɔ aaato obuu lɛŋ? Namɔ aaahi ogɔŋ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ?” Lalatsɛ David wie nɛkɛ yɛ gbɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ he akɛ: “Mɔ ni kɛ elilɛi egbeee mɔ he guɔ, ni efeee enaanyo efɔŋ ko, ni ebɔɔɔ enaanyo gbɔmɔ ahora.” (Lala 15:​3, New World Translation) Ajie wiemɔ “egbeee mɔ he guɔ” lɛ kɛjɛ Hebri feemɔ-wiemɔ ni eshishi ji “mɔ ni kɛ nɔ ko nyiɛɔ” ni no hewɔ lɛ “ekɛkpaa shi” mli. Afa Israelbii lɛ akɛ: “Kaanyiɛ akɛ mɔ heguɔgbelɔ yɛ omaŋ lɛ mli.” (3 Mose 19:​16, New International Version) Mɔ fɛɛ mɔ ni ‘nyiɛɔ ni egbɛɔ mɔ heguɔgbee eshwaa’ lɛ jeee Nyɔŋmɔ gbɔ kɛ enaanyo.

11 Nyɔŋmɔ nanemɛi lɛ efeŋ amɛnanemɛi gbɔmɛi efɔŋ ko ni amɛjeŋ saji komɛi ni bɔɔ mɛi ahora aloo ni amɛaahe enɛ amɛye akɛ anɔkwale yɛ amɛnanemɛi ni ja lɛ ahe lɛ shishi. Shi, ni wɔɔgbɛ saji ni bɛ mli ni kɔɔ wɔnanemɛi heyelilɔi lɛ ahe wɔshwa ni wɔkɛ eko afata ahorabɔɔ hu ni gbɔmɛi ni sheee Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ kɛbaa amɛnɔ lɛ he lɛ, esa akɛ wɔwie amɛhe ekpakpa moŋ. Wɔsumɔŋ ni wɔha jatsui ni wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei anɔkwafoi lɛ tere lɛ atsii fe nine kɛtsɔ nibii ni gbeɔ mɔ he guɔ ni wɔɔwie yɛ amɛhe lɛ nɔ.

Kɛ Bei Te Shi Lɛ

12. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Bɔfoi lɛ Asaji 15:​36-41 baanyɛ aye abua wɔ kɛji akɛ aka wɔ koni wɔwie heguɔgbee wiemɔi yɛ mɔ ni wɔkɛ lɛ ena bei lɛ he lɛ?

12 Akɛ wɔyeee emuu hewɔ lɛ, enɛ baaka wɔ koni wɔwie wɔshi mɔ ni wɔkɛ lɛ ena bei ko ni mli wa. Shi susumɔ nɔ ni ba beni bɔfo Paulo miihe aje emaŋsɛɛ sanekpakpashiɛmɔ gbɛfaa ni ji enyɔ lɛ shishi lɛ he. Eyɛ mli akɛ Barnaba etswa efai shi akɛ ekɛ Marko baafata amɛhe moŋ, shi Paulo ekpɛlɛɛɛ nɔ akɛ “amɛaaŋɔ mɔ ni kpale yɛ amɛsɛɛ yɛ Pamfilia ni ekɛ amɛ eyaaa nitsumɔ lɛ amɛfata amɛhe.” Nɔ ni jɛ mli ba ji, “efee bei aahu po” ni eha amɛgbala amɛmli. Barnaba ŋɔ Marko efata ehe kɛtee Kipro, ni Paulo ŋɔ Sila efata ehe kɛtsɔ Siria kɛ Kilikia. (Bɔfoi lɛ Asaji 15:​36-41) Yɛ sɛɛ mli lɛ, atsa bei ni baka Paulo, Barnaba kɛ Marko teŋ lɛ, ejaakɛ Marko yafata bɔfo lɛ he yɛ Roma, ni Paulo wie ehe ekpakpa. (Kolosebii 4:10) Eyɛ mli akɛ mligbalamɔ ba amɛteŋ moŋ, shi odaseyeli ko bɛ ni tsɔɔ akɛ nakai Kristofoi lɛ tee nɔ amɛkpa shi amɛgbegbee amɛhe guɔ yɛ amɛnanemɛi heyelilɔi lɛ ateŋ.

13. Mɛɛ shihilɛi komɛi ni kɔɔ p-Petro he ha Paulo te shi wo kaa ni baaha egbe enaanyo Kristofonyo he guɔ lɛ?

13 Agbɛnɛ Paulo te shi ewo kaa ni baaha egbe mɔ he guɔ beni ewie eshi Kefa (Petro) ni hiɛ gboɔ akɛ ekɛ Jeŋmajiaŋbii heyelilɔi lɛ aaaye nii ni ekɛ amɛ abɔ akɛni Yudafoi Kristofoi komɛi ejɛ Yerusalem amɛba lɛ hewɔ lɛ. Ni eeewie yɛ Petro sɛɛ lɛ, Paulo ‘damɔ ehiɛ eku enaa yɛ mɛi fɛɛ hiɛ.’ (Galatabii 2:​11-14) Petro hu egbeee mɔ ni ka ehiɛ nɛɛ he guɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ewie ehe yɛ sɛɛ mli akɛ “wɔsuɔmɔ nyɛmi Paulo.” (2 Petro 3:15) No hewɔ lɛ kɛji akɛ ehe miihia ni ajaje naanyo heyelilɔ ko po lɛ, enɛ kɛ hegbɛ haaa akɛ aaagbe ehe guɔ. Nibii kpakpai pii yɛ ni wɔɔdamɔ nɔ wɔtsi wɔhe kɛjɛ kaa ni baaha wɔgbe mɔ ko he guɔ, ni wɔye ehe osheku ni baafite lɛ lɛ he.

Mɛni Hewɔ Esa Akɛ Wɔtsi Wɔhe Kɛjɛ He?

14. Mɛni ji yiŋtoo titri hewɔ ni esaaa akɛ wɔboɔ toi loo wɔgbɛɔ oshekuyeli ni fiteɔ mɔ wɔshwaa lɛ?

14 Yiŋtoo titri ni no hewɔ ni esaaa akɛ wɔboɔ oshekuyeli ni fiteɔ mɔ toi loo wɔnaa egbɛɛ kɛ shwamɔ mli gbɛfaŋnɔ ji akɛ wɔmiisumɔ ni wɔsa Yehowa Nyɔŋmɔ, mɔ ni wieɔ eshiɔ mɔ heguɔgbee lɛ hiɛ. Taakɛ oyoo lɛ, bɔ ni Nyɔŋmɔ buɔ wiemɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ ji nɔ ko ni afee lɛ faŋŋ yɛ be mli ni afa Israelbii lɛ akɛ: “Kaanyiɛ akɛ mɔ heguɔgbelɔ yɛ omaŋ lɛ mli; kaate shi odamɔ shi owo onaanyo la lɛ; Miji Yehowa.” (3 Mose 19:​16, New World Translation) Kɛ wɔbaana ŋwɛi duromɔ mli ŋɔɔmɔ lɛ, belɛ esaaa akɛ wɔgbeɔ mɔ ni wɔɔtsi eta yɛ wɔsanegbaa mli lɛ he guɔ.

15. Namɔ ji mɔ heguɔgbelɔ ni fe fɛɛ, ni oshekuyeli ni fiteɔ mɔ lɛ baanyɛ asa wekukpaa ni ka wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

15 Yiŋtoo kroko hewɔ ni esaaa akɛ wɔkɛ oshekuyeli fiteɔ mɛi ji akɛ wɔsumɔɔɔ ni wɔkase Satan, mɔ ni ji Yehowa heguɔgbelɔ ni fe fɛɛ lɛ. Atsɛ Nyɔŋmɔ henyɛlɔ kpeteŋkpele nɛɛ gbɛi akɛ “Abonsam” (Hela, di·aʹbo·los) , ni eshishi ji “mɔ heguɔgbelɔ” yɛ gbɛ ni sa nɔ. Beni Hawa bo Satan wiemɔi ni gbeɔ Nyɔŋmɔ he guɔ lɛ toi ni etsu he nii lɛ, kɛkɛ ni atserɛ klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ kɛjɛ amɛ-Naanyo ni hi fe fɛɛ lɛ teŋ. (1 Mose 3:​1-24) Nyɛkahaa wɔbaa wɔhe shi wɔhaa Satan ŋaatsɔi lɛ ni wɔkɛ wɔhe wo wiemɔi ni fiteɔ mɔ ni sa ŋwɛi fɔbuu, ni no hewɔ lɛ eeenyɛ etserɛ wɔ kɛjɛ wɔ-Naanyo ni hi fe fɛɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ teŋ lɛ mli.

16. Mɔ heguɔgbelɔ lɛ ‘tserɛɔ shieŋtsɛmɛi ateŋ’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

16 Esaaa akɛ wɔboɔ oshekuyelɔi ni fiteɔ mɛi lɛ atoi, ejaakɛ amɛtserɛɔ nanemɛi ateŋ. Yɛ bei babaoo mli lɛ, mɔ heguɔgbelɔi nɛɛ woɔ wiemɔi ahe, amɛfiteɔ mɛi agbɛi, amɛmaleɔ, ni amɛwieɔ wiemɔi babaoo ni fa ni baawo mɛi amlila. Ni amɛkɛ mɔ aaawie hiɛ kɛ hiɛ lɛ, amɛwieɔ yɛ mɔ lɛ sɛɛ. Enɛ teɔ yiŋkɔshikɔshifeemɔi ni bɛ mli lɛ ashi yɛ bei pii amli. No hewɔ lɛ, “ablɛbiwielɔ tserɛɔ shieŋtsɛmɛi ateŋ.”​—Abɛi 16:⁠28.

17. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔtsi wɔhe kɛjɛ wɔhe ni wɔkɛaawo wiemɔ ko kɛkɛ ni ehiii mli lɛ he lɛ?

17 Esa akɛ wɔtsi wɔhe kɛjɛ wɔhe ni wɔkɛaawo oshekuyeli loo mɛi ahewiemɔ kɛkɛ lɛ po mli. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ wiemɔ ko ni yiŋtoo ni yɔɔ sɛɛ lɛ jeee ni akɛye mɔ ko awui lɛ baanyɛ aye awui kɛji akɛ ati mli. Abaanyɛ awo he muji aloo atsɔmɔ lɛ kɛyashi be mli ni eeefite gbɔmɔ ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ gbɛi, ni efite gbɛi kpakpa ni mɔ lɛ hiɛ lɛ. Kɛ eba lɛ nakai lɛ, te obaanu he oha tɛŋŋ kɛji akɛ bo ji mɔ ni je nakai sane lɛ shishi aloo ewie enɛ otsɔɔ mɔ kroko? Mɛi baasusu ohe akɛ mɔ ni baanyɛ aye awui, no hewɔ lɛ amɛsumɔŋ akɛ amɛkɛ bo aaabɔ dɔŋŋ.​—Okɛto Abɛi 20:19 he.

18. Oshekuyeli baanyɛ aha mɔ ko atsɔ amalelɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

18 Yiŋtoo kroko hewɔ ni esa akɛ wɔtsi wɔhe kɛjɛ enɛ he ji akɛ oshekuyeli ni fiteɔ mɔ lɛ baaha otsɔ amalelɔ. “Ablɛbiwielɔ (mɔ heguɔgbelɔ) wiemɔi tamɔ dɔkɔdɔkɔ nii, shi amɛkpelekeɔ shi kɛyaa musuŋ pia lɛ amli.” (Abɛi 26:22) Kɛji akɛ omi amalei ni gbeɔ mɔ he guɔ ni oti mli hu? Kɛji akɛ osusuɔ akɛ amale lɛ ji anɔkwale po lɛ, obatsɔɔ amalelɔ kɛji akɛ obɔi amɛgbɛɛ kɛ shwamɔ. Kɛ ebaje kpo akɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ ji amale lɛ, abaabuo akɛ amalelɔ. Ani oosumɔ ni eba lɛ nakai? Ani Nyɔŋmɔ ebuuu apasa tsɔɔlɔi akɛ amɛji mɛi ni jamɔ mli amalei lɛ jɛ amɛ? Hɛɛ, nakai nɔŋŋ ebaakojo mɛi ni maleɔ ni gbeɔ mɛi ahe guɔ lɛ. Yesu bɔ kɔkɔ akɛ: “Wiemɔ yaka fɛɛ wiemɔ yaka ni mɛi aaawie lɛ amɛbaabu he akɔntaa yɛ kojomɔ gbi lɛ nɔ; ejaakɛ owiemɔi anɔ aaatsɔ abuo bem ni owiemɔi anɔ aaatsɔ abuo fɔ.” (Mateo 12:​36, 37, Byington) Akɛni “wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baabu lɛ diɛŋtsɛ ehe akɔntaa eha Nyɔŋmɔ” hewɔ lɛ, ani obaasumɔ ni ebuo fɔ akɛ amalelɔ kɛ mɔ heguɔgbelɔ?​—Romabii 14:⁠12.

19. Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ oshekuyeli ni fiteɔ mɔ lɛ baanyɛ agbe gbɔmɔ lɛ?

19 Agbɛnɛ hu yiŋtoo kroko hewɔ ni esaaa akɛ wɔgbɛɔ oshekuyeli ni fiteɔ mɔ wɔshwaa ji akɛ ebaanyɛ egbe gbɔmɔ. Hɛɛ, ebaanyɛ ni ekɛ gbele aba, ekpata mɔ ni yeee fɔ lɛ gbɛi kpakpa hiɛ. Lilɛii komɛi tamɔ ‘klantei ni ajɔ naa,’ ni wiemɔi ni jooɔ tamɔ gaimlibii ni akɛtsɛ̃rɛɔ mɛi ni yeee fɔ lɛ kɛjɛɔ teemɔŋ. David sɔle akɛ: “[Yehowa] Nyɔŋmɔ, ŋɔɔ mi otee yɛ efɔŋfeelɔi ajina ni amɛyaa yɛ teemɔ mli lɛ hewɔ, yɛ nɔshafeelɔi asafo ni feɔ hoo lɛ hewɔ, mɛi ni ejɔ amɛlilɛi naa tamɔ klante ni amɛta amɛgaimlibii ni ji wiemɔi kɛ joomɔi lɛ, koni amɛyatsɛ̃rɛ mɔ ni eye emuu lɛ yɛ dujiaŋ.” (Lala 64:​2-4) Ani obaasumɔ ni ofee mɔ ni wieɔ wiemɔi fɔŋ ni tamɔ nɛkɛ yɛ onaanyo gbɔmɔ he kɛyashiɔ he ni eeenu he akɛ esa akɛ esɔle eha Nyɔŋmɔ koni ejie lɛ, taakɛ Lalatsɛ lɛ fee lɛ? Ani oosumɔ ni oye nɔ ni aaatsɛ lɛ akɛ gbɔmɔgbee he fɔ?

20. (a) Yɛ Nyɔŋmɔ esafo lɛ gbɛfaŋ lɛ, mɛni baanyɛ aba mɔ heguɔgbelɔ ni tsakeee etsui lɛ nɔ? (b) Mɛɛ henɔkwɛmɔ jogbaŋŋ esa akɛ onukpai lɛ kɛtsu nii yɛ oshekuyeli kɛ mɔ heguɔgbee he?

20 Abaanyɛ ashwie mɔ ko kɛjɛ Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo lɛ mli yɛ mɔ heguɔgbee hewɔ; abaanyɛ ashwie mɔ heguɔgbelɔ lɛ, ekolɛ akɛ amalelɔ ni tsakeee etsui. Shi afeŋ nii ni tamɔ nɛkɛ yɛ oshekuyeli ko kɛkɛ he. Esa akɛ onukpai lɛ asusu saji ahe yɛ sɔlemɔ mli, amɛha sɔrɔtofeemɔ ni ka oshekuyeli ko kɛkɛ kɛ mɔ heguɔgbee ni fiteɔ mɔ lɛ teŋ lɛ afee faŋŋ. Kɛ aaashwie mɔ ko lɛ belɛ esa akɛ efɔŋ feelɔ lɛ afee mɔ ni ekɛ eshekuyeli lɛ efite mɔ ko, efee mɔ heguɔgbelɔ ni tsakeee etsui. Akɛ hegbɛ hako onukpai lɛ akɛ amɛshwie mɔ ko yɛ oshekuyeli nibii ni jɛ nibii ni gbɔmɛi nyaa he ni amɛwieɔ ni jeee amale loo nɔ ko ni fiteɔ mɔ lɛ he. Akawo saji ahe tsɔ kɛteke nɔ ni sa, ni esa akɛ odasefoi ahi he kɛ odaseyeli diɛŋtsɛ ni baatsɔɔ akɛ mɔ heguɔgbelɔ lɛ efee nakai diɛŋtsɛ ni sanebimɔ ko bɛ he. (1 Timoteo 5:19) Ashwieɔ mɛi aheguɔgbelɔi ni tsakeee amɛtsui lɛ kɛjɛɔ asafo lɛ mli titri lɛ ni akɛtsi oshekuyeli ni fiteɔ mɔ lɛ naa, koni masha ni ji esha ko akaba asafo lɛ mli. (1 Korintobii 5:​6-8, 13) Shi onukpai lɛ akaye oyai ni amɛshwie mɔ ko yɛ saji ni damɔɔɔ ŋmalɛi lɛ anɔ lɛ nɔ. Amɛbaanyɛ amɛtsɔ sɔlemɔ kɛ ŋaawoo nɔ amɛye amɛbua gbɔmɔ lɛ ni etsake etsui, ekpa he fai aloo efee tsakemɔi ni eya ehiɛ yɛ elilɛi ni eeejɔɔ he lɛ mli.

Ani Eji Mɔ Heguɔgbee?

21. Ni aaaye efɔŋ feelɔ lɛ he osheku moŋ lɛ, mɛni esa akɛ ofee?

21 Abɛbua ko ni nilee yɔɔ mli kɛɔ akɛ: “Mɔ ni nyiɛ ni etaa sane lɛ, ejieɔ teemɔŋ saji akpo; shi mɔ ni yɔɔ anɔkwale mumɔ lɛ, etsimɔɔ sane nɔ.” (Abɛi 11:13) Ani enɛ tsɔɔ akɛ kɛji akɛ ole akɛ mɔ ko kɛ ehe ewo nɔ fɔŋ feemɔ ni ji esha ni ehiii kwraa mli yɛ teemɔŋ lɛ, ebaafee mɔ heguɔgbee akɛ ooowie he? Dabi, efeŋ mɔ heguɔgbee. Shi esaaa akɛ oyeɔ sane nɛɛ he osheku. Esa akɛ owie otsɔɔ nɔ fɔŋ feelɔ lɛ, ni owo lɛ hewalɛ ni etao onukpai lɛ adɛŋ yelikɛbuamɔ. (Yakobo 5:​13-18) Kɛji akɛ efeee enɛ yɛ be kplaŋŋ ko mli lɛ, esa akɛ asafo lɛ hetsemɔ hesusumɔ atsirɛ bo ni obɔ onukpai lɛ amaniɛ.​—3 Mose 5:⁠1.

22. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ 1 Korintobii 1:11 wooo oshekuyeli he hewalɛ lɛ?

22 Amaniɛbɔɔ ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ aha atsɔse nɔ fɔŋ feelɔ lɛ, ni enɛ efeŋ tamɔ miishɛɛ nɔ. Ní kɛlɛ, gbɔmɔ ni akɛ kamɔ etsɔse lɛ lɛ woɔ jalɛ yibii. (Hebribii 12:11) Esa akɛ ajie nɔ fɔŋ feemɔ lɛ kpo atsɔɔ mɛi ni ahala amɛ akɛ amɛtsu nɛkɛ saji nɛɛ ahe nii lɛ, jeee oshekuyelɔi ni baagbɛ enɛ amɛshwa. Paulo kɛɛ Kristofoi ni yɔɔ Korinto lɛ akɛ: “Ejaakɛ Kloe webii lɛ batswa mi adafi yɛ nyɛ hewɔ, minyɛmimɛi, akɛ bei yɛ nyɛteŋ.” (1 Korintobii 1:11) Ani nakai shia lɛ mlibii lɛ miiye nanemɛi heyelilɔi ahe osheku? Dabi, shi moŋ abɔ onukpa ni sa ni baanyɛ ato gbɛjianɔ ni eye ebua mɛi ni yelikɛbuamɔ he hiaa amɛ ni amɛdamɔ amɛnaji anɔ yɛ wala gbɛ lɛ nɔ ekoŋŋ lɛ amaniɛ.

23. Mɛɛ sanebimɔi yɔɔ ni esa akɛ asusu he?

23 Kɛ wɔye wɔbua mɔ ko koni etsi ehe kɛjɛ oshekuyeli ni fiteɔ mɔ ni ekɛ ehe aaawo mli lɛ he lɛ, wɔmiifee nɔ ko wɔmiiha lɛ koni ahi aha lɛ. Abɛbua ko ni nilee yɔɔ mli kɛɔ akɛ: “Mɔ ni mɔɔ enaabu mli lɛ, eebaa ewala yi; shi mɔ ni gbɛɔ edaaŋ hatoo lɛ, eeena hiɛkpatamɔ.” (Abɛi 13:⁠3) Belɛ, eka shi faŋŋ akɛ yiŋtoi kpakpai yɛ ni no hewɔ esa akɛ wɔtsi wɔhe kɛjɛ oshekuyeli ni fiteɔ mɔ kɛ mɔ heguɔgbee ni ehiii lɛ he. Ni kɛlɛ, te aaafee tɛŋŋ ajie oshekuyeli ni fiteɔ mɔ lɛ kɛya kwraa lɛ? Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baatsɔɔ.

Te Ohaa Hetoo Ohaa Tɛŋŋ?

◻ Mɛni ji sɔrɔtofeemɔ ni ka oshekuyeli ko kɛkɛ ni etsiii kɛ mɔ heguɔgbee teŋ?

◻ Oshekuyeli baanyɛ atsɔ mɔ heguɔgbee yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Mɛni ji yiŋtoi komɛi ni yɔɔ ni no hewɔ ni esa akɛ wɔtsi wɔhe kɛjɛ oshekuyeli ni fiteɔ mɔ lɛ he Iɛ?

◻ Mɛni hewɔ mɔ heguɔgbee baaa mli kɛji akɛ wɔtsi no fɔŋ feemɔ ko ni ehiii ni mo ko kɛ ehe ewo mli Iɛ ta wɔtsɔɔ lɛ?

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje