Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w84 1/1 bf. 7-11
  • Nyɔŋmɔ Jwɛŋmɔ Yɛ Bɔlɛnamɔ He Lɛ Mli Ni Wɔɔhiɛ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Nyɔŋmɔ Jwɛŋmɔ Yɛ Bɔlɛnamɔ He Lɛ Mli Ni Wɔɔhiɛ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1984
  • Saneyitsei Bibii
  • BƆ Nl ŊWƐIBƆFOI KƐ AMƐHE WO MLI
  • BƆLƐNAMƆI NI EKPƆTƆ​—BLEMA KƐ ŊMƐNƐŊMƐNƐ
  • BƆ NI BIBLIA LƐ BUƆ BƆLƐNAMƆ HE JEŊBA GBOHII LƐ
  • MƐNI JI HII KƐ HII AYAKAYAKA NIFEEMƆ?
  • BƆLƐNAMƆ HE JEŊBA NI EJAAA Nl WƆƆKWA
  • BIBLIA LƐ JWƐŊMƆ YƐ FƆMƆ NII KƐ SHWƐMƆ HE
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1984
w84 1/1 bf. 7-11

Nyɔŋmɔ Jwɛŋmɔ Yɛ Bɔlɛnamɔ He Lɛ Mli Ni Wɔɔhiɛ

WƆŊWƐI Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ kɛ nikeenii ko ni yɔɔ naakpɛɛ ni ji bɔlɛnamɔ bɔ wɔ klɛŋklɛŋ fɔlɔi lɛ. Ekɛ henumɔ ko ni mliwa kɛha gbalashihilɛ kɛ ehe nibii ni fata he wo amɛmli akɛ ema ya ni adesa weku lɛ aaaya nɔ ahi shi lɛ nɔ aduatsɔ. Belɛ kɛji akɛ wɔsusu nɛkɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ kɛ bɔ ni eeenyɛ ekɛ ŋɔɔmɔ kɛ miishɛɛ babaoo abaha adesai lɛ he lɛ, etsirɛɔ wɔ ni wɔjie wɔ-Nyɔŋmɔ kpeteŋkpele lɛ yi yɛ jwɛŋmɔ ni yɔɔ naakpɛɛ ni ena akɛ atsɔ nɔ aha mɛi afá yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ hewɔ.​—1 Mose 1:​27, 28.

Belɛ ejeee nɔ ni yɔɔ naakpɛɛ tsɔ akɛ, beni Satan Abonsam tse Nyɔŋmɔ hiɛ atua lɛ, eje shishi koni efite gbɛjianɔtoo kpakpa ni aaatsɔ nɔ akɛ adesa weku muu lɛ fɛɛ aba shihilɛ mli nɛɛ. Akɛni eetsu adesai ni afɔ amɛ agbɛnɛ akɛ mɛi ni yeee emuu lɛ ajwɛŋmɔ he nii hewɔ lɛ, enyɛ efite sui ni amɛhiɛ yɛ gbe ni hi ni esa akɛ amɛtsɔ nɔ amɛkɛ bɔlɛnamɔ mli hewalɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha amɛ lɛ atsu nii lɛ he lɛ, Biblia lɛ tsɔɔ akɛ beni Nu Afua lɛ be lɛ shɛɔ lɛ, no mli lɛ ‘gbɔmɔ tsuiŋ jwɛŋmɔ lɛ efɔŋ kɛkɛ eji kɛjɛ egbekɛbiiashi.’ (1 Mose 6:​5, 6; 8:21) Beni adesa bote efɔŋfeemɔ mli vii lɛ, no mli lɛ ŋwɛibɔfoi lɛ miikwɛ.

BƆ Nl ŊWƐIBƆFOI KƐ AMƐHE WO MLI

Nyɔŋmɔ ebɔɔɔ ŋwɛibɔfoi lɛ akɛ mɛi ni esa akɛ amɛkɛ adesai aaaná bɔlɛ he henumɔ ko. Shi eka shi faŋŋ akɛ Satan nyɛ eha amɛteŋ mɛi komɛi susu nɛkɛ saji nɛɛ ahe bɔ ni esaaa. No hewɔ lɛ akɔnɔ ko ni Nyɔŋmɔ eto akɛ adesai pɛ ana mli ŋɔɔmɔ yɛ gbalashihilɛ husui ni sa lɛ amli lɛ te shi yɛ ŋwɛibɔfoi lɛ ateŋ mɛi komɛi amli. Nɛkɛ ŋwɛibɔfoi ni ji “Nyɔŋmɔ bihii” nɛɛ fee nɔfɔŋ ko, amɛgbɛhei ni yɔɔ ŋwɛi lɛ ni amɛshi koni amɛba shikpɔŋ nɔ ni amɛkɛ yei ababote gbalashihilɛ mli. (1 Mose 6:⁠2) Akɔnɔ fɔŋ ko ji nɔ ni kanya nɛkɛ nifeemɔ nɛɛ, jeee adebɔɔ mli akɔnɔ ni Nyɔŋmɔ kɛwɔ amɛmli. Akɛni ŋwɛibɔfoi baanyɛ ana bɔlɛnamɔ mli akɔnɔi ni jeee adebɔɔ mli nii nɛɛ hewɔ lɛ, belɛ esaaa akɛ efeɔ wɔ naakpɛɛ akɛ adesai hu baanyɛ ana nakai nɔŋŋ. Yɛ be mli ni eŋmaa wolo yɛ mumɔ lɛ tsirɛmɔ naa lɛ, kaselɔ Yuda kɛ ŋwɛibɔfoi ni yasumɔ gbɔmɛi abiyei lɛ to adesai komɛi ni kɛ mɛi ni hiɛ bɔɔ su ni tamɔ amɛ nɔŋŋ bote bɔlɛnamɔ he akɔnɔi amli lɛ he. Eŋma akɛ:

“Ni ŋwɛibɔfoi hu ni ehiɛɛɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛnukpayeli lɛ mli, shi moŋ amɛshi amɛ diɛŋtsɛ amɛshihilɛhe lɛ, ekɛ naanɔ kpãai efimɔ amɛ eto duŋ kpii mli eha gbi wulu lɛ nɔ kojomɔ lɛ. Tamɔ bɔ ni Sodoma kɛ Gomora kɛ maji ni jwere amɛhe lɛ, ni bɔ ajwamaŋ aahu tamɔ mɛnɛɛmɛi lɛ nɔŋŋ ni amɛaanyiɛ heloo kroko sɛɛ lɛ, kamɔ shi akɛ okadi, ni amɛnaa naanɔ la mli nyɔmɔwoo lɛ.”

BƆLƐNAMƆI NI EKPƆTƆ​—BLEMA KƐ ŊMƐNƐŊMƐNƐ

Ákɛ Biblia kaselɔi lɛ, wɔle nɔ ni ba yɛ blema Sodoma​—bɔ ni hii kɛ gbekɛbii hii ni bɔlɛnamɔ eye amɛ sɛkɛ lɛ bi ni akɛ mɛi ni amɛsusuɔ akɛ amɛji hii ni amɛbato Lot akɛ gbɔi lɛ aha amɛ ni amɛkɛ amɛ ana bɔlɛ lɛ. (1 Mose 19:​4-11) Nii nɛɛ ba aaafee Nu Afua lɛ sɛɛ afii 450 pɛ. Nɔ ni gbɔmɛi fɔɔ feemɔ yɛ nakai mra bei lɛ amli hu ji ni gbɔmɛi kɛ kooloi ana bɔlɛ. No hewɔ lɛ yɛ no sɛɛ afii 400 lɛ, Mla ni Nyɔŋmɔ kɛha Israelbii lɛ bu nɛkɛ nifeemɔ nɛɛ fɔ yɛ hei sɔrɔtoi ejwɛ, akɛ gbe esa akɛ agbeɔ mɛi ni feɔ nakai lɛ. (2 Mose 22:​19; 3 Mose 18:​23; 20:​15, 16; 5 Mose 27:21) Kɛfata he lɛ, Nyɔŋmɔ Mla ni ekɛha Israel lɛ. tsɔɔ akɛ mɔ ni kɛ gbɔmɔ ni ekɛ lɛ hiɛ bɔɔ su kome wɔɔ lɛ​—gbe esa akɛ agbeɔ lɛ.​—3 Mose 18:​22; 20:⁠13.

Shi kɛlɛ, yɛ afii ohai abɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli lɛ, gbɔmɛi ni ebɔle Israelbii lɛ ahe kɛkpe lɛ bafee mɛi ni kɛ amɛhe ewo hii kɛ hii kɛ yei kɛ yei ni kɛ amɛhe feɔ yakayaka nii nɛɛ mli babaoo akɛ eha Israelbii lɛ kɛ amɛhe wo hii kɛ hii ni kɛ amɛhe feɔ yakayakanii nɛɛ amli yɛ be kɛ bei amli. (1 Maŋtsɛmɛi 14:​24; 15:​12; 22:46) Be ko lɛ Levinyo ko bato gbɔ yɛ Benyaminbii amaŋ ni ji Gibea lɛ mli, ni hii ni yɔɔ maŋ lɛ mli lɛ yabɔle shia lɛ he kɛ bolɔmɔ akɛ: “Okɛ nuu lɛ ni bato owe lɛ aje kpo kɛba koni wɔkɛ lɛ ana bɔlɛ.” (Kojolɔi 19:​22, NW) Etamɔ nɔ ni abule Benyamin weku lɛ fɛɛ shishi yɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ shishi yɛ nɛkɛ sane nɛɛ hewɔ.

Shi ekolɛ mɛi komɛi baasusu akɛ, ‘Mɛni hewɔ otsiɔ Biblia mli yinɔsane ni ehiii kwraa nɛɛ ta? Ejaakɛ adesai ni amɛbote jeŋba shara mli vii diɛŋtsɛ lɛ ateŋ wɔyɔɔ ŋmɛnɛ lɛ, ni eji oshara kɛha ŋmɛnɛŋmɛnɛ gbii nɛɛ amli Nyɔŋmɔ webii lɛ hu. Susumɔ he ni nifeemɔ ni ji hii ni kɛ amɛhe feɔ yakayaka nii nɛɛ ena mɛi anɔ hewalɛ kɛyashɛ lɛ he fioo.

Eka shi faŋŋ akɛ aakudɔ gbɔmɛi asubaŋi ni amɛkpɛlɛ yakayaka nifeemɔ lɛ nɔ akɛ nɔ ni sane fɔŋ ko bɛ he, nɔ ko po ni sa. Taakɛ Toronto Star ni aŋma yɛ August 24, 1980 lɛ bɔ amaniɛ lɛ, “United Church asafo lɛ mli obalaŋtai . . . kɛ miishɛɛ kpɛlɛ osɔfoi ni kɛ amɛhe woɔ hii kɛ hii ayakayaka nifeemɔ mli ni amɛaaná amɛ akɛ amɛ osɔfoi lɛ nɔ.” London Daily Mail ni aŋma yɛ June 5, 1980 lɛ kɛɔ akɛ: “Amaniɛbɔɔ ko ni áku sɛɛ akwɛ mli jie yi akɛ esaaa akɛ hii kɛ hii ayakayaka nifeemɔ lɛ tsiɔ mɔ ko naa yɛ gbɛhe ni eeena yɛ Methodist Sɔlemɔ lɛ mli lɛ he.” Ni beni yoo ko ŋma ni eewie akɛ enaa kpɛ ehe beni enu akɛ enabi ni eye afii 23 lɛ kɛ ehe eyawo hii kɛ hii ayakayaka nifeemɔ nɛɛ mli lɛ, adafitswaa wolo ko mli niŋmalɔ ko ha hetoo akɛ: “Jeee Nyɔŋmɔ ŋma Biblia lɛ. Hii kɛ hii ayakayaka nifeemɔ nɛɛ etsɛ tamɔ adesai nɔŋŋ. Nɔ ni esa akɛ ofee bianɛ ji ni oje shishi okpɛlɛ bɔ ni eji lɛ nɔ. Eka he eji obalanyo kpakpa ko lolo.”

BƆ NI BIBLIA LƐ BUƆ BƆLƐNAMƆ HE JEŊBA GBOHII LƐ

Yɛ je lɛŋ lakamɔ wiemɔi lɛ hewɔ lɛ, ena Nyɔŋmɔ tsuji lɛ ateŋ mɛi komɛi anɔ hewalɛ ni amɛbuɔ hii kɛ hii ayakayaka nifeemɔ nɛɛ kɛ bɔlɛnamɔ he jeŋba shara krokomɛi akɛ ‘jeee akɛ ehiii kwraa nakai.’ Shi Nyɔŋmɔ mla ni ekɛha Israel lɛ ji akɛ esa akɛ agbeɔ hii kɛ hii ni kɛ amɛhe feɔ yakayakanii nɛɛ! Ni yɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ amli lɛ, nɔ ni 1 Korintobii 6:​9, 10 kɛɔ nɛ, taakɛ New International Version lɛ shishitsɔɔmɔ lɛ ji lɛ: “Nyɛkahaa alakaa nyɛ: Mɛi ni bɛ jeŋba kpakpa yɛ bɔlɛnamɔ he loo gbalafitelɔi loo hii ajwamaŋi loo hii ni kɛ hii feɔ yakayakanii . . . anine shɛŋ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ nɔ.” Ni taakɛ Biblia shishitsɔɔmɔ nɛɛ nɔŋŋ tsɔɔ mli lɛ, Romabii 1:​26, 27 kaneɔ akɛ: “Amɛyei lɛ po tsake adebɔɔ mli bɔlɛnamɔ amɛha nɔ ni jeee adebɔɔ mli nɔ̃. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ hii lɛ hu ŋmɛɛ adebɔɔ mli bɔlɛ ni amɛkɛ yei naa lɛ he amɛha amɛhe akɔnɔ fɔŋ ni tsoɔ yɛ amɛmli lɛ. Hii kɛ amɛhe fee nibii ni esaaa ni bɛ fɛo.” Kuku 32 lɛ tee nɔ akɛ: “Gbele sa mɛi ni feɔ nɛkɛ nibii nɛɛ.”

Nɔ ni yɔɔ naakpɛɛ ji akɛ, mɛi ni kɛ amɛhe wo jeŋba gbonyo ni tamɔ nɛkɛ mli, tamɔ kooloi ni akɛ amɛ naa bɔlɛ lɛ nuuu he akɛ nɔ ni amɛfee lɛ ehiii kwraa. Ni kɛlɛ, bɔlɛ ni akɛ kooloi naa lɛ ejaaa. Anyɛɔ adamɔɔ nɔ ashwieɔ mɔ ko kɛjɛɔ Kristofoi asafo lɛ mli. Nakai nɔŋŋ hu mɛi komɛi etsɔɔ akɛ amɛleee hii kɛ hii ayakayaka nifeemɔ nɛɛ he nɔ ko kwraa. Belɛ mɛni ji hii kɛ hii ayakayaka nifeemɔ nɛɛ?

MƐNI JI HII KƐ HII AYAKAYAKA NIFEEMƆ?

Nɔ ni yɔɔ miishɛɛ lɛ, taakɛ wiemɔi komekomei ashishitsɔɔmɔ lɛ ji lɛ, nɔ ni fata hii kɛ hii ayakayaka nifeemɔ nɛɛ he ji bɔlɛnamɔ AKƆNƆ ni mɔ naa kɛhaa mɛi ni ekɛ amɛ hiɛ bɔɔ su kome. Shi Biblia lɛ kɛ sɔrɔtofeemɔ baa akɔnɔi loo sui ni ehiii loo eji esha nɛɛ feemɔ mli. Nɛkɛ akɔnɔi nɛɛ baanyɛ ahi shi yɛ mɔdɛŋ diɛŋtsɛ ni abɔɔ koni ajie kɛjɛ jwɛŋmɔ lɛ kɛ gbɔmɔtso lɛ mli lɛ fɛɛ sɛɛ. Yɛ nibii ni ebɔle amɛhe kɛjɛ shishijee yɛ amɛshihilɛ mli kɛ nibii krokomɛi ahewɔ lɛ, ekolɛ wɔbaanyɛ wɔna nyɛmimɛi hii kɛ yei ni ji Kristofoi komɛi ni naa bɔlɛ ni amɛkɛ mɛi ni amɛkɛ amɛ hiɛ bɔɔ su kome lɛ aaaná lɛ henumɔ yɛ bei kɛ bei amli. Shi amɛwuɔ amɛshiɔ nakai akɔnɔ ni jeee adebɔɔ mli nɔ ni Satan kɛbaa nɛɛ​—ni amɛŋmɛɛɛ he amɛhaaa nifeemɔ nɛɛ. No hewɔ lɛ amɛjeee mɛi ni diɔ hii kɛ hii ayakayaka nifeemɔ nɛɛ sɛɛ aloo amɛfeɔ. Amɛyeɔ amɛsusumɔi anɔ, akɛni amɛle akɛ akɔnɔ fɔŋ ni aaaŋmɛ gbɛ ni eda lɛ baajie ehe kpo yɛ nifeemɔi ni ejaaa mli kɛ̃ lɛ hewɔ.​—Yakobo 1:​14, 15; Kolosebii 3:​5-10.

Nɔ ni Nyɔŋmɔ buɔ lɛ fɔ yɛ Biblia lɛ mli, ni adamɔɔ nɔ ashwieɔ mɔ kɛjɛɔ asafo lɛ mli ji ‘hiianii ni akɛfeɔ yakayaka nifeemɔ aloo ‘bɔlɛnamɔ su’ ni mɔ hiɛ yɛ mɔ ni ekɛ lɛ hiɛ bɔɔ su kome he. Ehe ehiaaa ni nifeemɔ loo subaŋ nɛɛ afee hii ni kɛ hii miifee yakayaka nii pɛ da. Nifeemɔ fɛɛ nifeemɔ ni kɔɔ nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ ateŋ mɔ kome hiianii he, tamɔ naabu ni akɛshɔɔ he, ekɛ-shwɛmɔ, hiianii nɛɛ ni akɛaashushua mɔ he aloo subaŋ ko ni tamɔ nakai ni aaaha mɔ ko ana miishɛɛ kɛjɛ enɛ mli yɛ mɔ ni ekɛ lɛ hiɛ bɔɔ su kome nɛɛ he lɛ ji hii kɛ hii ayakayaka nifeemɔ. Ni yɛ be mli ni mɛi pii susuɔ akɛ hii pɛ kɛ amɛhe woɔ nifeemɔ nɛɛ mli lɛ, ekɔɔ yei hu ni feɔ nakai nɔŋŋ lɛ ahe, eyɛ mli akɛ afɔɔ amɛ tsɛmɔ yɛ Blɔfo mli akɛ Iesbians, yei ni kɛ amɛhe feɔ yakayaka nii.

BƆLƐNAMƆ HE JEŊBA NI EJAAA Nl WƆƆKWA

Ehe baahia ni mɛi ni hiɛ hii kɛ hii ayakayaka nifeemɔ nɛɛ he akɔnɔ lɛ awuu waa ashi su nɛɛ. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni wɔkatsɔ mɔ ni ekɔnɔ fɔŋ miiye enɔ kunim. Nɔ ni kɛ hii kɛ hii ayakayaka nifeemɔ nɛɛ baa yɛ bei komɛi amli lɛ jeee nibii ni ehiii, tamɔ mɔ ko ni oogbɔle lɛ aloo oosha esɛɛ oha lɛ yɛ hejuuhe nɛkɛ. Aloo ekolɛ mɛi enyɔ baashwɛ tamɔ aafɔ abɔtiri ni enɛ hu baanyɛ atee mɔ ko bɔlɛnamɔŋ henumɔi ashi. Ehe miihia ni akwɛ jogbaŋŋ. Ha ohiɛ ahi ohe nɔ akɛ nifeemɔ ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ ekɛ su nɛɛ aba, ni ényɛ efee nakai hu yɛ Kristofoi ateŋ.

Mɛni hewɔ mɛi komɛi kɛ amɛhe woɔ bɔlɛnamɔ he tɔmɔi amli lɛ​—hii kɛ hii ayakayaka nifeemɔ, gbɔmɛi kɛ kooloi abɔlɛnamɔ, mɛi ni sumɔɔ ni amɛkwɛ mɛi ayayaiŋ kɛ ekrokomɛi lɛ? Ana akɛ nɔtɔlɔi lɛ ajwɛŋmɔ hiɔ bɔlɛnamɔ nɔ babaoo. Yɛ be babaoo mli lɛ amɛbafeɔ mɛi ni kɛ hiɛdɔɔ kaneɔ ajwamaŋbɔɔ he woji. Amɛsubaŋ ji ni amɛkɛ fɔmɔ nii ashwɛ, ni ajieee amɛteŋ mɔ ko yɛ mli. Akɛni fɔmɔ nii ni akɛshwɛɔ nɛɛ kɔɔ bɔlɛnamɔ he jeŋba gbonyo he lɛ hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔdamɔa Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ wɔsusua nifeemɔ nɛɛ he. Mɛni Biblia lɛ kɛɔ yɛ fɔmɔ nii ni akɛshwɛɔ nɛɛ he?

BIBLIA LƐ JWƐŊMƆ YƐ FƆMƆ NII KƐ SHWƐMƆ HE

Mɛi komɛi yɛ ni kɛɔ akɛ Biblia lɛ tsɔɔ fɔmɔ nii kɛ shwɛmɔ mli yɛ 1 Mose, yitso 38, ni ákɛ agbe Onan yɛ tɔmɔ nɛɛ hewɔ. Shi enɛ jeee anɔkwale. Biblia lɛ kɛɛ yɛ Onan he akɛ: “Kɛ etee enyɛmi lɛ ŋa lɛ ŋɔɔ lɛ, eŋɔ-shwieɔ shi yɛ shikpɔŋ efiteɔ.” (1 Mose 38:⁠9) No hewɔ lɛ eka shi faŋŋ akɛ Onan folɔɔ bɔlɛ ni ekɛ Tamar naa lɛ mli, ni efɔseɔ ehenu eshwieɔ shikpɔŋ moŋ fe ni ekɛaaha Tamar. Efee enɛ ejaakɛ esumɔɔɔ ni enaa bii ehaa enyɛminuu ni egbo lɛ. Ni nɛkɛ “wunyɛmi feemɔnii” ni Onan sumɔɔɔ akɛ efeɔ lɛ hewɔ agbe lɛ.

Awie Hebri Ŋmalɛi lɛ amli saji krokomɛi hu he yɛ woji ni kɔɔ jwɛŋmɔ ni Biblia lɛ hiɛ yɛ fɔmɔnii kɛ shwɛmɔ he lɛ amli. Klɛŋklɛŋ lɛ, 5 Mose 23:​10, 11 gbaa wɔ shihilɛ ni yɔɔ, beni Israelbii lɛ yɔɔ tawuu nsraŋ lɛ he sane. Taakɛ Today’s English Version lɛ kɛɔ lɛ: “Kɛji akɛ nuu ko bafee mɔ ni he tseee ejaakɛ ela nyɔɔŋ teŋ ni ehenu fɔ lɛ lɛ, esa akɛ eya nsra lɛ sɛɛ eyahi jɛmɛ. Esa akɛ eju ehe kɛmiiya gbɛkɛnaashi, koni kɛ hulu nyɔ shi lɛ ni eba nsra lɛŋ.” Shi nɔ ni awieɔ he yɛ biɛ lɛ jeee fɔmɔ nii kɛ shwɛmɔ. Atsɔɔ fɔmɔ nii kɛ shwɛmɔ mli akɛ: “Tɔmɔ nii ni akanyaa koni ete shi ni yɛ be babaoo mli lɛ nɔ ni jɛɔ mli baa ji henu ni baa kɛtsɔɔ niji ni akɛshwɛɔ he loo kɛtsɔ gbɔmɔtso lɛ he shwɛmɔ nɔ.” (Webster’s New Collegiate Dictionary, 1981) Yehowa Nyɔŋmɔ bɔ hii bɔ ni kɛ amɛkɛ amɛhe wooo bɔlɛnamɔ mli lɛ, amɛhenu baaho yɛ amɛhe beni amɛwɔ yɛ be kɛ bei amli. Nɔ ni kɛ henu ni hoɔ nɛɛ baa ji lamɔ ni haa fɔmɔ nii lɛ teɔ shi, ni no hewɔ awieɔ he yɛ hei komɛi akɛ ‘henu ni fɔɔ mɔ’ lɛ, Akɛni henu nɛɛ hoɔ yɛ gbɛkɛ loo nyɔɔŋ teŋ titri hewɔ lɛ, abaanyɛ atsɛ lɛ “nyɔɔŋ nuhoo.”

Biblia mli sane kroko ni wieɔ sane ni tamɔ nɛkɛ lɛ nɔŋŋ he ji 3 Mose 15:​16, 17, ni kɛɔ akɛ: “Kɛji nuu ko henu je emli lɛ, no lɛ ekɛ nu aju ehe fɛɛ, ni ehe tseee kɛyashi gbɛkɛ. Ni mama fɛɛ mama kɛ wolo fɛɛ wolo ni henu nɛɛ eko aaatee mli lɛ akɛ nu afɔ he, ni ehe tseee kɛyashi gbɛkɛ.” Eka shi faŋŋ akɛ jeee fɔmɔ nii kɛ shwɛmɔ he awieɔ yɛ biɛ lɛ. Eyɛ faŋŋ akɛ aawie ‘henu ni fɔɔ mɔ’ ni wɔtsɔ hiɛ wɔtsi ta lɛ he. Eyɛ mli akɛ Biblia lɛ tsiɔ henu ni jeɔ mɔ ko he nɛɛ ta akɛ ‘ehe tseee’ moŋ, shi eji jamɔ he mla shi jeee jeŋba mli ni mɔ he tseee yɛ. Eka shi faŋŋ akɛ nakai enɛ ji, titri lɛ kɛ wɔkwɛ kuku ni nyiɛ sɛɛ lɛ wɔbaana akɛ Israelnyo ni ji nuu kɛ eŋa hu bajeɔ he ni tseee shihilɛ nɛɛ nɔŋŋ mli be mli ni amɛkɛ amɛhe woɔ gbalashihilɛ mli bɔlɛnamɔ ni Nyɔŋmɔ ekpɛlɛ nɔ nɛɛ mli lɛ.

Ojogbaŋŋ, belɛ ani Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ wieɔ fɔmɔ nii kɛ shwɛmɔ nɛɛ he? Dabi, amɛwieee sane nɛɛ he. Etsiii ‘henu ni fɔɔ mɔ’ nɛɛ po ta. Shi ani no tsɔɔ akɛ Kristofoi ahela Ŋmalɛi lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ ni baaha ana jwɛŋmɔ ni ja yɛ fɔmɔ nii ni akɛshwɛɔ lɛ he haaa? Jeee nakai, ekɛ eko ha. Susumɔ Kolosebii 3:5 ni kaneɔ nɛkɛ lɛ he: “No hewɔ lɛ nyɛgbea nyɛgbɔmɔtso he nii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ yɛ ajwamaŋbɔɔ, muji nitsumɔ, bɔlɛnamɔ he akɔnɔ, akɔnɔ fɔŋ kɛ hiɛjoomɔ he.” Ni 1 Tesalonikabii 4:​4, 5 hu kɛɔ akɛ: “Nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ ale enɔ lɛ hiɛmɔ yɛ hetsemɔ kɛ woo mli, jeee yɛ akɔnɔ hiɛdɔɔ mli, taakɛ bɔ ni jeŋmajiaŋbii ni leee Nyɔŋmɔ lɛ feɔ lɛ.” Ŋaawoo nɛɛ kɔɔ Kristofoi ni amɛbote gbalashihilɛ mli kɛ oshijafoi fɛɛ he, shi mɛi ni ji oshijafoi lɛ titri esa akɛ amɛtsĩ amɛhe naa, ejaakɛ bɔlɛnamɔ mli hejɔlɛ ni aaana yɛ akɔnɔ nɛɛ hewɔ lɛ yɛ kɛha mɛi ni amɛbote gbalashihilɛ mli lɛ pɛ.

Ani oona akɛ fɔmɔ nii kɛ shwɛmɔ lɛ ji su ko ni kuɔ Nyɔŋmɔ famɔ akɛ agbe “bɔlɛnamɔ he akɔnɔ” lɛ mli? Eji anɔkwale akɛ Yehowa bɔ adesai kɛ akɔnɔ, akɔnɔ kɛha bɔlɛnamɔ, taakɛ bɔ ni ebɔ niyenii kɛ ninumɔ he akɔnɔ lɛ. No hewɔ lɛ Biblia lɛ ekɛɛɛ akɛ bɔlɛnamɔ akɔnɔ ni mɔ ko yɔɔ lɛ ejaaa, taakɛ ebuuu niyenii kɛ ninumɔ he akɔnɔ ni sa ni eji adebɔɔ mli nii ni anaa lɛ fɔ lɛ. Shi kɛlɛ, wɔle akɛ akɛni wɔyeee emuu hewɔ lɛ akɔnɔi nɛɛ baanyɛ aje amɛŋɛlɛ nɔ. Mɔ ko baanyɛ ana niyenii loo daa ni wa he akɔnɔ bɔ ni esaaa ni ebaanyɛ etsɔ fulɔ aloo daatɔlɔ. Nakai nɔŋŋ hu bɔlɛnamɔ baanyɛ afee nɔ titri yɛ mɔ ko shihilɛ mli, ni ebaanyɛ etsɔ tamɔ jeŋmajiaŋbii ni yɔɔ “akɔnɔ hiɛdɔɔ” yɛ enɛ he lɛ.

Mɔ ni kɛ fɔmɔ nii shwɛɔ lɛ miima bɔlɛnamɔ nɔ mi bɔ ni esaaa. Elɛɔ ebɔlɛnamɔ he akɔnɔ lɛ ni ekanyaa lɛ yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ. Shi kɛlɛ, jeee hii pɛ feɔ enɛ; fɔmɔ nii ni akɛshwɛɔ nɛɛ efa babaoo yɛ yei ateŋ. Nyɔŋmɔ kɛ nikeenii ni ji bɔlɛnamɔ ha adesai koni amɛkɛtsu nii yɛ gbalashihilɛ gbɛjianɔtoo lɛ pɛ mli. Shi mɔ ni kɛ fɔmɔ nii shwɛɔ lɛ kɛ bɔlɛnamɔ miitsu nii yɛ gbalashihilɛ gbɛjianɔtoo lɛ sɛɛ koni ekɛlɛ lɛ diɛŋtsɛ ekɔnɔ. Ehe miihia ni mɔ ni tamɔ nɛkɛ agbe ebɔlɛnamɔ he akɔnɔ lɛ koni esa Nyɔŋmɔ hiɛ. Ehe miihia ni ena henɔyeli ni ji nɔ ni he hiaa ni baaha ekpa bɔlɛnamɔ nɔ mi ni emaa yɛ eshihilɛ mli lɛ, ni agbɛnɛ eŋmɛɛ efɔmɔ nii ahe ni etsu nii taakɛ adebɔɔ mla eto naa lɛ.

Yesu tsɔɔ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni kwɛɔ yoo ni ehe feɔ lɛ akɔnɔ lɛ, ekɛlɛ efite gbala momo yɛ etsui mli.” (Mateo 5:28) Efɔɔ kaa akɛ mɔ ni kɛ efɔmɔ nii shwɛɔ lɛ hiɛ jwɛŋmɔ ni tamɔ nɛkɛ, esusuɔ bɔlɛnamɔ ni eena he. Eka shi faŋŋ akɛ mɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ ehiii shi yɛ Kristo tsɔɔmɔ lɛ naa. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ mɛi ni lɛɔ amɛ bɔlɛnamɔ he akɔnɔi kɛtsɔɔ fɔmɔ nii ni amɛkɛshwɛɔ lɛ nɔ lɛ miiku Nyɔŋmɔ famɔ akɛ AMƐGBE amɛ bɔlɛnamɔ akɔnɔ lɛ mli.

Shi te mɔ ko aaafee tɛŋŋ agbe ebɔlɛnamɔ akɔnɔ ni ekpa fɔmɔ nii ni ekɛshwɛɔ lɛ? Eji anɔkwale akɛ, kɛha mɛi ni amɛkɛ hebulemɔ nɛɛ efee amɛsubaŋ lɛ, ebaanyɛ efee ta diɛŋtsɛ ni amɛbaawuu dani amɛnyɛ amɛkpa. Shi esaaa akɛ mɔ ko ŋmɛɔ tawuu nɛɛ he! Mɔ ko baanyɛ aye omanye kɛ Yehowa yelikɛbuamɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ esa akɛ ena nyɛ̃ɛ kɛha nifeemɔ nɛɛ. (Lala 97:10) Agbɛnɛ ehe miihia ni etswa efai shi shiŋŋ yɛ ejwɛŋmɔ kɛ etsui mli akɛ ebaakpa fɔmɔ nii kɛ shwɛmɔ nɛɛ. Esa akɛ efee nɔ ni esɔleɔ yɛ he daa; ni etsu nɔ ni esɔleɔ ebiɔ lɛ he nii. Enyɛŋ etsĩ akɔnɔ he la ni tsoɔ yɛ emli lɛ naa kɛtsɔ nikanemɔ loo ni eeekwɛ nibii ni teeɔ ebɔlɛnamɔ he akɔnɔ shi lɛ nɔ. Ni asaŋ esaaa akɛ ewieɔ saji ni haa ejwɛŋmɔ yaa fɔmɔ nii kɛ shwɛmɔ nɔ lɛ ahe. Shi moŋ esa akɛ ekɛ ehe awo teokrase lɛ nitsumɔi amli kwraa, yɛ kpeei yaa, shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, sɛɛsaramɔ feemɔ, shia Biblia mli nikasemɔ feemɔ, mɛi krokomɛi ni eeeye abua amɛ yɛ mumɔŋ, enɛɛmɛi baaha enine ashɛ hewalɛ ni baaha enyɛ eye ebɔlɛnamɔ he akɔnɔi lɛ anɔ lɛ nɔ. Kɛ naagba lɛ miiya nɔ lolo lɛ, ekashashao shi akɛ eeetao yelikɛbuamɔ kɛjɛ asafo lɛ mli onukpai lɛ aŋɔɔ. Nyɛmiyoo ni hiɛ naagba ni tamɔ nɛkɛ lɛ baanyɛ atao yelikɛbuamɔ kɛjɛ nyɛmiyoo onukpa ko ni eda yɛ mumɔŋ yɛ asafo lɛ mli lɛ ŋɔɔ.

Ŋwanejee ko bɛ he​—emuuyeli mli ni wɔɔhiɛ wɔha Yehowa lɛ biɔ ta ni wa ni wɔɔwuu. Shi esa nakai! Kɛ wɔwuu bianɛ wɔshi wɔheloo ni sumɔɔ esha lɛ, no lɛ Yehowa baaha wɔye kunim kwraa yɛ ejalɛ Gbɛjianɔtoo Hee ni mli tse lɛ mli. Bo lɛ susumɔ enɛ he! Kɛkɛ lɛ wɔbaana Yehowa anunyam yiŋtoo lɛ mlibaa​—shikpɔŋ ni gbɔmɛi ni hiɔ Paradeiso eyi nɔ obɔ​—ni amɛ fɛɛ akɛ amɛ ba shihilɛ mli kɛtsɔ nikeenii ni yɔɔ naakpɛɛ ni ji bɔlɛnamɔ ni Nyɔŋmɔ kɛbɔ wɔ lɛ nɔ.

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje