Akpa Kristendom He Mama Akɛ Mɔ Ni Haa Apasa Jamɔ Shwereɔ
“Jeŋmaŋ ni booo Yehowa, amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ gbee toi, ni amɛkpɛlɛɛɛ tsɔsemɔ nɛ.”—Yeremia 7:28.
1, 2. Te Yeremia fee enii yɛ nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ lɛ he eha tɛŋŋ?
“ANƆKWALE hemɔkɛyeli la lɛ tso yɛ emli; hewalɛ ko miinyɛ enɔ akɛ ewie anɔkwale lɛ, ni eka hiɛ ni agbɛnɛ ewaje amɛ hu.” Nɛkɛ wiemɔi nɛɛ Hebri woloŋlelɔi enyɔ ko kɛtsɔɔ Yeremia nitsumɔ lɛ mli. Eyɛ mli akɛ enitsumɔ ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ yɛ gbeyei ni eda moŋ, shi ele akɛ esa akɛ etsu gbɛnaa nii ni ka enɔ yɛ Yuda maŋ lɛ he lɛ he nii. Taakɛ lɛ diɛŋtsɛ etsɔɔ mli lɛ: “Ejaakɛ Yehowa wiemɔ lɛ etsɔ ahorabɔɔ kɛ hefɛoyeli eha mi daa jenamɔ. Ni mikɛɛ akɛ: ‘Mitsiŋ eta, ni miwieŋ yɛ egbɛi amli dɔŋŋ.’” Hɛɛ, nɔnyɛɛ kɛ yiwaa lɛ bafee nɔ ni fa tsɔ kɛha lɛ. Shi ani eŋmɛɛ he?—Yeremia 20:8, 9a, New World Translation.
2 Yeremia tee nɔ akɛ: “Etsɔ tamɔ la ni tsoɔ yɛ mitsui mli, ni aŋa yi awo miwui amli; enaatsii etɔ mi, ni minyɛɛɛ.” (Yeremia 10:9b) Yeremia tsiii ehe kɛjɛɛɛ enitsumɔ akɛ etswa Nyɔŋmɔ fɔbuu kojomɔi ahe adafi etsɔɔ Yuda lɛ he.—Yeremia 6:10, 11.
Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ Yeremia
3. Mɛɛ su Yesu kɛ ekaselɔi lɛ jie lɛ kpo yɛ nitsumɔ ni ekɛwo amɛdɛŋ lɛ he?
3 Taakɛ Yeremia fee lɛ, Kristo Yesu kɛ mra be mli kaselɔi ni ji Kristofoi lɛ kɛ ekaa jaje Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane ni asumɔɔɔ lɛ amɛtsɔɔ Yudafoi kɛ jeŋmaji lɛ. Eyɛ mli akɛ awo amɛ tsuŋ yɛ shiɛmɔ nɛɛ hewɔ moŋ, shi Petro kɛ bɔfoi krokomɛi lɛ kɛ ekaa ha amɛjamɔ mli naafolɔi lɛ hetoo akɛ: “Esa akɛ aboɔ Nyɔŋmɔ moŋ toi fe gbɔmɛi.” Jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ fa ni akɛ kpaa yi amɛ yɛ ekaa ni amɛyɔɔ lɛ hewɔ. Shi te bɔfoi lɛ fee amɛnii amɛha tɛŋŋ? “Ni amɛfɔɔɔ nitsɔɔmɔ kɛ Yesu Kristo shiɛmɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ kɛ shiai be fɛɛ be.”—Bɔfoi lɛ Asaji 5:29, 40-42; Mateo 23:13-33.
4. Namɛi enyiɛ Yeremia nɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛ yɛ afii ohai 20 nɛɛ mli, ni amɛfee enɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
4 No hewɔ lɛ, mra be mli Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ fee amɛnii tamɔ Yeremia. Eyɛ mli akɛ amɛkɛ gbɛtsii nii babaoo kɛ jamɔ mli henyɛlɔi kuɛŋtilɔi kpe moŋ, shi amɛtee nɔ amɛjaje Nyɔŋmɔ fɔbuu kojomɔi lɛ. Agbɛnɛ, namɛi yɔɔ afii ohai 20 nɛɛ mli ni amɛnyiɛ nakai nɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛ? Namɛi ejaje Nyɔŋmɔ fɔbuu kojomɔi ni baaba nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ nɔ kɛ agbɛnɛ titri lɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Yerusalem ni ji Kristendom nɔ yɛ faŋŋ kɛ shia kɛ shia? Yinɔsane mli odaseyeli lɛ bua shi babaoo fe afii 68 ni tsɔɔ akɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Yeremia kuu lɛ ayi faaa, shi amɛji kuu fioo ni yɔɔ ekaa ni ji Yehowa Odasefoi ni afɔ amɛ mu lɛ. Mɛi ni ebafata amɛhe ni amɛye amɛbua amɛ kɛjɛ 1935 ji “asafo babaoo” ko ni amɛyifalɛ ebote akpekpei amli ni jɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛyeɔ amɛbuaa ni ale amɛ hu akɛ Yehowa Odasefoi. Amɛkɛ gbee kome etsu amɛ Yeremia nitsumɔ lɛ he nii kɛtsɔ apasa jamɔ ni amɛwie amɛshi akɛ etsɔɔ mɔ tsɔne ni eji shishiumɔ nɔ lɛ nɔ.—Kpojiemɔ 7:9, 10; 14:1-5.
Kristendom—Mɛni Hewɔ Eji Yerusalem Henɔ Yɛ Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ Lɛ?
5. Kristendom tamɔ blema Yerusalem yɛ mɛɛ gbɛi anɔ?
5 Shi mɔ ko baabi akɛ, ‘Mɛni mli wɔnaa Kristendom yɛ akɛ eji blema Yerusalem henɔ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ lɛ?’ Yɛ sui kɛ shihilɛi ni je amɛhe ni yɔɔ Kristendom ni woɔ ehe nɔ lɛ mli ŋmɛnɛ lɛ hewɔ. Amɛkɛ amɛhiɛ fɔ amɛ ‘maji krɔŋkrɔŋi’ kɛ gbatsui lɛ anɔ, tamɔ Roma, Yerusalem, Canterbury, Fatima, Guadalupe, kɛ Zaragoza, kɛ wɔɔtsi fioo nɛɛ ta lɛ. Amɛsumɔɔ ni amɛjie amɛsɔlemɔtsui wujiwuji, kɛ sɔlemɔi sɔrɔtoi lɛ ayi, ni amɛpupuɔ amɛhe yɛ tsɛ ni amɛtsɛ kɛ bɔ ni amamɔ amɛ aha ni yɔɔ fɛo, tamɔ nɔ ni enɛɛmɛi haa amɛnaa shidaamɔ sɔrɔto ko yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ nɔ. Amɛkɛɔ po akɛ ama amɛjamɔ tsu lɛ ‘ni akɛwo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam.’ Ni kɛlɛ, tsui nɛɛ enyiɛ hiɛ Yehowa Nyɔŋmɔ gbɛi diɛŋtsɛ? Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, nɔ ni mɔ ko kaiɔ yɛ be fɛɛ mli ji tsumalɔi ni ma nɛkɛ tsu nɛɛ, nitɛŋlɔi kɛ ŋaalɔi ni saa mli lɛ, niiatsɛmɛi wuji ni kɛ shika ha ni akɛfee loo akɛmamɔ tsui nɛɛ aloo “krɔŋkrɔŋbii” ni ajɔɔ nɔ aha amɛ lɛ. Bɔ ni Kristendom kɛ ehiɛ fɔɔ blema nibii kɛ blema saji anɔ lɛ ji nɔ ko ni sɛɛnamɔ bɛ he tamɔ bɔ ni Yuda kɛ ehiɛ fɔ esɔlemɔwe krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ lɛ.—Yeremia 7:4.
6. Bɔ ni Yesu wie eshi Yuda osɔfoi lɛ kɔɔ Kristendom osɔfoi lɛ ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
6 Taakɛ bɔ ni Yeremia wie eshi Yuda osɔfoi kɛ gbalɔi lɛ, mɛni hu abaanyɛ awie yɛ Kristendom jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ahe ŋmɛnɛ? Yesu tsɔɔ bɔ ni Yuda osɔfoi lɛ ji lɛ mli faŋŋ taakɛ Yeremia fee lɛ ni onaa akɛ amɛtamɔ Kristendom osɔfoi lɛ pɛpɛɛpɛ kɛbashi ŋmɛnɛ: “Amɛtsuuu nɔ ni amɛshiɛɔ lɛ he nii . . . nɔ fɛɛ nɔ ni amɛfeɔ lɛ amɛfeɔ koni amɛkɛgbala gbɔmɛi ajwɛŋmɔ kɛba amɛnɔ . . . tamɔ bɔ ni amɛsumɔɔ ni amɛhiɛ aba nyam yɛ okpɔlɔŋmɛɛ shishi kɛ kpee hei lɛ amli sɛi ni yɔɔ hiɛgbɛ lɛ amli taramɔ nɛkɛ.” (Mateo 23:3-7, The Jerusalem Bible) Kwɛ bɔ ni wɔnaa bɔ ni osɔfoi kɛ shiɛlɔi jɔɔ maŋkwramɔŋ kɛ maŋhedɔɔ mli kpeei ahenaabuamɔi lɛ daa yɛ jɛmɛ ni amɛyaa lɛ hewɔ—ni adafitswaa woji haa aleɔ amɛ kɛ maŋkwralɔi lɛ!
7. (a) Shiɛlɔi komɛi miilaka gbɔmɛi lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ sane ko ni mli wa ni tamɔ mpoatswaa sane osɔfoi lɛ ejo foi yɛ naa lɛ?
7 Agbɛnɛ, wɔyɛ TV nɔ shiɛlɔi yɛ tɛlivishin yinɔ nɛɛ mli ni tsɔɔ TV nɔ amɛkɛ shishiumɔi sɔrɔtoi kɛ yiŋtsɔmɔ nibii sɔrɔtoi tsuɔ nii koni amɛkɛ shishiu gbɔmɛi lɛ ni amɛhe gbɔmɛi lɛ ashika kɛjɛ amɛkotokui amli. Kwɛ bɔ ni Yeremia fɔbuu wiemɔi lɛ sa ŋmɛnɛ po, yɛ afii 2,600 sɛɛ nɛɛ! “Ejaakɛ kɛjɛ amɛteŋ bibioo nɔ kɛyashi agbo nɔ, amɛ fɛɛ kwa amɛhiɛ jooɔ, ni kɛjɛ gbalɔ nɔ kɛyashi osɔfo nɔ, amɛ fɛɛ kwa amɛyeɔ kutumpɔo.” Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ amɛteŋ mɔ ko mɔ ko bɛ ni sumɔɔ akɛ eeekpɛlɛ anɔkwale Kristojamɔ sɔɔmɔ lɛ nɔ, ni amɛkɛ gbɔmɛi lɛ akpe hiɛ kɛ hiɛ, yɛ shia kɛ shia. Yehowa Odasefoi pɛ—Yeremia kuu ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ “asafo babaoo” lɛ—ekpɛlɛ nakai gbɛnaa nii lɛ nɔ.—Yeremia 6:13; Bɔfoi lɛ Asaji 20:20, 21.
Ani Ahere Kristendom Yiwala?
8. Mɛni hewɔ Kristendom heɔ yeɔ akɛ Harmagedon nine shɛŋ enɔ lɛ?
8 Nɛkɛ TV nɔ shiɛlɔi nɛɛ nɔŋŋ shishiuɔ maŋbii lɛ ni amɛhaa amɛhiɛ jeɔ amɛhe nɔ kɛ apasa henumɔ ni tsɔɔ akɛ amɛyɛ shweshweeshwe yɛ bɔ ni amɛkɛ wiemɔ “fɔmɔ hee” kɛ “kɛ ahere oyiwala shikome lɛ, belɛ ahere oyiwala yɛ be fɛɛ mli” he wiemɔi kɛ Nyɔŋmɔ he nikasemɔi tsuɔ nii kɛkɛ lɛ hewɔ. Amɛha gbɔmɛi akpekpei abɔ ni jɛ Kristendom jamɔ kɛ jamɔ kui sɔrɔtoi fɛɛ mli ehe eye akɛ ‘afɔ amɛ ehee’ ni ‘ahere amɛyiwala.’ Maŋkwralɔi ni hiɛ gbooo nii kɛ miishɛɛ kɛɔ nakai nɔŋŋ. Hɛɛ, amɛshiɛlɔi ni amɛsumɔɔ amɛsane lɛ kɛɔ amɛ akɛ toiŋjɔlɛ ka amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ, ejaakɛ ‘ahere amɛyiwala’—ni nakai enɛ ji yɛ amɛjamɔ, maŋkwramɔŋ kɛ maŋhedɔɔ mli mligbalamɔi lɛ fɛɛ sɛɛ! Ni gbɔmɛi lɛ sumɔɔ lɛ nakai, taakɛ bɔ ni amɛfee yɛ Yeremia gbii lɛ amli lɛ! (Yeremia 5:31; 14:14) Amɛsusuɔ akɛ Nyɔŋmɔ Harmagedon kojomɔi lɛ nine shɛŋ amɛnɔ.—Yeremia 6:14; 23:17; 1 Korintobii 1:10; Kpojiemɔ 16:14, 16.
9. (a) Nɛkɛ ‘fɔmɔ hee’ nɛɛ kɔɔ namɛi ahe diɛŋtsɛ? (b) Mɛni Biblia lɛ kɛɔ yɛ susuma lɛ he? (Okɛ saji krokomɛi ni jɛ Reasoning From the Scriptures lɛ mli lɛ afi nɛkɛ sanebimɔi enyɔ nɛɛ asɛɛ.)
9 Shi, Nyɔŋmɔ Wiemɔ kɛ Kristo tsɔɔmɔi lɛ akasemɔ jogbaŋŋ tsɔɔ akɛ mɛi fioo ko ni aje husu awo amɛyibɔ lɛ he na hegbɛ akɛ amɛaafee mɛi ni afɔ amɛ ehee, ‘ajɛ nu kɛ mumɔ mli’ afɔ amɛ, koni amɛna ŋwɛi nɔyeli lɛ kɛ Kristo mli hegbɛ. (Yohane 3:3-5; Romabii 8:16, 17; Kpojiemɔ 14:1-3) Ehe ehiaaa ni afɔ “asafo babaoo” ni ji anɔkwale Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ehee, ejaakɛ amɛnaanɔ wala he hiɛnɔkamɔ lɛ yɛ shikpɔŋ nɔ, jeee ŋwɛi. (2 Petro 3:13; Kpojiemɔ 21:3, 4) Agbɛnɛ hu, Kristendom tsɔɔmɔi lɛ damɔ apasa nɔ—akɛ gbɔmɔ yɛ susuma ni gbooo ni yiwalaheremɔ he miihia lɛ. He ko he ko bɛ Biblia lɛ mli ni fiɔ tsɔɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ, ni yɛ anɔkwale mli lɛ ana kɛjɛ blema Hela jeŋnilee mli lɛ sɛɛ.a
Amɛbɛ E-wiemɔ Aloo Egbɛi lɛ He Miishɛɛ
10. Te osɔfoi lɛ ateŋ mɛi pii buɔ Biblia lɛ tɛŋŋ?
10 Nibii krokomɛi yɛ ni je amɛhe ni ka blema Yerusalem kɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Kristendom teŋ. Yeremia jaje akɛ: “Naa, Yehowa wiemɔ etsɔ ahorabɔɔ eha amɛ, ni amɛnaaa he miishɛɛ.” (Yeremia 6:10) Osɔfoi lɛ sumɔɔ ni amɛtsɛ wiemɔi kɛjɛ jeŋnilelɔi awiemɔi amli moŋ fe Yehowa Wiemɔ lɛ. Biblia lɛ feɔ amɛteŋ mɛi pii hiɛgbele; ni amɛyeɔ fɛo po kɛtsɔɔ amɛ ‘nilelɔi ni wieɔ shiɔ’ Biblia lɛ nɔ. Amɛkɛɔ akɛ eji adesa kɛ blemasane ni akɛha akɛ wolo kpakpa. (Yeremia 7:28) Ni yɛ E-ŋmalɔ loo E-feelɔ lɛ gbɛi lɛ he lɛ, amɛnyɛɔ enɛ. Mɛni nɔ wɔdamɔɔ wɔkɛɔ enɛ?
11. Mɛɛ sɔrɔtofeemɔ ka Kristendom kɛ Yeremia teŋ yɛ Nyɔŋmɔ gbɛi ni akɛaatsu nii lɛ mli?
11 Eyɛ mli akɛ Hebri tetragrammaton (יהוה) lɛ jeɔ kpo kɛ hoo lɛ shii 7,000 yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ mli moŋ, shi amɛkɛ gbɛi ni anaa mli jogbaŋŋ ni ji “NUŊTSƆ” eto gbɛi ni ji “Yehowa” aloo “Yahweh,” lɛ najiaŋ yɛ Ŋleshi Bibliai babaoo mli. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, ajie gbɛi lɛ kwraa kɛjɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ shishitsɔɔmɔi heei ni jeɔ kpo yɛ Afrikaans wiemɔ mli lɛ mli. Spania Franguesa-Solé shishitsɔɔmɔ lɛ kɛ gbɛi lɛ ba taakɛ eji kɛjɛ shishijee lɛ. Beni aku sɛɛ ati mli afi ekoŋŋ lɛ, gbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ elaaje, ni nɔ ni akɛto najiaŋ ji Señor (Nuŋtsɔ) . Ni kɛji akɛ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ po pueɔ yɛ Kristendom shishitsɔɔmɔi amli lɛ, osɔfoi lɛ kɛ tsuuu nii. Ni kɛlɛ, Yeremia kɛ Nyɔŋmɔ gbɛi diɛŋtsɛ lɛ tsu nii shii 726 yɛ egbalɛ wiemɔ lɛ mli!b
“Ŋwɛi Maŋnyɛ” lɛ kɛ Amagajamɔ
12-14. (a) Mɛɛ nitsumɔ ko ni akɛ ekaa tsuɔ Yuda wekui kɛ amɛhe wo mli? (b) Te Yehowa bu amɛjamɔ lɛ eha tɛŋŋ?
12 Wɔnaa henɔ kroko loo nɔ ko ni je ehe yɛ be mli ni wɔpɛiɔ Yeremia shɛɛsane ni ekɛha Yerusalem lɛ mli. Beni Yehowa kɛɛ egbalɔ lɛ akɛ ekasɔle eha gbɔmɛi lɛ, etsɔɔ lɛ nɔ hewɔ. “Ani onaaa nii ni amɛfeɔ yɛ Yuda maji lɛ amli kɛ Yerusalem blohui lɛ amli lɛ? Bii lɛ lɛɔ lai, ni tsɛmɛi lɛ shɛreɔ la, ni yei lɛ kpɔtɔɔ ma.” Ani weku muu lɛ fɛɛ kɛ amɛhe woɔ nitsumɔ ni akɛ ekaa tsuɔ nɛɛ mli lo? “Amɛkɛshiɔ tatalei amɛhaa ŋwɛi maŋnyɛ lɛ.”!—Yeremia 7:16-18; 44:15, 19.
13 Yudafoi aniŋmalamɔ ko jaje akɛ: “Amɛkɛ ekaa tsuɔ ‘ŋwɛi maŋnyɛ’ lɛ jamɔ he nii yɛ ekaa naa yɛ faŋŋ mli.” Eyɛ naakpɛɛ akɛ Yuda maŋ lɛ kɛ ehe ewo amaga jamɔ mli, amɛmiija wɔŋjalɔi anyɔŋmɔyoo ko, ekolɛ Babilon bifɔmɔ nyɔŋmɔyoo, Ishta, mɔ ni gbeɔ yi feɔ etɛ yɛ Babilon nyɔŋmɔi etɛ ni efee ekome lɛ mli. Aloo nɛkɛ “maŋnyɛ” nɛɛ baanyɛ afee mɔ ni kɛ Kanaan nyɔŋmɔyoo Ashtoreth yeɔ egbɔ lɛ.—1 Maŋtsɛmɛi 11:5, 33.
14 Kɛ fata nɛkɛ nyɔŋmɔyoo nɛɛ jamɔ he lɛ, amɛkɛ amɛhe ewo jamɔi krokomɛi amli. Yehowa wie eshi amɛ yɛ enɛ he, akɛ: “Mɛɛba mɔ ni amɛkɛ amɛmagai kɛ maŋsɛɛ yakayakanii lɛ woɔ mimli la nɛɛ?” Naafolɔmɔ lɛ tee nɔ akɛ: “Amɛbooo migbee toi, ni amɛnyiɛɛɛ yɛ mli, shi moŋ, amɛ diɛŋtsɛ amɛtsui walɛ lɛ sɛɛ amɛnyiɛɔ, kɛ Baalim ni amɛtsɛmɛi lɛ tsɔɔ amɛ lɛ.” (Yeremia 8:19; 9:13, 14) Ani Kristendom egbee tsɔne ni tamɔ nɛkɛ nɔŋŋ mli?
15. (a) Mɛɛ shihilɛ ko ni kɔɔ amaga jamɔ he wɔnaa yɛ Kristendom ŋmɛnɛ? Tsɔɔmɔ nɔ ni yɔɔ yɛ he ni nyɛyɔɔ lɛ. (b) Mɛni ji shidaamɔ ni anɔkwale Kristofoi ekɔ yɛ Maria he? (Kwɛmɔ Reasoning From the Scriptures wolo lɛ mli baafai 254-61.)
15 Yaa ni oyasara sɔlemɔ fɛɛ sɔlemɔ tsu mli okwɛ—Protestant nɔ, Katolek nɔ, aloo Otodosk nɔ—ni kɛ hoo lɛ Obaana sɛŋmɔtso he amagai. Shi yɛ Katolek kɛ Otodosk nɔyeli hei lɛ, “daa obalayoo-fro Maria Krɔŋkrɔŋ, Anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ Nyɛ” lɛ amagai sɔrɔtoi sɔrɔtoi ni ashɔ amɛ yɛ gbɛi sɔrɔtoi anɔ yɛ.c Akɛ sabalaŋi ni fe fɛɛ tereɔ lɛ, kɛ “Ŋwɛi Maŋnyɛ” lɛ kɛ “jeŋ muu fɛɛ Maŋnyɛ”! lɛ hu.# Shi yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, yɛ be mli ni Yeremia kuu lɛ kɛ bulɛ haa Maria akɛ Yesu nyɛ kɛ heyelilɔ ni afɔ lɛ mu lɛ, amɛkɛ henɔkwɛmɔ jogbaŋŋ enyiɛ bɔfoi lɛ aŋaawoo nɛɛ sɛɛ: “Nyɛkwɛa nyɛhe ni ahia yɛ wɔji ahewɔ.”—1 Yohane 5:21; Yeremia 10:14.
Triniti Baye Jeŋ Muu Fɛɛ Maŋtsɛ Nuŋtsɔ Yehowa lɛ Najiaŋ
16. Mɛɛ tsɔɔmɔ gbele gbɛ kɛha Maria jamɔ, ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
16 ‘Shi’ obaabi akɛ, ‘te fee tɛŋŋ ni nɛkɛ Maria jamɔ kɛ woo nɛɛ ba hu?’ Yɛ nɔ kroko ni mra be mli sɔlemɔ lɛ ni ekwa hemɔkɛyeli lɛ fee koni eŋɔ wɔŋjalɔi ewo sɔlemɔ lɛ mli hewɔ. Aheɔ nyɔŋmɔi etɛ ni efee ekome nɛɛ ayeɔ waa yɛ wɔŋjalɔi aje lɛ mli. Blema Romabii lɛ yɛ sɔlemɔtsui ni hiɛ gbatsui bibii etɛ “ni ajɔɔ nɔ aha nyɔŋmɔi etɛ ni efee ekome yɛ hemɔkɛyelii kɛ jamɔ mli. Nɛkɛ ji bɔ ni Jupiter Optimus Maximuo gbatsu ni yɔɔ Capitol, ni ajɔɔ nɔ aha capitol nyɔŋmɔi etɛ ni ji Jupiter-Juno-Minerva” lɛ.<u2206>
17, 18. (a) Mɛni aba lɛ shi, ni ha Triniti tsɔɔmɔ lɛ shwere? (b) Okɛ sanenaatsɔɔmɔi krokomɛi ni jɛ Reasoning From the Scriptures lɛ mli lɛ afata he.
17 Bɔni afee ni aha ‘Triniti Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ’ he tsɔɔmɔ ni baa lɛ ashwere yɛ afii ohai etɛ kɛ ejwɛ lɛ mli lɛ, ehe bahia ni Katolek Sɔlemɔ aba Hebri jwɛŋmɔ ni atsɔɔ mli faŋŋ yɛ Yeremia wiemɔi nɛɛ amli lɛ shi: “Yehowa, mɔ ko mɔ ko bɛ ni tamɔo! bo lɛ oje agbo, ni ogbɛi hu je agbo kɛ hewalɛ. Shi Yehowa ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ, Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ kɛ naanɔ maŋtsɛ ni.” Yesu ma nakai shishinumɔ lɛ nɔ mi beni etsɛ wiemɔi kɛjɛ Mose wiemɔi amli lɛ: “Bo toi, O Israel! Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, Yehowa kome ni.”—Yeremia 10:6, 10; Marko 12:29; 5 Mose 6:4, New World Translation.
18 Akɛni Yudafoi apasa hemɔkɛyeli ni ji akɛ esaaa akɛ atsiɔ gbɛi “Yahweh,” aloo “Yehowa” lɛ ta lɛ ye bua amɛ hewɔ lɛ, Kristendom ni ekwa hemɔkɛyeli lɛ ŋmɛɛ Nyɔŋmɔ gbɛi ni akɛtsuɔ nii lɛ he. Enɛ kɛ gbɛ agbo ba Nyɔŋmɔ he nikasemɔ mli koni akɛ ‘Triniti Krɔŋkrɔŋ’ lɛ ahɔ gbɛhe ni ebaka shi nɛɛ mli.d
19. (a) Mɛni ejɛ kpɛlɛmɔ ni Kristendom ekpɛlɛ Triniti nɔ lɛ mli eba? (b) Mɛɛ lakamɔ loo shishiumɔ akɛ he wo mli bɔni afee ni aha Triniti shishitsɔɔmɔ lɛ aya hiɛ?
19 No hewɔ lɛ, Kristendom ehala akɛ ‘eeenyiɛ nyɔŋmɔ kroko sɛɛ,’ nyɔŋmɔi etɛ ni efee ekome Nyɔŋmɔ lɛ, nɔ ni Yudafoi lɛ kɛ Kristo kɛ anɔkwale Kristofoi leee kwraa lɛ. Ni bɔni afee ni ewo nɛkɛ mɛi etɛ ni efee ekome he teemɔŋsane nɛɛ mli hewalɛ lɛ, Kristendom shishitsɔɔlɔi lɛ tsɔ lakamɔ loo shishiumɔ nɔ amɛtsake Hela niŋmaai lɛ amli.# Agbɛnɛ hu, yɛ Triniti tsɔɔmɔ nɛɛ hewɔ lɛ, nɔ ni ejɛ mli eba hu ji Kristendombii ateŋ mɛi ni fa ni kɛ amɛhe eha “Ŋwɛi Maŋnyɛ” nɛɛ jamɔ loo woo.—Yeremia 7:17, 18, New International Version.
Osɔfoi lɛ Haa Yiwaa Yaa Hiɛ
20, 21. Mɛɛ gbɛ Kristendom osɔfoi lɛ etsɔ nɔ, ni mɛɛ sanebimɔi sa agbɛnɛ?
20 Yɛ nɔ ni wɔtsɔ hiɛ wɔna nɛɛ hewɔ lɛ, Yeremia sanebimɔ lɛ sa jogbaŋŋ kɛha Kristendom osɔfoi lɛ: “Te tɛŋŋ ni nyɛkɛɔ akɛ: Nilelɔi ji wɔ, Yehowa mla lɛ yɛ wɔ dɛŋ lɛ? Shi naa, woloŋmalɔi lɛ amale-pen lɛ etsɔ lɛ amale! . . . Naa, Yehowa wiemɔ lɛ amɛkwa nɛɛ: Ni mɛɛ nilee sɔrɔto yɔɔ amɛmli?” (Yeremia 8:8, 9) Amɛkpoo Yehowa kɛ enajiaŋdamɔlɔi lɛ, edasefoi lɛ. Taakɛ bɔ ni osɔfoi lɛ kɛ gbalɔi lɛ wa Yeremia yi lɛ, nakai nɔŋŋ hu Kristendom osɔfoi lɛ ji mɛi ni hɔlɔ yiwaa ni ehiii fe fɛɛ ni akɛba Yehowa Odasefoi anɔ yɛ afii oha nɛɛ mli lɛ fɛɛ sɛɛ.
21 Shi mɛni hewɔ amɛha nɛkɛ yiwaa nɛɛ etee nɔ lɛ? Mɛni Odasefoi lɛ efee ni no teeɔ amɛmlifu kɛ mlila shi nɛkɛ? Naagbee nikasemɔ ni tsa enɛ nɔ lɛ baapɛi enɛ kɛ sanebimɔi krokomɛi ni kɔɔ he lɛ amli.e
[Shishigbɛ niŋmai]
a Kɛha nɛkɛ saji otii nɛɛ amlitsɔɔmɔ fitsofitso lɛ, kwɛmɔ Reasoning From the Scriptures ni Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. fee lɛ baafai 76-80, 356-61, 379-80 lɛ mli.
b Kɛha gbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ ni akɛto lɛ mlitsɔɔmɔ lolo lɛ, kwɛmɔ The Divine Name That Will Endure Forever wolo bibioo ni hiɛ baafai 32 ni Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. fee lɛ
c The Image of Guadalupe—Myth or Miracle? ni Jody Brant Smith ŋma lɛ baafa 6.
d The Glories of Mary, ni Alphonsus de Liguori ŋma lɛ baafa 424.
e Las Grandes Religiones Ilustradas (The Great Religions Illustrated) , baafa 408.
Kɛha Triniti tsɔɔmɔ lɛ he nikasemɔ lɛ, kwɛmɔ Reasoning from the Scriptures lɛ baafai 405-26.
1 Yohane 5:7 bɛ shishijee ŋmalɛi lɛ amli, sɛɛ mli akɛfata he, ni ajie Mateo 24:36 ni “Bi lɛ tete leee” bɛ mli lɛ hu ji nɔ ni amɛje gbɛ amɛshi yɛ shishiumɔ hewɔ. Kwɛmɔ The Emphatic Diaglott shishigbɛ niŋmaa, baafa 803, ni Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. fee lɛ kɛ The Codex Sinaiticus and The Codet Alexandrimus baafa 27 ni Trustees of the British Museum lɛ fee lɛ.
Ajie kɛjɛ April 1, 1988 Watchtower lɛ mli.
Ani Okaiɔ
◻ Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ ayoo ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Yeremia kuu lɛ?
◻ Mɛni ji nibii ni je amɛhe yɛ blema Yerusalem kɛ Kristendom teŋ?
Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ osɔfoi lɛ shishiu gbɔmɛi Iɛ ni eha amɛhe amɛye akɛ toiŋjɔlɛ ka amɛkɛ ◻ Nyɔŋmɔ teŋ?
◻ Hiɛ ni akuɔ ashwieɔ nii anɔ kɛ wɔŋjamɔ ji nɔ ni ayoo yɛ Kristendom he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 14]
Odasefoi Iɛ wie amɛshi apasa jamɔ yɛ 1938
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]
Kristendom kɛ ehiɛ fɔ eblema gbatsui ni etsɛ waa Iɛ anɔ tamɔ bɔ pɛ ni Yudafoi kɛ amɛhiɛ fɔ sɔlemɔwe Iɛ nɔ Iɛ
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]
Kristendom TV nɔ shiɛlɔi lɛ lakaa akpekpei abɔ ni amɛhaa amɛheɔ amɛyeɔ akɛ ‘ahere amɛyiwala’ aloo ‘afɔ amɛ ehee’