Tsu Wɔsɛɛ Be Ni Hejɔlɛ Yeɔ Mli Lɛ He Nii Bianɛ
EKA SHI faŋŋ akɛ nɔ ko bibioo pɛ yɔɔ ni obaanyɛ ofee ni okɛbaa heloo gbɛfaŋŋ nibii ni oyɔɔ lɛ yi. Eji anɔkwale akɛ oshika he nitsumɔ yɛ nilee mli kɛ nifilimɔ ni okɛfeŋ onitsumɔ tsɔ̃ baaba nɔnyɛɛ lɛ shi yɛ gbɛ ko nɔ. Shi anyɛɛɛ aye nibii sɔrɔtoi ni naa hewalɛ yɛ shikahelɛtemɔ nɔ lɛ nɔ dɔŋŋ. Shi nɔ ko yɛ ni obaanyɛ ofee ni okɛbaa ojwɛŋmɔŋ toiŋjɔlɛ kɛ ohewalɛ yi. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Nilee tamɔ hɔɔŋ, tamɔ bɔ ni shika hu tamɔ hɔɔŋ lɛ; shi nɔ ni nilee kɛfe ji akɛ nilee hereɔ etsɛ yiwalɛ.”—Jajelɔ 7:12.
Nɛkɛ nilee nɛɛ yaa shɔŋŋ fe je lɛŋ nikasemɔ. “Ejaakɛ Yehowa haa aleɔ nii, edaaŋ nilee kɛ sanesɛɛkɔmɔ jɛɔ.” (Abɛi 2:6) Obaanyɛ ona nɛkɛ nilee nɛɛ kɛtsɔ ohe ni okɛaawo Biblia lɛ kasemɔ mli lɛ mli. Etsɔɔ nii tamɔ “hɔɔŋ” loo hebuu nɔ̃ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Nɔ kome ji akɛ, Biblia mli nilee haa mɔ ko naa bɔ ni ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ shikahelɛtemɔ he naagba lɛ yɔɔ diɛŋtsɛ. Ebaaha oyoo akɛ nɔ ni Biblia lɛ tsɛɔ lɛ “naagbee gbii” lɛ, amli wɔyɔɔ nɛɛ. (2 Timoteo 3:1-4) Yɛ naagbee lɛ, abaabɛɛ nɛkɛ nibii agbɛjianɔtoo ni yɔɔ basabasa ni woɔ mɔ he gbeyei nɛɛ kɛya kwraa yɛ Nyɔŋmɔ Kojomɔ gbi lɛ nɔ. (2 Petro 3:12, 13) Ni taakɛ Abɛi 11:4 bɔɔ kɔkɔ lɛ: “Mlifu gbi lɛ nɔ lɛ, nii he bɛ sɛɛ namɔ ko.”
Kɛ obale ni ohiɛ sɔ nɛkɛ nibii nɛɛ fɛɛ lɛ, ojeɔ naagbai ni baa kɛjɛɔ yaka heloo gbɛfaŋ nibii asɛɛdii shɛii lɛ mli lɛ mli. Ofeee yeyeeye yɛ gbɛ ni oootsɔ nɔ obaa heloo gbɛfaŋ nibii ni oyɔɔ bianɛ lɛ ayi lɛ mli, akɛni ole akɛ ninamɔ hoɔ eyaa lɛ hewɔ. Ni kɛji akɛ onine shɛɛɛ nibii heei ni eba nɔ lɛ ekomɛi anɔ hu lɛ, egbaaa onaa. “Ejaakɛ wɔkɛ nɔ ko nɔ ko baaa je nɛŋ, no hewɔ eyɛ faŋŋ akɛ wɔnyɛŋ wɔkɛ nɔ ko aya hu. Shi kɛ wɔyɛ ŋmaa kɛ hehaa nii kɛkɛ lɛ, esa akɛ wɔmii ashɛ he.”—1 Timoteo 6:7, 8.
Ŋwɛi nilee he baanyɛ aba sɛɛnamɔ aha mɛi ni yɔɔ “shweshweeshwe” yɛ shika gbɛfaŋ lɛ po. Bɔfo Paulo wie lolo yɛ 1 Timoteo 6:17, 18 akɛ: “Niiatsɛmɛi ni yɔɔ je nɛŋ lɛ, wo amɛ kita ni amɛkajwɛŋ nii waji, ni amɛkaŋɔ amɛ hiɛ hu amɛfɔ nifalɛ ni bɛ shweshweeshwe lɛ nɔ, shi moŋ Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ nɔ, mɔ hu ni ŋɔɔ nibii fɛɛ ehaa wɔ babaoo akɛ wɔye mli ŋɔɔmɔ lɛ, ni amɛfee ejurɔ, ni amɛtsɔmɔ niiatsɛmɛi yɛ ejurɔfeemɔi agbɛfaŋ.” Ninamɔ bɛ “shweshweeshwe” po yɛ Biblia bei amli. No hewɔ lɛ esa akɛ Kristofoi ni ji niiatsɛmɛi lɛ ayoo akɛ shweshweeshwe ni akɛɛ shika kɛbaa Iɛ ji lakamɔ kɛkɛ. Esa akɛ ‘amɛkɛ amɛhiɛ afɔ Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ nɔ.’
Enɛ etsɔɔɔ akɛ shihilɛ baafee nɔ ko kɛkɛ ni ashiɔ he kpe koni eho eya, mɛ ni amɛɔ kɛkɛ ni atsuuu nɔ ko koni “naagbee” lɛ aba. Esa akɛ “amɛfee ejurɔ, ni amɛtsɔmɔ niitsɛmɛi yɛ ejurɔfeemɔi agbɛfaŋ.” Eka shi faŋŋ akɛ enɛ biɔ be kɛ hewalɛ babaoo ni akɛaawo mli. Ni ŋmɛnɛ, mɛi pii joɔ foi kɛ atsi “nitsumɔ” ta. Shi bo hu? Ani oosumɔ ni onyiɛ Biblia gbɛ lɛ nɔ? Hetoo ni mɛi pii baaha ji akɛ, ‘Minyɛŋ makɛɛ.’ Eka shi faŋŋ akɛ obaasumɔ ni ole nɔ̃ sɛɛnamɔ ni aaajɛ nakai feemɔ mli aba aha bo. Mɛni yɔɔ mli? Ani be kɛ mɔdɛŋ ni akɛwoɔ mli lɛ fɛɛ sa? Nyɛhaa wɔkwɛa shishitoo, mla ni kɔɔ he ni akɛwoɔ nibii amli nɛɛ ekomɛi amli koni eye ebua bo ni ona hetooi ni mli ka shi faŋŋ.
Nibii Ni Okɛ Ohe Woɔ Mli Lɛ Ahe Susumɔ Jogbaŋŋ
Osharai ni baanyɛ aba lɛ ahe susumɔ, ákɛ onitsumɔ lɛ baaha oná shika ofa oya, wɔsɛɛ be nɔyaa hegbɛi ni yɔɔ, sɛɛnamɔi ni baajɛ nitsumɔ lɛ mli aba kɛ sɛɛnamɔi bibii ni baajɛ hei krokomɛi aba ji nibii ni nitsumɔtsɛ ni hiɛ etɛ lɛ baatao mli dani ekɛ eshika awo nitsumɔ ko mli. Te enɛ kɔɔ ŋmɛ ni oŋmɛɔ kɛji akɛ ooosumɔ ni ‘okɛ ohiɛ afɔ Nyɔŋmɔ nɔ’ lɛ he ehaa tɛŋŋ?
Klɛŋklɛŋ lɛ susumɔ shika ni ooona ofa lɛ he. Nɔ ni etsɔɔ diɛŋtsɛ ji akɛ, abuɔ bo mɔ ni anyɛɔ akɛ he fɔɔ enɔ yɛ nitsumɔ gbɛfaŋ, yɛ nɔ ni onyɛ otsu yɛ tsutsu lɛ hewɔ. Kɛ akɛ sane naatsɔɔmɔ nɛɛ aaatsu nii lɛ, belɛ anyɛŋ akɛ he afɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ shika helɛtemɔ he gbɛjianɔtoo lɛ nɔ kwraa. Agbɛnɛ hekɛnɔfɔɔ enyiɛ obaanyɛ ona yɛ jamɔ mli kɛ maŋkwramɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ amli?
Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ te obaabu Nyɔŋmɔ tɛŋŋ kɛ eba hekɛnɔfɔɔ loo anɔkwayeli he? Kojolɔ Yoshua kɛ ewala be fɛɛ esɔmɔ Nyɔŋmɔ. Afii pii ni ákɛfa gbɛ kɛtsɔ ŋa kplanaa nɔ, tai ni awuu kɛ maŋ ni tsui wa kojomɔ gbɔjɔɔɔ hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli lɛ. Ekɛ hekɛnɔfɔɔ jaje akɛ: “Shi naa, ŋmɛnɛ mi lɛ miiya jeŋjeŋ fɛɛ yaa he lɛ; ni nyɛle yɛ nyɛtsui mli fɛɛ kɛ nyɛsusuma mli fɛɛ akɛ nibii kpakpai fɛɛ ni Yehowa, nyɛ-Nyɔŋmɔ lɛ wie yɛ nyɛhewɔ lɛ, emli okome folo ekaaa shi, fɛɛ eba mli ehanyɛ, emli okome folo ekaaa shi.” (Yoshua 23:14) Yehowa eye lɛ diɛŋtsɛ ehe odase akɛ mɔ ni anyɛɔ akɛ he fɔɔ enɔ fe adesai agbɛjianɔtooi fɛɛ. Eshiwooi ni ekɛha ni akɛhe fɔɔ nɔ lɛ yɛ shishitoo ni tamɔ tɛsaa.
Ni osharai ni baanyɛ aba lɛ hu? Mla ni alɛ lɛ ji akɛ, ‘Kɛ ookpa sɛɛnamɔi pii agbɛ lɛ, oshara ni yɔɔ mli lɛ hu faa pii.’ Yiŋtoo kome ni haa osharai pii baa oshihilɛ mli kɛ́ okɛ ohe fɔ adesa gbɛjianɔtoo nɔ lɛ ji akɛ, afo husu awo adesa hewalɛ, enilee kɛ ewala he. No hewɔ lɛ Biblia lɛ woɔ ŋaa bɔ ni sa akɛ: “Nyɛkaŋɔa nyɛhiɛ nyɛfɔa lumɛi loo gbɔmɔbi ko ni yelikɛbuamɔ ko bɛ edɛŋ lɛ nɔ. Kɛ emumɔ je emli lɛ, ekuɔ esɛɛ kɛyaa esũ lɛ mli ekoŋŋ; nakai gbi lɛ nɔŋŋ eyiŋtooi lɛ laajeɔ.” (Lala 146:3, 4) Osharai komɛi bɛ mɛi ni kɛ amɛhe fɔɔ Yehowa shiwooi anɔ lɛ ashihilɛ mli. Ákɛ je muu fɛɛ Maŋtsɛ lɛ, Yehowa yɛ nibii ni bɛ naagbee! Mɔ ko mɔ ko nyɛŋ afite eyiŋtoo. Gbele po nyɛŋ atsi mɔ ko naa koni enine akashɛ “sɛɛnamɔi” ni baa kɛjɛɔ ‘ehe ni ekɛwo’ anɔkwale sɔɔmɔ mli lɛ nɔ, ejaakɛ Yehowa woɔ shi akɛ kɛ́ ehe miihia lɛ ebaatee enɔkwa sɔɔlɔi lɛ ashi—Yohane 5:28, 29; Bɔfoi lɛ Asaji 24:15.
Ni wɔsɛɛ be gbɛkpamɔi kɛ “sɛɛnamɔi” kɛ sɛɛnamɔi krokomɛi ni jɛɔ Nyɔŋmɔ ni ahalaa ákɛ akɛ he aaafɔ enɔ lɛ mli baa lɛ hu? Shibɔlemɔ ŋulami nɛɛ Bɔlɔ lɛ etsɔ hiɛ ena nɔ ko ni hi kwraa kɛba shikpɔŋ lɛ fe nibii ajara ni waa be fɛɛ be, mujiwoo, awuyeli ni anyɛɛɛ nɔ aye kɛ tawuu nii ni afeɔ babaoo nɛɛ. Ewo shi akɛ “abaafite mɛi ni fiteɔ shikpɔŋ lɛ.” (Kpojiemɔ 11:18) Abaaba tawuu kɛ tawuu nii ‘asɛɛ afo.’ (Lala 46:10) Mɔ ko “woŋ” shikpɔŋ lɛ nɔ bii jalɔi lɛ “ahe gbeyei,” ejaakɛ awuyeli kɛ gbele he gbeyeishemɔ eho etee jeeŋmɔ. (Mika 4:4) Ani mɔ ko baanyɛ ana wɔsɛɛ be he gbɛkpamɔ kpakpa ni fe enɛ?
“Okɛ Ohe Awo Mli” Bianɛ!
Shi kaimɔ akɛ, esa akɛ otsu nii waa dani onine ashɛ nɛkɛ jɔmɔi nɛɛ anɔ. Ebaahe obe kɛ mɔdɛŋbɔɔ. Shi ani wɔsɛɛ be ni yɔɔ shweshweeshwe esaaa nakai? Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Yesu wie “guɔyelɔ ko ni taoɔ adiagbai fɛfɛji” ahe yɛ ebɛbuai lɛ ekome mli. “Ni beni eyana adiagba kome ni jara wa lɛ, etee ni eyahɔɔ ni fɛɛ ni eyɔɔ lɛ, ni ekɛ-hé.” (Mateo 13:45, 46) Mɔ ni hiɛ sɔɔ Nyɔŋmɔ shiwoo ni kɔɔ jalɛ Maŋtsɛyeli he lɛ baafee enii tamɔ nuu ni yɔɔ abɛbua nɛɛ mli lɛ. Ekɛbaafee nɔ ni he hiaa lɛ fe fɛɛ yɛ eshihilɛ mli. Kɛha lɛ lɛ, afɔle ni ashaa yɛ enɛ he lɛ sa.—Mateo 6:33.
No hewɔ lɛ mɛni mli okɛ ohe baawo lɛ? Ani obaafee tamɔ blema Israelbii lɛ ni di heloo gbɛfaŋ nibii asɛɛ yaka fe Nyɔŋmɔ jamɔ he nibii lɛ. Gbɔmɛi ni tamɔ nɛkɛ tsu nii waa koni amɛná shiai ni amɛye mli samai lɛ. Ni kɛlɛ, gbalɔ Hagai kɛ amɛ to “mɔ ni yeɔ apaa ni awoɔ lɛ nyɔŋmɔ . . . [ni] ekɛwoɔ kotoku ni agbulɔ he mli” lɛ he. (Hagai 1:4-6) Susuma tsuifaa ni baaba yɛ be mli ni oooyoo akɛ shika ni ogbo deŋme okɛna fɛ fɛɛ elaaje kɛtsɔ kotoku ni he gbu fɔlɔ hewɔ lɛ nɔ! Anyɛɛɛ akɛ he afɔ heloo gbɛfaŋ nibii anɔ ŋmɛnɛ ejaakɛ etsɛɛɛ ni amɛ laajeɔ loo amɛhoɔ kɛyaa.
No hewɔ lɛ wɔmiiwo mɔ fɛɛ mɔ hewalɛ ni emɔ Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ amli ni ekɛ ehe afɔ enɔ kwraa. Kɛ otee nɔ okɛ hiɛdɔɔ kase Biblia lɛ ni okɛ emli ŋaawoi lɛ tsu nii yɛ oshihilɛ mli lɛ, onine baashɛ jɔɔmɔi ni fe fɛɛ lɛ anɔ, kɛ naanɔ wala hu yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ! Nɛkɛ ji bɔ ni sɛɛnamɔi ni akɛwoɔ nyɔmɔ yɛ he ni akɛwoɔ wɔsɛɛ be ni yɔɔ shweshweeshwe mli bianɛ taakɛ Nyɔŋmɔ ewo shi yɛ e-Wiemɔ lɛ mli lɛ yɔɔ—Efesobii 3:20, 21.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]
Yɛ be mli ni Yoshua kɛ anɔkwayeli esɔmɔ lɛ, ebaanyɛ ekɛɛ yɛ Yehowa shiwooi ahe akɛ: “Amɛteŋ ekome folo ekaaa shi”
[Mfoniri ni yɔɔ baafa on page 6]
Mɔ ni diɔ heloo gbɛfaŋ nibii asɛɛ lɛ tamɔ ‘mɔ ni kɛ enyɔmɔwoo shika woɔ kotoku ni agbulɔ he fɔji amli’