Yehowa Efee Mibobaa He Kɛ Mimɔɔ Ni Wa
Taakɛ Margaret West gba lɛ
SUSUMƆ akɛ mɔɔ ni awo Maŋnyɛ Anna Sophie ni jɛ Denmark lɛ maŋnyɛ yɛ mli yɛ afi 1721 lɛ mli ohiɔ. Nɛkɛ Denmark odehei aweku latsaa be mli shia nɛɛ ni abɔɔi fɛfɛji ebɔle lɛ kɛkpe lɛ ji mishia yɛ migbekɛbiiashi. Tsui ni emli nibii jara wawai, atrakpoi ni jɛ blema, kɛ nsɛndoi ni French ŋaalɔi fee nɛɛ fɛɛ tamɔ nibii komɛi ni alaa yɛ he yɛ nakai be lɛ mli.
Kɛ oshi mɔɔ nɛɛ he ni onyiɛ fioo pɛ, oyaninaa tsu kroko, no bɛ kpɛŋshɛŋŋ tsɔ, shi afii 30 ni miye yɛ nɛkɛ tsu nɛɛ mli lɛ kɛ babaoo fata mishihilɛ he. No ji Danish Betel, Yehowa Odasefoi anitsumɔ he nine ni yɔɔ Denmark lɛ.
Shi klɛŋklɛŋ lɛ ha magba nyɛ bɔ ni fee ni mibahi Frederiksberg Mɔɔ ni yɔɔ Copenhagen lɛ mli. Mitsɛ ji tatsɛ ko yɛ Denmark asraafoi lɛ ateŋ, ni lɛ ji mɔ ni kwɛɔ asraafoi askul ni eyitso yɔɔ mɔɔ lɛ mli lɛ nɔ. Nɛkɛ gbɛhe nɛɛ ha enyɛ ekɛ weku lɛ hi shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ mli. Kɛha gbekɛyoo fioo lɛ, enɛ baafee tamɔ shihilɛ ko ni tamɔ adesa, atsi efɔŋ fɛɛ efɔŋ ni baanyɛ aba minɔ lɛ gbɛ yɛ nɛkɛ shihilɛ hei ni yɔɔ fɛo nɛɛ amli. Misusu akɛ nɛkɛ miishɛɛ be yɛ migbekɛbiiashi nɛɛ sɛɛ efoŋ. Shi nɛkɛ lamɔ nɛɛ ba naagbee yɛ gbi ko ni mihiɛ kpaŋ nɔ gbi ko gbi ko lɛ nɔ yɛ afi 1921.
Atsɛ wɔ gbekɛbii lɛ kɛtee wɔtsɛ tsu lɛ mli. Mina ni eka jɛmɛ, ehiɛ eyɛ, eniji jwere enɔ. Awo kɛ eniji bɔle wɔhe. Wɔ tsofafeelɔ lɛ hu eba jɛmɛ ni edamɔ saatso lɛ masɛi ni ewerɛ eho ehe. Wɔnyɛ kɛɛ wɔ blɛoo akɛ: “Ataa egbo.” Nɔ ni ba mijwɛŋmɔ mli klɛŋklɛŋ ji akɛ: ‘Enyɛŋ eba mli nakai! Ehe yeee.’ Eji niiashikpamɔ ko ni da fe gbekɛ ni eye afii nyɔŋma. Misusuuu he akɛ nɛkɛ oshara gbele nɛɛ baaha manu yiŋtoo ni yɔɔ shihilɛ mli lɛ shishi.
Wɔtsɛ gbele lɛ kɛ tsakemɔ kpele ba wɔshihilɛ mli. Mɔɔ lɛ ji nitsulɔi ashihilɛ he, no hewɔ lɛ esa akɛ Awo atao he kroko ni ekɛ wɔ ayahi. Eji be ni mli wa kɛha wɔ, ni bɔni afee ni eye ebua wɔ ni wɔhiɛ akpa oshara nɛɛ nɔ lɛ, efee nɔ ko ni ha wɔweku lɛ kɛ nanemɛi anaa kpɛ amɛhe. Ejie wɔ fɛɛ kɛjɛ skul, koni wɔyakpa Europa fɛɛ afi muu.
Awo Nɔ Ni Mitaoɔ Lɛ He Nyɔmɔ
Beni wɔku sɛɛ wɔba Denmark lɛ, no mli lɛ Ataa gbele lɛ yɛ wɔjwɛŋmɔ mli lolo, ni Awo tee nɔ ebi lɛ diɛŋtsɛ ehe yɛ be kɛ bei amli akɛ, Mɛni hewɔ? Mɛni hewɔ? Mɛni hewɔ? Bɔni afee ni ena hetoo lɛ, eje shishi akɛ eeetao bokagbɛ bii ajeŋ nilee, shi enɛ haaa ejwɛŋmɔ aka lɛ shi. Eto eyiŋ akɛ ebaatsɔ ehe kɛya Biblia lɛ he, ni eesusu akɛ ekolɛ hetoi komɛi yɛ mli. Beni emɔ Biblia lɛ mli yɛ wojiatoo he lɛ, ena wolo tsuru ko yɛ Biblia lɛ masɛi, wolo ni enako da. Atsɛɔ wolo lɛ The Divine plan of the Ages. Minyɛmi nuu lɛ he nɛkɛ wolo nɛɛ kɛjɛ Biblia Kaselɔi ni ba wɔŋɔɔ lɛ ateŋ mɔ kome dɛŋ, ni etsɛko kwraa.
Awo je shishi ekane wolo lɛ ni etsɛɛɛ ni eyoo akɛ ena esanebimɔi lɛ ahetoo. No mli lɛ miiya skul yɛ France, shi beni miku misɛɛ miba gbɛhamɔ yɛ nyɔji fioo ko sɛɛ lɛ, Awo kɛ miishɛɛ gba mi jwetri ko ni eyana lɛ. Egba mi Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane—Maŋtsɛyeli ni baaye shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ ni eeeha tai fɛɛ aba naagbee, Maŋtsɛyeli ni kɛ jɔɔmɔi babaoo ni anyɛŋ akane baaba abaha adesai, kɛ gbohiiashitee hu. Eyɛ naakpɛɛ kɛ miishɛɛ. Yɛ naagbee lɛ wɔnine eshɛ abobaa he kɛmiijɛ yiŋkɔshikɔshifeemɔ kɛ nijiaŋwujee mli lɛ nɔ.
Nakai gbɛkɛ lɛ beni mitee akɛ miyawɔ lɛ, misɔle miklɛŋklɛŋ sɔlemɔ yɛ mishihilɛ mli. Wɔjeee weku ni sumɔɔ Nyɔŋmɔjamɔ, shi atsɔɔ wɔ Nuŋtsɔ lɛ Sɔlemɔ lɛ yɛ skul. No hewɔ mije shishi akɛ mati nɛkɛ sɔlemɔ nɛɛ mli kɛ shishashaomɔ. Beni mishɛ wiemɔi, “Omaŋtsɛyeli lɛ aba . . .,” lɛ nɔ lɛ, mitsui yi obɔ kɛ nyamɔ. Kpaako minu nɔ ni mibiɔ lɛ shishii. Afii nyɔŋmai ekpaa eho, shi mikaiɔ miishɛɛ ni anyɛŋ atsɔɔ mli ni minu he nakai gbɛkɛ lɛ lolo.
Beni migbe skul naa yɛ France lɛ, mitee England kɛha afi koni makase Ŋleshi wiemɔ. Awo ema nɔ mi akɛ: “Esa akɛ gbekɛyoo akase wiemɔi sɔrɔtoi, ni gbekɛnuu hu akase akɔntaabuu.” Yɛ naagbee lɛ, mikase wiemɔi enumɔ, ni fɛɛ he eba sɛɛnamɔ babaoo kɛha mi, ni yɛ sɛɛ mli afii amli lɛ midaa Awo shi akɛ ekɛ hegbɛ ni tamɔ nɛkɛ ha mi.
Beni mishɛ England lɛ, mina akɛ Awo kɛ wolo The Harp of God lɛ ewo mibaagi lɛ mli. Mikase wolo nɛɛ jogbaŋŋ ni mije shishi miye nɔ ni mikase lɛ he odase mitsɔɔ weku ko ni ji Ŋleshi bii ni mikɛ amɛ yɔɔ lɛ. Wekunyo ko basara amɛ gbi ko, ni miye nɛkɛ mɔ nɛɛ odase. (Agbɛnɛ mihe miisa jogbaŋŋ kɛ nɛkɛ “Harp” loo saŋku ni hiɛ kpaai nyɔŋma nɛɛ ‘tswaa.’) Akɛni nɛkɛ yoo nɛɛ mitao wolo nɛɛ eko hewɔ lɛ, miŋma wolo miyaha Buu Mɔɔ Asafo lɛ London nitsumɔ he nine lɛ, ni amɛtsɔɔ mi nyɛmimɛi lɛ asɛɛ gbɛ.
Nɛkɛ gbɛ nɔ mitsɔ ni mikɛ kuu fioo ni yɔɔ Wickford, Essex, ni kpeɔ yɛ Biblia Kaselɔi lɛ ateŋ mɔ kome shia lɛ yabɔ. Yɛ kpee lɛ ekome shishi lɛ, atswa adafi akɛ nɔ ni abaafee yɛ enɔ Hɔgbaa ni baa lɛ ji “shishɛramɔ,” ni afɔ mi nine koni miba. Mikpɛ maŋ lɛ akrowai ni wɔɔya jɛmɛ lɛ gbɛ, ni beni mishɛ jɛmɛ lɛ, asɔle, ni akɛ woji wo midɛŋ, ni atsu mi kɛ nyɛmiyoo onukpa ko akɛ wɔya ni wɔyashiɛ!
Beni miku misɛɛ miba Denmark lɛ, mitee ni mikɛ mihe bɔ Biblia Kaselɔi lɛ, ni yɛ 1929 lɛ, abaptisi mi. Niiashikpamɔ ko ni mihiɛ kpaŋ nɔ kɔkɔɔkɔ ji kpee ni afee yɛ Copenhagen yɛ 1931 lɛ. Nɛkɛ kpee nɛɛ shishi wɔŋɔ gbɛi ni ji Yehowa Odasefoi lɛ yɛ. Bɔni afee ni aha nɔyelɔi lɛ ale enɛ lɛ, aŋma ni akala Nyɛminuu Rutherford wiemɔ lɛ kɛ yiŋkpɛɛ ni akpɛlɛ nɔ yɛ no sɛɛ lɛ awo wolo bibioo ni ji The Kingdom, the Hope of the World lɛ mli. Wɔkɛbaawo mɛi fɛɛ ni ale amɛ ni ji hiɛnaanɔ bii ni yɔɔ akutsei amli ni kojolɔi, nɔyeli lɛ mli bii, nitsumɔtsɛmɛi ni ale amɛ, kɛ osɔfoi fɛɛ hu ni ale amɛ lɛ fata he lɛ adɛŋ.
Awura Bibioo Lɛ Kɛ Osɔfonukpa Lɛ
Denmark maŋtsɛ lɛ nine shɛ enɔ nɔ yɛ hegbɛ ko ni eha koni nitsumɔ he nine lɛ nɔkwɛlɔ lɛ kɛ lɛ akpe lɛ mli. Akɛ woji bibii nɛɛ babaoo ha mi, kɛ wolo kotokui ni gbɔmɛi ni maya amɛŋɔɔ yɛ nɛkɛ tafaa nɛɛ mli lɛ agbɛi yɔɔ sɛɛ. Klɛŋklɛŋ gbɛi lɛ ha mitsui fa. Eji Lutheran osɔfonukpa ko ni ale lɛ jogbaŋŋ akɛ eteɔ shi ewoɔ Yehowa Odasefoi lɛ.
Osɔfonukpa nɛɛ yɛ Copenhagen maŋ lɛ fa ko ni etse ehe banee, ni beni mitswa eŋmɛlɛ lɛ, minu he akɛ miba shi ni mifee bibioo kwraa fe mikɛlɛ ni ji ninetalɔi enumɔ lɛ. Tsulɔyoo ko bagbele shinaa lɛ ni ekwɛ mi kɛjɛ ŋwɛi kɛyi shi, ni ebi akɛ: “Ofainɛ, mɛni otaoɔ?” Miha lɛ hetoo yɛ shiŋfeemɔ mli akɛ: “Miidao shi, miisumɔ ni mikɛ osɔfonukpa lɛ awie.” Awo kɛ ŋwɛi atade ko ni akɛ too hetsɔi elo ema mi kɛha nɛkɛ be nɛɛ, ni ekolɛ enɛ tsɔ tsulɔyoo lɛ yiŋ akɛ esa akɛ ekpɛlɛ nɔ ni mibiɔ lɛ nɔ, ejaakɛ yɛ be mli ni emɛ aahu oookɛ eleee nɔ ni ekɛɛ mi lɛ, yɛ naagbee lɛ ekɛɛ: “Ofainɛ mɛɛ fioo.” Etsɛɛɛ ni eku esɛɛ eba ni ekɛmi tsɔ gbɛ fintɔŋŋ ko nɔ, ni eyagbele shinaa ko, ni mɔ ni ta okpɔlɔ agbo ko sɛɛ ji osɔfonukpa lɛ. Nuu nɛɛ kwɔ ni eti. Ekwɛ mi ni eŋmɔ etsɔɔ mi kɛ mlihilɛ.
Mikai mihe akɛ Mɔ ni yɔɔ misɛɛ lɛ da fe mɔ ni yɔɔ mihiɛ lɛ, ni mitsɔɔ lɛ yiŋtoo hewɔ ni miba jɛmɛ lɛ mli, ni mikɛ wolo kotoku lɛ wo edɛŋ. Ehe eshɛ efɔ okpɔlɔ lɛ nɔ oookɛ nɔ ko ni miitso kɛ la. Ete shi edamɔ shi, ni emɔ minine mli, ni eha mipuu sɛɛsɛɛ kɛtsɔ fɔji lɛ amli kɛtee shinaa lɛ naa. Kɛkɛ ni eŋa shinaa lɛ, shi miŋmɔ mitsɔɔ mi diɛŋtsɛ mihe. Wolo bibioo lɛ ka ekpɔlɔ lɛ nɔ; migbe minitsumɔ lɛ naa.
Mije gbɛgbamɔ shishi yɛ afi 1933 ejaakɛ minu he akɛ no ji gbɛ ni hi ni matsɔ nɔ masɔmɔ Yehowa kɛmɔ shi. Afi sɛɛ lɛ mikɛ nyɛminuu Albert West ni ji Ŋleshinyo ni akɛ nitsumɔ ewo edɛŋ akɛ esɔmɔ yɛ Denmark afii komɛi momo lɛ bote gbalashihilɛ mli. Mikɛ lɛ fɛɛ sɔmɔ yɛ Denmark Betel lɛ afii 30.
Nazi Shihemɔ Lɛ
April 9, 1940 ji gbi ko ni mihiɛ kpaŋ nɔ gbi ko gbi ko. Kɔɔyɔɔŋ lɛji ni hoɔ kɛyaa kɛbaa tamɔ nɔ ni eetsɔ wɔtsu lɛ yiteŋ diɛŋtsɛ ha mihiɛ tsɛ yɛ leebi ŋmɛji ekpaa. Mɛni yaa nɔ? Denmark ji maŋ ni kɛ ehe wooo mɛi krokomɛi asaji amli. Gbɔmɛi miibua amɛhe naa yɛ gbɛjegbɛi anɔ, aawie, nɔ fɛɛ nɔ efee kpɛŋŋ. Kɛkɛ ni redio lɛ tswa adafi “German asraafoi ebahe Denmark.”
Wɔnaagba ni ba amrɔ nɔŋŋ ji nɔ ni wɔkɛ woji babaoo ni wɔkɛto yɛ tsu lɛ mli lɛ baafee. Nyɛmimɛi ni yɔɔ Copenhagen lɛ kɛ sanesɛɛkɔmɔ kɛ nilee ni yɔɔ naakpɛɛ tsu nii. Etsɛɛɛ ni ajara woji lɛ aha nyɛmimɛi lɛ, ni akɛ nitsumɔ he nine lɛ woji lɛ yawo nyɛmiyoo onukpa ko ni hiɛ yɔɔ ehe nɔ jogbaŋŋ ni kɛto esaatso shishi yɛ tawuu be lɛ fɛɛ mli lɛ dɛŋ.
Naagba kroko hu ji nɔ ni akɛ woji bibii 350,000 ni kpaako amɛbashɛ shi lɛ baafee. Akpɛ yiŋ akɛ esa akɛ wɔja fɛɛ amrɔ nɔŋŋ. Miheee miyeee akɛ manyɛ makwɔ atrakpoi babaoo yɛ gbii enyɔ pɛ mli. Afee enɛɛmɛi fɛɛ ni German asraafoi ni kpaa shi yɛ gbɛjegbɛi lɛ anɔ lɛ yɔseee. Kɛ amɛmiiho lɛ, wɔkwaa wɔfeɔ tamɔ wɔmiikwɛ shwapoi amli nibii ni ato yɛ samfɛji amli lɛ. Nyɛmimɛi lɛ fɛɛ, gbekɛbii kɛ onukpai fɛɛ na nɛkɛ woji ajaa kɛ foi ni tamɔ srawa nɛɛ mli gbɛfaŋnɔ, ni yɛ be mli ni wɔtsu enɛ yɛ ŋmɛlɛtswai 48 mli lɛ, woji bibii lɛ fɛɛ ta ni wɔkɛwo maŋbii lɛ adɛŋ.
Akɛni abatutua wɔ yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔmaŋ hewɔ lɛ, wɔnyɛɛɛ ni wɔkɛ Brooklyn ni ji Asafo lɛ yitso lɛ aye sharamɔ dɔŋŋ, shi mumɔŋ niyenii lɛ sɛɛ efooo. Nyɛmimɛi enyɔ loo mɔ kome ko yɛ ni tsuɔ nii yɛ maŋsɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni amɛ lɛ akwɛɛɛ amɛ gbɛfaa baagii amli. Akɛni amɛyaa Sweden amɛbaa yɛ bei fɛɛ mli hewɔ lɛ, amɛnyɛɔ amɛkɛ Buu-Mɔɔ lɛ ni akala yɛ Sweden wiemɔ mli bahaa wɔ. Minyɛɔ mikaneɔ Sweden wiemɔ lɛ, no hewɔ lɛ akɛ nitsumɔ wo midɛŋ akɛ mitsɔɔ eko fɛɛ eko ni baaba lɛ shishi kɛba Denmark wiemɔ mli. Mpoatswaa ni jeɔ mɔ nijiaŋ wui nɛ, shi mikɛ mihe wo mli ni mibɔi babaoo ni makase kɛjɛ mli lɛ kasemɔ. Wɔnyɛ wɔna Buu-Mɔɔ lɛ babaoo yɛ be fɛɛ mli yɛ tawuu be lɛ fɛɛ mli.
Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔnyɛ wɔkɛ nɔ ni akala yɛ Denmark wiemɔi amli nɛɛ ekomɛi maje nyɛmimɛi ni yɔɔ Norway lɛ. Akɛ wuɔwɔji adekai jɛɔ Denmark akɛyaa Norway akɛyahaa Nazi onukpai lɛ. Wɔnyɛɔ wɔkɛ Buu-Mɔɔ lɛ wolo tɛtrɛɛ lɛ ni yɔɔ Denmark wiemɔ mli lɛ baafai lɛ haa wuɔwɔji lɛ ahe, ni Norway nyɛmimɛi lɛ hu feɔ blɛoo amɛjieɔ fɛɛ yɛ wuɔwɔji lɛ ahe kɛkɛ lɛ amɛkɛ wuɔwɔji lɛ eha Germanbii lɛ.
Kpee Ni Akpe Yɛ Gbɛ Ni Ekaaa Nɔ
Yɛ tawuu be lɛ mli lɛ, Nyɛmimuu Eneroth, ni eji nitsumɔ he nine lɛ nɔkwɛlɔ yɛ Sweden lɛ biɔ gbɛ koni eyasara Denmark, ni Albert yaa lɛji adaamɔhe lɛ koni ekɛlɛ ayakpe. Beni Nyɛminuu Eneroth kpeleke shi kɛjɛ lɛlɛ lɛ mli lɛ, German asraafoi enyɔ pue ni amɛbi ni Albert kɛ Nyɛminuu Eneroth afata amɛhe kɛya.
Akɛ amɛ tee Hotel Cosmopolite, German asraafoi lɛ anitsumɔ he lɛ ekome mli, ni akɛ amɛ tee nitsumɔ he ko yɛ ŋsɔɔdo ni ji enyɔ lɛ nɔ, ni amɛkɛ Germannyo ko ni wooo asraafoi atade kpe. Yɛ be mli ni ekɛ amɛ wieɔ yɛ Ŋleshi wiemɔ ni mli tse mli lɛ, ekɛɛ: “Taakɛ nyɛle lɛ, ta ko miiya nɔ. Nitsumɔtsɛ ko ji mi ni Hamburg mijɛ, ni atsu mi kɛba biɛ akɛ mibakwɛ woji amli. Miikwɛ Buu Mɔɔ Biblia Asafo lɛ woji fɛɛ mli [nɔ ni yaa nɔ yɛ Denmark kɛ Sweden]. Eji nɔ ko ni misumɔɔɔ, shi mibɛ nɔ ni mahala. Masumɔ ni majie nyɛyi yɛ nyɛ woji aŋmalamɔ, ni ji anɔkwale ni ekanemɔ ŋɔɔ lɛ hewɔ. Nyɛnyɛŋ nyɛsusu shishiumɔ kɛ amale ni minaa yɛ woji ni nitsumɔ hei komɛi ŋmalaa lɛ mli lɛ he.”
Kɛkɛ ni ebi nyɛmimɛi lɛ akɛ: “Mɛni ji back-call (sɛɛsaramɔ) ?” Kɛkɛ ni Albert je shishi akɛ eeefee sɛɛsaramɔ he nɔkwɛmɔ nɔ fioo aloo sɛɛtsɛmɔ, ni ekɛ Nyɛminuu Eneroth fee eshiatsɛ. Kɛkɛ ni nuu lɛ kɛ sanegbaa lɛ ba naagbee, akɛ: “Miida nyɛ shi, owulai, fɛɛ ni mitaoɔ male nɛ.” Ekolɛ enɛ ji gbɛ ni esumɔɔ ni etsɔ nɔ ni ebɔ nyɛmimɛi lɛ kɔkɔ ni amɛkwɛ jogbaŋŋ yɛ nɔ ni amɛŋmalaa yɛ amɛ woji amli lɛ mli.
Nine Ni Afɔ Wɔ Kɛtee Gilead
Yɛ 1945 naagbee lɛ, wɔnine shɛ wolo ko nɔ kɛjɛ Nyɛminuu Knorr kɛ Henschel ŋɔɔ akɛ wɔbasara amɛ. Yɛ nɛkɛ saramɔ nɛɛ mli lɛ, afɔ nine atsɛ Albert kɛ mi akɛ wɔba Buu-Mɔɔ Biblia Skul ni ji Gilead, ni wɔfata maŋsɛɛ sanekpakpashiɛlɔi akuu ni ji 11 yɛ 1948 mli lɛ he. Beni atsɔse wɔ yɛ Gilead sɛɛ lɛ, mikɛ miwu sɔmɔ yɛ kpokpaa nitsumɔ lɛ mli nyɔji ekpaa yɛ Maryland, Virginia, kɛ Washington D.C. dani wɔku sɛɛ wɔtee Denmark.
Afii fioo ko sɛɛ lɛ, Albert he baye, ni abayoo ehela lɛ akɛ cancer loo heloo mli fala. Mikwɛ lɛ aahu afii nyɔŋma yɛ be mli ni mitsɔɔ woji ashishi bɔ ni manyɛ, kɛyashi be mli ni egbo yɛ 1963. Afi ni nyiɛ sɛɛ lɛ, nɔ ni baka minɔ ji gbɛnaa nii kroko ni esa akɛ masusu he. Minyɛ ni fɔ mi lɛ eye afii 88, ni ehe miihia ni ena mɔ ko ni ekwɛ lɛ. Mikɛ dɔlɛ shi be fɛɛ sɔɔmɔ lɛ. Awo hi shi aahu afii 101 ni etee nɔ eye anɔkwale kɛyashi be mli ni egbo.
Nitsumɔ Kpamɔ Ni Deka Hu Bɛ Mli
Yɛ Awo naagbee gbii lɛ amli lɛ, wɔyaa Spain wɔyayeɔ fɛi be lɛ yɛ jɛmɛ. No hewɔ lɛ beni egbo lɛ, mikpɛ miyiŋ akɛ mahi jɛmɛ. Mikase Spanish ni misusu akɛ manyɛ masɔmɔ yɛ maŋsɛɛ shikpɔŋ nɔ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ. Eyɛ mli akɛ minyɛŋ mafee babaoo taakɛ bɔ ni masumɔ lɛ moŋ yɛ afii ni miye kɛ gbɛnaa nii krokomɛi ahewɔ, shi minyɛɔ mifeɔ gbɛgbalɔi awalɔ daa.
Mikɛ mishihilɛ be mli afii 20 kwɛ wu kɛ nyɛ ni he yeɔ. Shi mikwɛɛɛ enɛ akɛ jatsu. Misusuɔ yɛ be fɛɛ mli akɛ mɛi enyɔ nɛɛ fɛɛ sa kwɛmɔ ni tamɔ nɛkɛ, ni misusu enɛ he akɛ misɔɔmɔ ni mikɛhaa Yehowa lɛ fã, ejaakɛ Yehowa eye ebua mi ni minyɛ midamɔ awerɛho shihilɛ kɛ kaai ni mitsɔ mli yɛ shihilɛi nɛɛ amli lɛ fɛɛ naa.
Agbɛnɛ miyɛ tsu fioo ko mli, esoro enɛ yɛ mɔɔ ni da ni afɔ mi yɛ mli lɛ. Shi tsui nyɛŋ ekɛ shweshweeshwe shihilɛ aha, taakɛ mina yɛ miwala shishijee be mli lɛ. Shi yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, miyoo abobaa he kɛ mɔɔ ko ni wa, eko ni haaa minine anyɛ shi kɔkɔɔkɔ. Manyɛ makɛɛ yɛ anɔkwale mli, taakɛ Lalatsɛ lɛ kɛɛ lɛ: “Mibobaa he kɛ mimɔɔ jio, mi-Nyɔŋmɔ hu ni mihiɛ ka enɔ.”—Lala 91:2.