Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w80 7/1 bf. 10-14
  • “AGBAMI” NI HAA NYƆŊMƆ PO MII SHƐƆ EHE LƐ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • “AGBAMI” NI HAA NYƆŊMƆ PO MII SHƐƆ EHE LƐ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1980
  • Saneyitsei Bibii
  • AGBAMI KAFUI ENYƆ LƐ
  • “AGBAMII GBOHII DIƐŊTSƐ”
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1980
w80 7/1 bf. 10-14

“AGBAMI” NI HAA NYƆŊMƆ PO MII SHƐƆ EHE LƐ

“Bɔni Yehowa Isael Nyɔŋmɔ lɛ, kɛɛ nɛ: Bɔni agbamii kpakpai nɛɛ yɔɔ lɛ, nakai makwɛ Yuda nomii lɛ ni mijie amɛ kɛjɛ biɛ kɛtee Kaldeabii lɛ ashikpɔŋ lɛ nɔ ni mafee amɛ ekpakpa.”​—Yer. 24:⁠5.

1. Te fee tɛɛŋ agbamitso baje wɔshihilɛ mli?

1 AGBAMITSO yɛ klɛŋklɛŋ abɔɔ ni afee yɛ wɔshikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ mli. Wɔklɛŋklɛŋ fɔlɔi lɛ tswia wɔ naji yɛ yibii ni ŋɔɔ ni atsɛɔlɛ agbami nɛɛ yeli mli. Ani aŋmɛ agbamitso lɛ gbɛ ni ekwɛ̃ yɛ nakai klɛŋklɛŋ abɔɔ lɛ sɛɛ? Hɛɛ, ni esa akɛ wɔmii ashɛ wɔhe akɛ ebalɛ nakai. Yɛ nohowɔ lɛ wɔbaanyɛ wɔna aduawai bibii kutsa ni ŋɔɔ nɛɛ yeli mli miishɛɛ. Nɔko ni yɔɔ sɔrɔto ko ji akɛ egbamitso yibai ni ákpɛ átsara ji nii ni wɔklɛŋklɛŋ fɔlɔi Adam kɛ Hawa kɛkpɛ atadei ni amɛkɛhà amɛhe klɛŋklɛŋ kɛyashi be ko. Amɛfee nakai etsɛɛɛ nɔŋŋ ni ashwie amɛ kɛjɛ Miishɛɛ Paradeiso ni kulɛ amɛyɔɔ mli lɛ mli yɛ Eden abɔɔ lɛ Tɛolɔ kɛ Nɔtsɛ lɛ hiɛ atua ni amɛtse hewɔ.​—1 Mose 2:8; 3:1-7 NW.

2. Yɛ Yotam mfonirifeemɔ lɛ mli lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ eko agbamitso tsu nii ni ekɛtsɔɔ nɔko ni haa wɔmii shɛɔ wɔhe yɛ?

2 Yɛ enɛ sɛɛ afii babaoo lɛ, Kojolɔ Gideon binuu Yotam wie mfonirifeemɔ wiemɔ ko, nɔ̃ mli ni eha agbamitso wie. Agbamitso lɛ bi akɛ: “Aso miha miŋɔɔmɔ kɛ miyibii kpokpai Iɛ abɔ mi, ni miyɔsɛŋ kɔɔyɔ mli yɛ tsei anɔ lo!” (Koj. 9:11) Yɛ Yotam mfoniri ni efee Iɛ mli lɛ, egbamitso lɛ ekpɛlɛɛɛ akɛ eŋmɛɔ esui kpakpai Iɛ ahe. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ŋmɛnɛ hu nibii kpakpai kɛ ŋɔɔmɔ lɛ fɛɛ yɛ agbamitso lɛ mli lolo. Yɛ enɛ mli lɛ, etsuɔ Nyɔŋmɔ yiŋtoo ni mlihilɛ yɔɔ mli lɛ he nii.

3. Yotam kɛ agbamitso lɛ damɔ shi eha mɛni; shi mɛni Yesu Kristo kɛ no damɔ shi eha; ni mɛɛ abɛbua mli efee no yɛ?

3 Yotam kɛ agbamitso lɛ fee mɔ aŋkro ni ji Israelnyo anɔkwafo ni ekpɛlɛɛɛ ni akɛlɛ maa nɔyeli lɛ yitso kɛtsɔɔ maŋ muu fɛɛ oshikifɔɔ ko nɔ lɛ mfoniri. Afii babaoo asɛɛ lɛ, Yesu Kristo kɛ agbamitso damɔ shi eha Israel maŋ lɛ. Yɛ abɛbua lɛ mli lɛ, ekɛɛ:

“Mɔko tɛo agbamitso yɛ eweintrom mli, ni eba enɔ yibii taomɔ lɛ, enaaa eko. Kɛkɛ ni ekɛɛ tromsaalɔ lɛ akɛ: Naa, afii etɛ nɛ fɛɛ lɛ mibaa mibataoɔ yibii yɛ agbamitso nɛɛ nɔ, shi minaaa eko; toomɔlɛ ofɔ̃ shi; mɛɛba hu ni egbeɔ shikpɔŋ lɛ? Shi ehere nɔ ekɛɛlɛ akɛ: Nuntsɔ, ha ni ehi shi afi nɛɛ hu, kɛyashi beyinɔ ni matsa ehewɔ ni mawo eshishi tumu, akɛ aleenɔ eeewo yibii lo; shi kɛ́ jeee nakai lɛ, dani otoolɛ ofɔ̃ shi.”​—Luka 13:​6-9.

4. Beni Tɛolɔ lɛ najiaŋdamɔlɔ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ esɔmɔ afii etɛ kɛ fa sɛɛ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ enaaa yibii ko kwraa yɛ, yɛ okadi agbamitso lɛ nɔ?

4 Yesu bu nakai abɛ lɛ beni Yudafoi lɛ eye gbo-be mli asesei agbijurɔ (Sukot) yɛ afi 32 Ŋ.B. mli lɛ sɛɛ, belɛ yɛ emaŋteŋ sɔɔmɔ yɛ Israel shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ shishijee sɛɛ afii etɛ. No be lɛ mli lɛ, eshɛ esanekpakpajajemɔ nitsumɔ lɛ afi ni ji ejwɛ lɛ mli. Nohewɔ lɛ eshɛŋ nyɔji ekpaa ni Israel maŋ lɛ aaakpoolɛ ni amɛ aaaha agbele yɛ tso nɔ yɛ Yerusalem gbogboi lɛ asɛɛ. Nɔni ená yɛ nii ni etsu afii etɛ kɛ fã yɛ Israelbii ateŋ lɛ ji kaselɔi ohai fioo komɛi akɛ edeŋmegbomɔi lɛ amli yibii. Eŋwɛi Tsɛ Yehowa Nyɔŋmɔ tɛo nakai okadi lsrael tso lɛ. Belɛ eja gbɛ akɛ beni e-Bi kɛ, enajiaŋdamɔlɔ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ ekwɛ tso nɛɛ yɛ gbɛ krɛdɛɛ nɔ ni etsu he nii afii etɛ kɛ fã sɛɛ lɛ, Yehowa atao yibii kɛjɛ nɔ. Shi, yɛ niiahokɛtoo mli lɛ, enaaa yibii tsɔ akɛ e-Bi ni ji Mesia lɛ sɛɛnyiɛlɔi. Taakɛ abɛbua lɛ mli “tromsaalɔ” lɛ fee lɛ, e-Bi lɛ hu ‘tsa’ okadi agbamitso lɛ he yɛ esɔɔmɔ afi ni ji,ejwɛ lɛ mli aahu. Shi nɔkpakpa ko baaa.

5, 6. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tso agbamitso diɛŋtsɛ nɔ etsɔɔ yɛ akɛ abaatoo okadi agbamitso lɛ afɔ shi lɛ? (b) Mɛɛbe atoo nakai okadi agbamitso lɛ afɔ̃ shi; ni mɛni ba ni tsɔɔ nakai?

5 Aaafee Yesu sɔɔmɔ afi ni ji ejwɛ lɛ teŋ lɛ, eha anɔ akɛ abaatoo Israel maŋ “agbamitso” ni wooo yibii lɛ afɔ̃ shi. Ju, Nisan 10, afi 33 Ŋ.B. beni enyiɛ gbɛ nɔ kɛyaa Yerusalem lɛ Yesu bana agbamitso ko. Yibai yɛ nɔ moŋ nɛ, shi ewooo yibii. Kɛkɛ ni Yesu lomɔ agbamitso lɛ, ni ekɛɛ: “Agbɛnɛ mɔko yeŋ onɔ yibii dɔŋŋ kɛaatee naanɔ.” Mɛni ba agbɛnɛ? Wɔkaneɔ akɛ: “Ni leebi maaŋkpa, beni amɛhoɔ lɛ, amɛna akɛ agbamitso lɛ eŋala kɛ eshishifa fɛɛ. Ni Petro kai, ni ekɛɛlɛ akɛ: Rabi, naa, agbamitso lɛ ni olomɔ lɛ eŋala!”​—Mar. 11:12-21.

6 “Ani Yesu miinyage tso ko ni jwɛŋŋŋ lɛ? Dabi, ekɛ nakai agbamitso ni wooo yibii lɛ miifee mfoniri ko moŋ. Nakai agbamitso lɛ damɔ shi kɛha Israel maŋ ni Yehowa tsa e-Bi lɛ kɛtee amɛŋɔɔ koni eyabua yibii ni ji anɔkwa Mesia loo Kristo lɛ sɛɛfilɔi krɔŋŋ anaa lɛ. Akɛni maŋ lɛ kpoo Yesu akɛ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ najiaŋdamɔlɔ yɛ osɔfonukpa lɛ kɛ jamɔi hiɛnyiɛlɔi krokomɛi lɛ aŋaawoo naa hewɔ lɛ, mɛi ankroankroi ohai fioo komɛi ni here Yesu lɛ jeee nɔko kwraa. Tamɔ tso ni aakpa gbɛ akɛ eeewo yibii shi eegbe shikpɔŋ efolo lɛ, nakai okadi agbamitso lɛ sa toomɔ, ejaakɛ ebaje Nyɔŋmɔ loomɔ shishi. (Kɛto 5 Mose Wolo 28:​15-68 he okwɛ.) Gbii nyɔŋmaienumɔ sɛɛ beni agbe Yesu Kristo tamɔ nɔni eji apasa Mesia, lɛ sɛɛ lɛ, atoo Israel “agbamitso” lɛ afɔ̃ shi, ejaakɛ no mli Iɛ Nyɔŋmɔ fɔ́ maŋ hee ni ji Kristofoi a-Israel ni ji mumɔŋ Israel ni baawo Maŋtsɛyeli yibii lɛ. (Mat. 21:​43; 1 Pet. 2:9; Gal. 6:​16; Yak. 1:⁠1) Akɛ la shã “agbamitso” ni atoo afɔ̃ shi lɛ, yɛ Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ mli yɛ afi 70 Ŋ.B. mli.

AGBAMI KAFUI ENYƆ LƐ

7. Yɛ afi 617 D.Ŋ.B. mli lɛ, te Yehowa wie okadi agbamitso ko he eha tɛɛŋ yɛ ninaa ko ni ekɛha Yeremia Iɛ mli?

7 Babilonbii kɛ amɛhiɛnyiɛlɔ Maŋtsɛ Nebukadnezar ekpata Yerusalem hiɛ pɛŋ yɛ afi 607 D.Ŋ.B. mli. Shi afii 10 dani nakai maŋ fɛɛ oshra lɛ aaaba, belɛ yɛ afi 617 D.Ŋ.B. mli Iɛ, Nyɔŋmɔ kɛ egbamitso damɔ shi eha Yudafoi amaŋ Iɛ. Efee enɛ beni eha egbalɔ Yeremia na ninaa ni tsɔɔ nɔko ni baaba lɛ, ni Yeremia gbaa wɔ no he sane akɛ:

“Yehowa ha mikwɛ, ni naa, agbamii kafui enyɔ mamɔ Yehowa sɔlemɔwe lɛ hiɛ, beni Nebukadnezar, Babel maŋtsɛ lɛ, ebaŋɔ Yuda maŋtsɛ Yekonia, Yehoiakim bi lɛ, kɛ Yuda lumɛi lɛ kɛ ŋaalɔi lɛ kɛ sɔ̃lɔi lɛ anom kɛjɛ Yerusalem kɛtee Babel sɛɛ lɛ. Kafu kome lɛ agbamii kpakpai diɛŋtsɛ, ni tamɔ agbamii ni tsu klɛŋklɛŋ, yɔɔ mli; shi kafu kroko lɛ agbamii gbohii diɛŋtsɛ, ni hi ni amɛhiii sɔŋŋ naa lɛ amɛhiii yeli, yɔɔ mli.”​—Yer. 24:​1, 2.

8. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ nɔni kafu ni agbamii kpakpai yɔɔ mli lɛ damɔ shi kɛha lɛ mli yɛ?

8 Beni abi Yeremia nɔni ena yɛ ninaa mli lɛ, etsɔɔ nɔni ena lɛ pɛpɛɛpɛ. (Yer. 24:⁠3) Shi mɛni nakai agbamii lɛ damɔ shi kɛha? Nomɛi damɔ shi amɛha Israelbii ni abaatswa amɛnane shi tu kɛya Babilon lɛ. Wɔkaneɔ yɛ enɛ he akɛ:

“Bɔni Yehowa, Israel Nyɔŋmɔ lɛ, kɛɛ nɛ: Bɔni agbamii kpakpai nɛɛ yɔɔ lɛ, nakai makwɛ Yuda nomii lɛ ni mijie amɛ kɛjɛ biɛ kɛtee Kaldeabii lɛ ashikpɔŋ lɛ nɔ ni mafee amɛ ekpakpa; ni maha mihiŋmɛii akã amɛhe ni mafee amɛ ekpakpa, ni mikɛ amɛ aaaku sɛɛ kɛaaba nɛkɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ, ni mamamɔ amɛ ni mikumɔŋ amɛ, ni matɛo amɛ ni mifamɔŋ amɛ; ni maha amɛ tsui ni amɛkɛle mi, akɛ miji Yehowa! Ni amɛ aaatsɔ mimaŋ ni mi hu matsɔ amɛ-Nyɔŋmɔ; ejaakɛ amɛkɛ amɛtsui muu lɛ fɛɛ aaaku amɛsɛɛ kɛaaba miŋɔɔ.”​—Yer. 24:​5-7.

9. Mɛɛ okadi tso nɔ nakai “agbamii” lɛ jɛ; ni namɛi futu nakai agbamii lɛ ateŋ?

9 Nakai okadi “agbamii” lɛ jɛ okadi tso ko nɔ. Mɛɛ “tso” nɔ amɛjɛ? Amɛjɛ Israel maŋ ni Yehoiakim binuu Yehoiakin ye nɔ maŋtsɛ nyɔji etɛ kɛ gbii nyɔŋma pɛ, lɛ mli. (2 Kron. 36:​9, 10; Mat. 1:​11, 12) Mɛi ni Babilon maŋtsɛ lɛ ŋɔ amɛ nom kɛtee lɛ ateaŋ mɛikomɛi ji Daniel, ehefatalɔi Hebribii etɛ ni ji Hanania, Mishael kɛ Azaria, kɛ agbɛnɛ Ezekiel hu. (Dan. 1:​11-17; Ezek. 1:​1-3) Nohewɔ lɛ yɛ Yeremia bei amli tɔ̃ɔ lɛ, Yehowa kɛ agbamitso fee ewebii ni ehala lɛ amaŋ lɛ he mfoniri. Beni nakai nomŋɔɔ be lɛ shɛɔ lɛ, Yeremia egba afii 30.

10. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa ye eyiŋtoo ni eha ale yɛ “agbamii kpakpai” ahe lɛ nɔ yɛ; ni te amɛjie “ŋɔɔmɔ” ko kpo amɛhalɛ amɛha tɛɛŋ?

10 Nɔni Yehowa kɛɛ yɛ agbamii kpakpai lɛ ahe ninaa mli lɛ tsɔɔ akɛ nibii baahi. Egba nibii kpakpai ni ebaafee eha ekpaŋmɔbii lɛ ateŋ shwɛɛnii Iɛ. Enɛ baaba yɛ “afii nyɔŋmai-kpawɔ” ni egbɛ he sane eto afii kpawo dani be nɛɛ bashɛ lɛ, anaagbee (Yer. 25:​11, 12) Yehowa ji anɔkwale Nyɔŋmɔ, ni yinɔsane tsɔɔ akɛ yɛ afi 537 D.Ŋ.B. mli lɛ, etsu eyiŋtoo ni eha ale lɛ he nii. Etsɔ Pershia nɔyelɔ Koresh Kpele lɛ nɔ ebutu Babilon yɛ afi 539 D.Ŋ.B. mli, ni etsirɛ Koresh ni eŋmɛ okadi “agbamii kpakpai” lɛ gbɛ koni amɛku amɛsɛɛ kɛya shikpɔŋ nɔ heni atɛo okadi tso, nɔ̃ nɔ ni amɛjɛ lɛ yɛ klɛŋklɛŋ, lɛ nɔ ekoŋŋ. Jɛi amɛyasaa amɛma Yerusalem ni amɛma sɔlemɔtsu hee kɛha Yehowa jamɔ. Enɛ fɛɛ ni amɛfee lɛ ha amɛtsɔɔ “ŋɔɔmɔ” ko ni tamɔ agbamii kpakpai amɛha amɛ-Nyɔŋmɔ ni ji amɛmaŋ ni tamɔ tso lɛ Tɛolɔ lɛ.

11, 12. (a) Namɔ gbɛi akɛtsɛɔ ŋmɛnɛbeaŋ “agbamii kpakpai” lɛ? (b) Mɛni ji, blema bei amli maŋkwramɔŋ Babilon lɛ; ni mɛni ji Babilon Kpeteŋkpele lɛ?

11 Ani enɛ tsɔɔ nɔko yɛ wɔgbii nɛɛ amli? Hɛɛ, yɛ wɔdiɛŋtsɛ wɔ afii oha ni ji 20 nɛɛ mli lɛ, Yehowa gbalɛ ni ekɛtsɔ Yeremia nɔ lɛ naagbee mlibaa lɛ eba mli ni eba mli anɔkwale yɛ gbɛ wulu nɔ hu. Enɛ tsɔɔ akɛ Kristofoi komɛi kɛ wɔ yɛ ni amɛtamɔ “agbamii” kpakpai lɛ. Yeremia Nyɔŋmɔ lɛ ebu mɛnɛɛmɛi “yɛ gbɛ kpakpa nɔ.” Ejie amɛ kɛjɛ Babilon Kpeteŋkpele lɛ mli. Jeee amɛ ji mɛi ni akɛ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ etsɛ amɛ klɛŋklɛŋ. Yɛ blema yɛ Yeremia gbii anɔ lɛ okadi “agbamii kpakpai” lɛ ji Israelbii ni akɛ Nyɔŋmɔ gbɛi tsɛ amɛ Iɛ. Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ hɔ gbalɔ lɛ gbɛi ni ji Yeremia lɛ mli po, ejaakɛ gbalɔ lɛ gbɛi shishi ji “Yehowa Fɛneɔ (Fɔmɔkotoku lɛ) .” Yɛ Yeremia gbii anɔ lɛ, Babilon batsɔ jeŋ nɔyeli ni yɔɔ hewalɛ fe fɛɛ akɛ maŋkwramɔŋ gbɛjianɔtoo ko. Eye nɔ fe afii 90 ni nohewɔ lɛ eha apasa jamɔ ni jɛ Nimrod gbii anɔ Babilon mli lɛ shwere. Nɛkɛ jamɔ su nɛɛ jeɔ kpo waa yɛ Biblia lɛ naagbee wolo ni wieɔ Babilon Kpeteŋkpele lɛ he ni efeɔlɛ akɛ yoo ni maŋkwramɔŋ hegbɛi lɛ kɛbɔɔ ajwamaŋ, lɛ mli. Tamɔ bɔni blema Babilon damɔ shi kɛha maŋtsɛyelihe agbo ko lɛ, nakai nɔŋŋ Babilon Kpeteŋkpele lɛ damɔ shi kɛha maŋtsɛyelihe agbo ko, nɔni ji jeŋ fɛɛ apasa jamɔ maŋtsɛyeli lɛ.

12 Blema maŋkwramɔŋ Babilon lɛ gbee shi ni naagbee lɛ elaaje, shi jamɔŋ Babilon Kpeteŋkpele lɛ kã he ehi shi. Nohewɔ lɛ eji jeŋ apasa jamɔ maŋtsɛyeli lɛ lolo.​—Kpoj. 14:8; 17:​1-8.

13. Mɛɛ famɔ akɛha Nyɔŋmɔ wekui lɛ yɛ Babilon Kpeteŋkpele lɛ hewɔ; ni te fee tɛɛŋ ‘etɔ dãa’ kɛ odasefoi alá hu?

13 Shi ani Babilon Kpeteŋkpele lɛ hu hiɛ baakpata? Hɛɛ, Biblia naagbee wolo lɛ gba enɛ eto. Nohewɔ lɛ yɛ Kpojiemɔ Wolo 18:​4, 5 lɛ akɛ famɔ nɛɛ haa Nyɔŋmɔ webii ni aŋɔ amɛ nom ni ji Kristofoi asafo lɛ, akɛ: “Nyɛjea emli, mimaŋ, koni nyɛkɛlɛ akafee ekome yɛ ehe eshai lɛ amli, ni nyɛkana ehaomɔi lɛ eko. Ejaakɛ ehe eshai lɛ eshɛ ŋwɛi tɔ̃ɔ ni Nyɔŋmɔ ekai enifɔjianii lɛ.” Yɛ ehe eshai lɛ ekomɛi amlitsɔɔmɔ mli lɛ, Kpojiemɔ Wolo 17:6 feɔ nɛkɛ jamɔŋ maŋtsɛyeli ajwamaŋlɔ nɛɛ he mfoniri akɛ “krɔŋkrɔŋbii lɛ alá lɛ kɛ Yesu he odasefoi lɛ alá lɛ etɔlɛ dãa.” Eye Yehowa webii ni ejɔɔ amɛhe nɔ amɛhalɛ lɛ aláshishwiemɔ he fɔ yɛ Jeŋ Ta I (ni ba kɛjɛ afi 1914 kɛyashi 1918 lɛ) mli, ni eŋɔ amɛteaŋ mɛi babaoo nom beni afee ni ekɛku amɛshiɛmɔ yɛ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ he lɛ naa.

14. Mɛni eba okadi “agbamii kpakpai” lɛ anɔ yɛ Nyɔŋmɔ famɔ lɛ nɔheremɔ hewɔ; ni namɛi ebafata amɛhe yɛ amɛmumɔŋ shihilɛhe lɛ?

14 Nakai Babilon Kpeteŋkpele lɛ mli nomii ni ayeɔ amɛ amim lɛ tamɔ Yeremia ninaa lɛ mli “agbamii kpakpai” lɛ. Beni Jeŋ Ta I ba naagbee lɛ, Yehowa fite Babilon Kpeteŋkpele lɛ hewalɛ, ni yɛ afi 1919 mli lɛ, egbele gbɛ eha beni afee ni amɛnyɛ amɛye efamɔ akɛ, “Nyɛjea emli, mimaŋ” lɛ nɔ. Mumɔŋ Israelbii ni here famɔ nɛɛ nɔ ni amɛtse amɛhe kɛjɛ amɛkɛ Babilon Kpeteŋkpele (ni Kristendom hu fata he) lɛ mli wekukpai fɛɛ amli lɛ, baná Yehowa tsuijurɔ ekoŋŋ ni aha amɛ nitsumɔ yɛ e-Maŋtsɛyeli sɔɔmɔ lɛ mli. Amɛshashaooo shi kwraa, shi moŋ amɛnyiɛ jeŋ fɛɛ “maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa” shiɛmɔ nitsumɔ ko hiɛ, taakɛ Yesu gba eto yɛ Mateo Sanekpakpa 24:14 kɛ Marko Sanekpakpa 13:10 akɛ abaatsu lɛ. Kɛbashi ŋmɛnɛ gbi nɛɛ, Yehowa susuuu akɛ esani afãa amɛ kɛjɛɔ amɛ mumɔŋ shihilɛhe ni tamɔ paradeiso ni ekɛ amɛ ebato mli lɛ mli kɛyaa hekroko dɔŋŋ. Mɛi ni fa fe 2,000,000 ni jeee mumɔŋ Israelbii lɛ ehere Maŋtsɛyeli shiɛmɔ lɛ nɔ moŋ ni amɛkpɛ mli akɛ amɛkɛ Yehowa webii ni asaa akɛ amɛ eba amɛmumɔŋ shihilɛhe ekoŋŋ lɛ aaabɔ. Yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ amɛbahi mfonirifeemɔ tso kɛ emli nikpakpai kɛ ŋɔɔmɔ lɛ shishi yɛ jakumaji ni fa fe 200 amli.

“AGBAMII GBOHII DIƐŊTSƐ”

15, 16. (a) Namɛi abu ashi okadi “agbamii kpakpai” lɛ anɔ yɛ Yeremia gbii lɛ anɔ? (b) Maŋtsɛ Zedekia fee ehe akɛ eji mɛɛ ‘agbami’? Ni mɛni Yehowa gba eto yɛ “agbamii gbohii” lɛ ahe?

15 Mɛi ni abu amɛ ashi “agbamii kpakpai” akuu lɛ nɔ yɛ Yeremia gbii lɛ anɔ lɛ ateŋ mɔko ji Maŋtsɛ Yehoiakin (aloo, Yekonia) ni ye nɔ yɛ Yuda lɛ. Yesu Kristo batsɔ mɔko ni aŋɔlɛ afee Maŋtsɛ Yehoiakin seshinyo kɛtsɔ eseshinyo Zerubabel ni tamɔ ‘agbami kpakpa’ lɛ nɔ. (1 Kron. 3:​17-19; Mat. 1:​12; Luka 3:23-27) Yɛ afi 617 D.Ŋ.B. mli beni Maŋtsɛ Yehoiakin ŋmɛɛ Yerusalem he eha Babilon maŋtsɛ Nebukadnezar lɛ, Nebukadnezar wó Zedekia, ni ji Yehoiakin tsɛkwɛ lɛ nɔ akɛ Yuda maŋtsɛ hee ni aha ekã kitã yɛ Yehowa hiɛ akɛ ebaaye Babilon anɔkwa. Shi Maŋtsɛ Zedekia bajie ehe kpo akɛ ‘agbami gbonyo.’ Nohewɔ lɛ Yehowa, Nyɔŋmɔ ni ekã, kitã yɛ ehiɛ lɛ, kɛlɛ to agbami ni ehiii yeli he, ni ekɛɛ:

16 “Shi bɔni agbamii gbohii nɛɛ, ni ehiii yeli yɛ hi ni amɛbii sɔŋŋ naa lɛ, yɔɔ lɛ, lɛɛlɛŋ, bɔni Yehowa kɛɛ nɛ, nakai mafee Zedekia, Yuda maŋtsɛ lɛ, kɛ elumɛi lɛ kɛ Yerusalem mɛi ni eshwɛ, ni yɔɔ nɛkɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ [beni atswa Yehoiakin nane shi tu sɛɛ] lɛ, kɛ mɛi ni hiɔ Mizraim shikpɔŋ lɛ nɔ [heni Yudafoi lɛ jo foi kɛtee yɛ gbeyei ni amɛsheɔ Babilonbii hewɔ] lɛ. Ni maŋɔ amɛ maha ni agbɛ amɛ ashwã akɛ nɔfɔŋ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ maŋtsɛyelihei lɛ fɛɛ, ni amɛtsɔmɔ ahorabɔɔ kɛ abɛbuunɔ, kpãalamɔnɔ kɛ loomɔ yɛ hefɛɛhe ni mashwie amɛ kɛaatee lɛ. Ni maha klante kɛ hɔmɔ kɛ gbelehela abote amɛteŋ kɛyashi beyinɔ ni amɛ aaatã kwraa yɛ shikpɔŋ ni miŋɔha amɛ kɛ amɛtsɛmɛi lɛ nɔ.”​—Yer. 24:​8-10.

17. Te Zedekia fee ehe ‘agbami’ gbonyo eha tɛɛŋ; ni mɛni jɛ bɔni efee enii eha lɛ mli kɛba?

17 Ekã shi faŋŋ akɛ Yehowa naaa nakai okadi “agbamii gbohii” lɛ ahe miishɛɛ, ni eto eyiŋ akɛ ebaakpata amɛhiɛ, ni eshwie amɛhiɛ shi ni egbe amɛhe guɔ yɛ jeŋmaji fɛɛ hiɛ. Kwɛmɔ maŋtsɛ fɔŋ ni Zedekia fee ehe! Eku kitã ni ekã Iɛ mli ni etse atua eshi Babilon, ni beni elumɛi lɛ nyɛ enɔ aahu lɛ, eha awo Yeremia tsuŋ tamɔ mɔko ni woɔ maŋ muu lɛ he gbeyei. Yɛ Babilonbii ni ebawo Yerusalem he ka lɛ ‘aklante’ kɛ gbelehela ni ba Yudafoi ni awo amɛhe ka lɛ ateŋ sɛɛ lɛ, ebi hɔmɔ ni naa wa hu dani anyɛ aye Yerusalem hefalɔi lɛ anɔ yɛ nyɔji 18 hekawoo sɛɛ. Maŋtsɛ ni baye amɛnɔ kunim lɛ ha agbe maŋnukpai, maŋkwramɔŋ ogai kɛ osɔfoi onukpai lɛ. Amɔ Zedekia ni agbe lɛdiɛŋtsɛ ebihii yɛ ehiɛ, ni no sɛɛ lɛ ashwilalɛ ni ayawolɛ tsuŋ yɛ Babilon, ni egbo yɛ jɛi yɛ hiɛshishwiemɔ mli.

18. Yɛ nɛkɛ kɔkɔbɔɔ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ hewɔ lɛ, mɛni esa akɛ wɔfeɔ koni wɔfo “amanehulu kpeteŋkpele” ni baa lɛ?

18 Ani ŋmɛnɛ wɔkpokpoɔ yɛ nɔni ba nakai okadi “agbamii gbohii” lɛ anɔ lɛ hewɔ? Belɛ nyɛhaa, wɔkɛ no afea kɔkɔbɔɔ koni wɔkakase nɔni amɛfee lɛ mɔ. Kɛji ŋmɛnɛbeaŋ mumɔŋ Israelbii lɛ yeee kpaŋmɔ hee lɛ nɔ, amɛfiii jeŋ muu fɛɛ nɔ maŋtsɛ ni Yehowa yeɔ lɛ sɛɛ, ni amɛdamɔɔɔ e-Bi Yesu Kristo Mesia maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ lɛ, nɔni ba nakai blema “agbamii gbohii” anɔ lɛ nɔŋŋ eko baaba amɛnɔ yɛ “amanehulu kpeteŋkpele” ni baa lɛ mli. (Mat. 24: 21, 22) Agbɛnɛ Nyɔŋmɔjalɔi ni yɔɔ Kristendom ni kwaa amɛfeɔ amɛhe mumɔŋ Israelbii lɛ ahiɛ baakpata tamɔ nakai “agbamii gbohii” lɛ nɔŋŋ. Lɛɛlɛŋ amrɔ nɛɛ esa akɛ wɔfee tamɔ Yeremia kɛ ewoloŋmalɔ Baruk kɛ enanemɛi fioo komɛi ni tuu amɛhe amɛha lɛ, hii ni ye Yehowa anɔkwa ni abaa amɛ yi yɛ Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ mli lɛ.​—1 Kor. 10:​11.a

[Shishigbɛ niŋmai]

a Ajie kɛjɛ September 15, 1979 Blɔfo Buu-Mɔɔ mli.

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]

Kristendom kɛ hiɛkpatamɔ baakpe, tamɔ “agbamii gbohii,” yɛ enaagbee, tamɔ bɔni eba blema Yerusalem nɔ lɛ.

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje