Ani Okɛ Ohe Efɔ̃ Nyɔŋmɔ Nɔ Aloo Gbɔmɔ Nɔ?
ŊWANEJEE ko kwraa bɛ he akɛ adafitswaawoji amli saneyitsei lɛ ateŋ nɔni ha mɛi jijaa fe fɛɛ ye afi 1978 mli ji nɔni kɔɔ amanehulu ko ni yɔɔ gbeyei ni ba yɛ Jonestown, Guyana lɛ he lɛ. Akɛ no to maŋsuɔlɔi Yudafoi 960 ni yɔɔ Masada ni sumɔ moŋ akɛ amɛ aaagboi fe nɔni amɛkɛ amɛhe aaaha nyɔŋyeli yɛ Romabii ashishi lɛ ahe; kɛ agbɛnɛ Japanbii 1,000 ni tumɔ kɛjɛ gɔŋ ko nɔ ni amɛgbe amɛhe, yɛ Saipan, beni Amɛrika asraafoi ŋɔ Saipan ŋshɔkpɔ lɛ. Awie Guyana amanehulu lɛ he gbii abɔ yɛ adafitswaa woji amli yɛ je lɛ mli fɛɛ. Klɛŋklɛŋ lɛ, akɛɛ mɛi 400 egboi, kɛkɛ ni atsi kɛtee 500, kɛtee 780, agbɛnɛ: “UNITIED STATES AMƐRIKA KƐƐ KƐ̀ HOOO KWRAA LƐ MƐI 900 EGBOI, NI GBEKƐBII 260 FATA GBOHII LƐ AHE YƐ AKROWA LƐ.” (New York Times adafitswaawolo ni je kpo November 26, 1978 lɛ.) Naagbee lɛ, yibɔ lɛ shɛ 913.
Amanehulu nɛɛ kɛ sanebimɔ akɛ “Ani okɛ ohe efɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ aloo gbɔmɔ nɔ?” lɛ nyiɛ kpaakpa. Ekolɛ okɛ aaashi sɛɛ akɛ: ‘O, bɔfɛɛbɔ ni fee lɛ, jwɛŋmɔ yɛ mli akɛ mikɛ mihe aaafɔ̃ Nyɔŋmɔ moŋ nɔ fe gbɔmɔ.’ Ni nakai eji, ejaakɛ Biblia lɛ bɔɔ kɔkɔ akɛ: “Okɛ ohe akafɔ̃ hiɛnyiɛlɔi ni ji adesai anɔ; gbɔmɔ adesa ko nyɛŋ oyiwala ahere.” (Lala 146:3, Today’s English Version) Nyɔŋmɔ baanyɛ ahere eyiwala ejaakɛ “mɔɔ ni wa ji Yehowa gbɛi lɛ; no mli jalɔ shaa foi kɛyaa, ni ehiɔ shi shweshweeshwe.” (Abɛi 18:10) Shi jeee naabu kɛkɛ mɔ kɛkɛɔ akɛ ekɛ ehe efɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ. Nitsumɔi fata he, ejaakɛ “hemɔkɛyeli ni nitsumɔi bɛ he lɛ ji hemɔkɛyeli gbonyo.” Mɔni kɛ ehe fɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ nɔ lɛ baahi shi yɛ Biblia mli shishitoomlai anaa, ebaasumɔ nɔni Nyɔŋmɔ sumɔɔ, ni ebaahi nɔni Nyɔŋmɔ hĩɔ.—Yak. 2:26; Heb. 1:9.
Yɛ lalatsɛ lɛ ŋaawoo akɛ wɔkɛ wɔhe akafɔ̃ hiɛnyiɛlɔi ni ji adesai anɔ lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, Yesu kɛɛ: “Nyɛkatsɛa mɔko yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ akɛ ‘Ataa,’ ejaakɛ Tsɛ kometoo ni yɔɔ ŋwɛi lɛ pɛ nyɛyɔɔ. Ni asaŋ akatsɛ nyɛteŋ mɔko ‘Hiɛnyiɛlɔ,’ ejaakɛ hiɛnyiɛlɔ kometoo pɛ ni nyɛyɔɔ lɛ ji Mesia lɛ.”—Mat. 23:9, 10, TEV.
Shi yɛ afii ohai 19 ni eho kɛjɛ beyinɔ ni Yesu wie nakai wiemɔi lɛ klɛŋklɛŋ kɛbaa nɛɛ amli fɛɛ lɛ, mɛikomɛi ni kɛɔ akɛ ekaselɔi ji amɛ lɛ efee nɔni ekɛɛ akafee lɛ moŋ. Jeee gbɛii kɛkɛ amɛwowoi gbɔmɛi akɛ “ataa” aloo “hiɛnyiɛlɔ,” shi amɛtsɔmɔ gbɔmɛi ni akɛ jamɔ mli woo eha amɛ lɛ asɛɛnyiɛlɔi; gbɔmɛi tamɔ Konstantino Kpele lɛ, Charlemagne, Napoleon kɛ Hitra nɛkɛ. Mɛi akpeiakpei abɔ kɛ amɛhe efɔ̃ gbɔmɔ nɔ ni amɛna he miishɛɛ po akɛ amɛ aaanyiɛ gbɔmɛi nɛɛ asɛɛ kɛbote gbele mli tete. Mɔko ni hi shi yɛ Germane yɛ Hitra yinɔ lɛ ŋma hewalɛ ni Hitra ná yɛ mɛi anɔ lɛ he sane nyɛsɛɛ nɛɛ, ni ekɛɛ: “Eyɛ mli akɛ mɛi miina akɛ ta lɛ miiba naagbee yɛ shigbeemɔ mli moŋ, shi Germanebii babaoo sumɔɔɔ akɛ amɛheɔ amɛyeɔ akɛ Hitra baaha amɛnine anyɛ shi, ni amɛhé amɛyɛ akɛ shiwoi ni ekɛha akɛ abaafee tawuunii ni he yɔɔ gbeyei (Wunderwaffen) ni baaha Germane aye kunim lɛ baaba mli.” Mɛi ni kɛ amɛhe fɔ̃ gbɔmɛi ni tamɔ nakai anɔ lɛ gbee awerɛhooyeli mli, ni bei pii lɛ gbele nyiɛ sɛɛ kɛba. Amɛkɛ amɛhe eyafɔ̃ɔɔ Nyɔŋmɔ nɔ.
Mɛni haa mɛikomɛi naà mɛikrokomɛi anɔ hewalɛ lɛ? No ji nɔni ŋmɛnɛ atsɛɔ lɛ yɛ Blɔfo wiemɔ mli akɛ “charisma”, ni atsɔɔ shishi akɛ eji “hewalɛ ni he ekaaa ni mɔko yɔɔ ni enyɛɔ ekɛnyɛɔ mɛikrokomɛi anɔ ni ehaa mɛi babaoo fĩɔ esɛɛ ni amɛyeɔlɛ anɔkwa, aloo anyaa ehe akɛ maŋnukpa aloo tafalɔ ko lɛ.” Mɔko ni fee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ko ni sa kadimɔ waa ji Napoleon Beni ejo foi kɛjɛ Elba ŋshɔkpɔ lɛ nɔ kɛ asraafoi aaafee 1,000 lɛ, eyeee be ko kwraa ni ena mɛi akpei abɔ efata esraafoi lɛ ahe. Beni amɛshɛ Grenoble lɛ, amɛkɛ amɛhenyɛlɔi asraafoi 6,000 kpe, kɛkɛ ni Napoleon fã lɛ diɛŋtsɛ etabilɔi lɛ akɛ amɛwa amɛdamɔ shi, ni ekometoo eta ekpɔŋɔ lɛ nɔ kɛyaanina henyɛlɔi lɛ. Beni eshwɛ fioo ebaanina amɛ lɛ, eyi shi ni ebɔi nyiɛmɔ kɛ amɛbɛŋkɛmɔ. Henyɛlɔi lɛ atafalɔ lɛ fã akɛ atswalɛ tu. Asraafoi lɛ hole amɛtui anɔ ni amɛbaatswa, shi amɛnaa ni ekpɛ amɛhe yɛ hiɛnyiɛlɔ ni nyiɛɔ kɛbaa lɛ he kɛ ehe ŋmiŋmi ni mɔmɔ amɛ sɔŋŋ hewɔ lɛ, amɛteŋ mɔkomɔko nyɛɛɛ tu ko atswa; ni eji mɔko tswalɛ tu kulɛ enyɛŋ eku esɛɛ ebaye Franse nɔ ekoŋŋ. Nɔni Napoleon kɛɛ gbi ko lɛ ja pɛpɛɛpɛ, akɛ: “Aŋɔ hewalɛ ko ni he ekaaa ni akɛnaa gbɔmɛi ajwɛŋmɔi anɔ hewalɛ ni akɛfãa amɛ lɛ aha Alɛksandro, Charlemagne kɛ mi. Shi wɔ lɛ ebi ni ana wɔ dani wɔhewalɛ lɛ atsu nii.” Kɛkɛ ni etsɔɔ sɔrɔto ni yɔɔ amɛhewalɛ lɛ kɛ Yesu Kristo ni nyɛɔ ekɛ ehewalɛ tsuɔ nii lolo tsɛbelɛ ebɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ, nɔ̃ lɛ teŋ.
JONESTOWN AMANEHULU LƐ
Mɔko ni awie ehe waa yɛ adafitswaawoji amli yɛ afi 1978 naagbeegbɛ ni hiɛ nɛkɛ hewalɛ ni akɛyeɔ mɛi ajwɛŋmɔ nɔ nɛɛ ji James Warren Jones. Roma Katolik osɔfo ko ni ekpa osɔfoyeli ni ekɛ Jones tsu nii yɛ San Francisco “Human Rights Commission” kuu lɛ mli lɛ kɛɛ: “Eyɛ hewalɛ ko ni yɔɔ sɔrɔto yɛ mɛi anɔ, ni efɔɔ kaa akɛ nakai hewalɛ lɛ haa mɔ yitsoŋ ŋɔɔlɛ.” Mɛi akpei abɔ keɔ kɛyaa eŋɔɔ be mli ni eshiɛɔ yɛ “People’s Temple” lɛ mli yɛ San Francisco lɛ, ni mɛi ohai abɔ nyiɛ esɛɛ kɛtee akrowa ni eyato yɛ Guyana ni ewolɛ gbɛi “Jonestown” lɛ. Jeee esɛɛ kɛkɛ amɛnyiɛ kɛtee nakai hé lɛ, shi naagbee lɛ amɛteaŋ mɛi pii gbe amɛhe beni ekɛɛ amɛ akɛ amɛfee nakai lɛ. Ebulɔi ni emia kɛ tui lɛ tsirɛ eyisɛɛ akɛ egbe ehe, beni eha mɛikrokomɛi 909 efee nakai momo lɛ. Enɛ bafee amanehulu ko ni ha je muu lɛ fɛɛ jijaa.
Mɛɛ sane ni sa kadimɔ waa ni fãa tsui ni tsɔɔ nɔni aaanyɛ aba kɛji mɛi kɛ amɛhe fɔ̃ hiɛnyiɛlɔ ko ni ji adesa kɛ nɔyelɔ yiwalɔ ni bɛ jeŋba lɛ nɔ, yɛ najiaŋ ni amɛkɛ amɛhe aaafɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ ni amɛnyiɛ Hiɛnyiɛlɔ ni ehala ni ji Yesu Kristo lɛ sɛɛ moŋ, lɛ nɛ! Kwɛ bɔni niiahekɛtoi kɛha sɔrɔtotsɔɔmɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ tsɔɔ buulufeemɔ ni yɔɔ nakai feemɔ mli ehaa lɛ!
Yesu Kristo kɛ wiemɔ ni ebashiɛ lɛ tsu wala ni mɛi aaana lɛ he nii: “Mi lɛ miba beniafee ni amɛna wala ni amɛnɔ ni ateke nɔ,” hɛɛ, koni amɛna “naanɔ wala.” (Yoh. 10:10; 3:16) Osɔfo Jones batsu gbele he nii moŋ. Aha wɔnu shishi akɛ “ekɛ ekuu lɛ mlibii ateŋ mɔfɛɛmɔ fee hegbee he kpaŋmɔ.” Agbɛnɛ hu enya “gbele hiɛ ni yɔɔ nyam kɛ bɔni eyɔɔ fɛo eha akɛ mɔ aaagbo lɛ he.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, ekɛ ekuu lɛ mlibii ka kusum ko feemɔ amɛkwɛ, shii abɔ, ni no mli lɛ ekɛɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ amɛtsɔɔ anɔkwa ni amɛyeɔlɛ lɛ kɛtsɔ odidoo ko ni ebɔɔ yɔɔ mli lɛ numɔ nɔ, shi yɛ nakai kaakɛkwɛmɔi lɛ amli lɛ, akɛ ebɔɔ diɛŋtsɛ wooo odidoo lɛ mli. Shi yɛ naagbeenɔ ni kɛ amanehulu lɛ ba lɛ mli lɛ, akɛ ebɔɔ babaoo wo mli.
Wɔkaneɔ hu akɛ Yesu sumɔɔ gbekɛbii. Ekaselɔi lɛ susu akɛ esaaani akɛ gbekɛbii gbaa Yesu naa, shi lɛ lɛ, esusuuu nakai, ejaakɛ wɔkaneɔ akɛ ekɛɛ: “Nyɛhaa gbekɛbii lɛ abaa miŋɔɔ, ni nyɛkatsĩa amɛ gbɛ.” Kɛkɛ ni Yesu loó “amɛ atuu, ni eŋɔ eniji eshwie amɛnɔ, ni ejɔɔ amɛ.” (Mar. 10:13-16) Shi Jones lɛ, ekɛ gbekɛbii lɛ woɔ tsũ ni mli ewo duŋ kpii mli ni ekɛ dadei ni sarawa hewalɛ yɔɔ mli lɛ kpɛtɛɔ amɛhe ni ekɛpiŋɔ amɛ; belɛ bɔni egbalaa amɛtoi ehaa, ji no. Beikomɛi lɛ ehaa ashiuɔ amɛ awoɔ nubu ni nu yɔɔ mli lɛ mli shii abɔ, ja gbekɛbii lɛ obolɔ waa bɔni etaoɔ dani ebaaha ajie amɛ. Gbi nɔ ni amanehulu lɛ ba lɛ, aha gbekɛbii 200 nu odidoo ni ebɔɔ yɔɔ mli lɛ, aloo akɛ nɔni akɛgbuɔ gbuulɛ yɛ helatsamɔhei lɛ shɔ́ ebɔɔ odidoo lɛ ni aŋa awo amɛsɛ̃ji amli.
Yesu shiɛ akɛ akafee gidigidi shi moŋ ahi shi yɛ toiŋjɔlɛ mli, ni ebɔ kɔkɔ akɛ “mɛi fɛɛ ni kɔɔlɔ klante lɛ, klante nɔŋŋ akɛ aaakpata amɛhiɛ.” (Mat. 26:52) Shi Osɔfo Jones yɛ hii yiwalɔi ni hiɛ yɔɔ la, ni amɛgbe United States mlawoo kpee lɛ mlinyo ko kɛ adafitswaawoji amli saji-aŋmalalɔi etɛ hu ejaakɛ amɛyasusu akɛ mɛnɛɛmɛi ŋmalaŋ amɛkrowa lɛ he saji kpakpai amɛwoŋ adafitswaawoji lɛ amli. Agbɛnɛ hu beni etsirɛɔ ewebii lɛ ayisɛɛ akɛ amɛgbe amɛhe lɛ, eha emɛi ni emia kɛ tui lɛ wo mɛi ni sumɔɔɔ ni amɛnuɔ odidoo ni ebɔɔ yɔɔ mli lɛ ahe gbeyei.
Yesu Kristo ha mɛi ye amɛhe kɛjɛ jatsui ni amɛtere lɛ ashishi. Enyɛ ekɛɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ: “Nyɛbaa miŋɔɔ, nyɛ mɛi fɛɛ ni etɔ nyɛ ni nyɛjatsui fe nyɛ lɛ, ni maha nyɛ hejɔɔmɔ. Nyɛwoa mipã lɛ nyɛfɔ̃a nyɛnɔ, ni nyɛkasea mi; shi mihe jɔ, ni mibaa miheshi kɛjɛ mitsui mli; ni nyɛ aaana hejɔɔmɔ nyɛ aaaha nyɛsusumai lɛ. Ejaakɛ mipã lɛ teremɔ waaa, ni mijatsu lɛ etsiii.” (Mat. 11:28-30) Ekɛfata he hu akɛ: “Kɛji nyɛhi shi yɛ miwiemɔ lɛ mli lɛ, minɔkwa kaselɔi ji nyɛ, ni nyɛ aaale anɔkwale lɛ, ni anɔkwale lɛ aaaha nyɛye nyɛhe.” (Yoh. 8:31, 32) Jones ha “Jonestown” akrowa ni eyato lɛ tsɔ yiwalɛ tsuŋwoohe ko yɛ Guyana, ni eshɔ̃ ewebii lɛ fɛɛ agbɛfaawoji yɛ amɛdɛŋ beni afee ni amɛkajo foi kɛtee. Ehaa amɛgboɔ deŋme kɛjɛɔ leebi maaŋkpa kɛyashiɔ gbɛkɛ tuu yɛ hulutsoo gbaŋgbaŋ mli. Amɛniyeli fite aahu kɛyashɛ heko ni agbɛnɛ omɔ ni ahoo kɛ sas tseretsere ko pɛ ahaa amɛ shii etɛ jenamɔ. Kuu lɛ mlinyo ko ni tao akɛ ejo foi lɛ kɛɛ: “Hɛl diɛŋtsɛ nɛ!”
Akɛɛ wɔ yɛ Yesu he akɛ: “Nyɛle wɔ-Nuntsɔ Yesu Kristo duromɔ lɛ, akɛ lɛ ni ji niiatsɛ lɛ etsɔ ohiafo yɛ nyɛ hewɔ, koni nyɛtsɔ ehia lɛ nɔ nyɛtsɔmɔ niiatsɛmɛi.” (2 Kor. 8:9) Shi Jones sumɔ shika aahu akɛ ekpa esɛɛnyiɛlɔi lɛ afai, elaka amɛ, ni enyɛ mɛikomɛi hu anɔ koni amɛkpale amɛnii fɛɛ ni amɛyɔɔ lɛ amɛhalɛ, kɛ woji ni amɛkɛyaheɔ “soshial sikuiriti” shika lɛ po, ni nohewɔ lɛ beni egbo ni abu akɔntaa lɛ, nii ni eyɔɔ lɛ nyiɛ Amerika dɔlai akpeiakpei 10 kɛmiimɔ 15 gbɛ.
Esha bɛ Kristo Yesu ni ji Nyɔŋmɔ Bi ni eye emuu lɛ he. Enyɛ ebi eshiteekɛwolɔi lɛ sane nɛɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ: “Nyɛteŋ namɔ kãa mi yɛ esha ko hewɔ?” (Yoh. 8:46) Eji mɔko ni “he tse, ni efɔŋ ko bɛ ehe, ni ehe bɛ kpa ko.” (Heb. 7:26) “Efeee esha.” (1 Pet. 2:22) Eeewa akɛ aaana mɔko ni yɔɔ sɔrɔto kwraa yɛ Yesu he fe nɛkɛ osɔfo Jones nɛɛ. Amaniɛ ni abɔ lɛ tsɔɔ akɛ Jones kɛɛ “esani yoo fɛɛ yoo ni kɛlɛ teŋ yɔɔ jogbaŋŋ lɛ kɛlɛ afɔ bɔlɛnamɔ,” ni eyɛ lɔbi kɛ ŋa hu. Enɛ fɛɛ sɛɛ hu lɛ, abɔ amaniɛ akɛ Jones yɛ suɔlɔi saŋŋ ni ji hii.
Yesu Kristo kpɛlɛ Biblia lɛ nɔ akɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ, ekɛ no ma ewiemɔ nɔ mi, ni ekɛɛ yɛ no he akɛ: “Owiemɔ lɛ anɔkwaleŋ.” (Mat 19:4-6; Yoh. 17:17) Jones ekpɛlɛɛɛ biblia lɛ nɔ kwraa, shi etsɔ eshiɛmɔi lɛ anɔ ewie eshi no moŋ. Gbi ko po lɛ, efɔ̃ Biblia etswa shi ni edɔmɔ ŋtsɔi ekɛɛ: “Mɛi pii miikwɛ enɛ nɛɛ moŋ, yɛ najiaŋ ni amɛ aaakwɛ mi.”
Abaanyɛ akɛ Jones ni tsɛ́ lɛdiɛŋtsɛ ehe Mesia lɛ ato Hiɛnyiɛlɔ ni Nyɔŋmɔ tsu kɛba lɛ he ni atsɔɔ sɔrɔtofeemɔi ni yɔɔ amɛteŋ lɛ babaoo, shi wɔkɛ ekome nɛɛ pɛ aaagbe yi. Yesu Kristo shiii etsitsi gbikogbiko akɛ lɛ ji “Alfa lɛ kɛ Omega”—Nyɔŋmɔ ni bɔ jeŋ muu fɛɛ lɛ, kɔkɔɔkɔ. Etsitsi nɔŋŋ ni eshi ekɛɛ ji: “Nyɔŋmɔ Bi ji mi.” (Yoh. 10:36; Kpoj. 1:8) Shi mɛni Jones kɛɛ? Taakɛ ehefatalɔi lɛ ateŋ mɔko kɛɛ lɛ: “ Be bashɛ ni agbɛnɛ Jones tsɛɛɛ ehe Yesu ni ebatsɔ gbɔmɔ ekoŋŋ lɛ dɔŋŋ, ni ebɔi ehe tsɛmɔ akɛ Nyɔŋmɔ Ekɛɛ lɛ ji Nyɔŋmɔ ni fee ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ diɛŋtsɛ.” Agbɛnɛ hu ebolɔɔ yɛ ekrowa ni yɔɔ Guyana lɛ akɛ: “Miji Alfa kɛ Omega lɛ!”
“NIFEEMƆ KO NI YƆƆ TSUIFAA”
Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Jonestown amanehulu lɛ ji nɔko ni tsɔɔ shwilafo ni nyiɛ shwilafo hiɛ ni amɛ fɛɛ amɛyagbee bu mli. (Mat. 1.5:1.4) Sane tso muu lɛ maa nilee ni yɔɔ Yesu famɔ akɛ wɔkahole adesai anɔ gojoo Iɛ mli lɛ nɔ mi. Ekã shi faŋŋ akɛ be ko ni eho lɛ, Jones sɛɛnyiɛlɔi lɛ ateaŋ mɛi pii ji Kristendom sɔlemɔi sɔrɔtoi lɛ amlibii. Shi nɛkɛ nuu ni tsɛ́ ehe Mesia ni ekɛɛ ena kwamaŋ paradeiso ko he ninaa nɛɛ laka amɛ. Mɔko wie nɛkɛ amanehulu nɛɛ he yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ “’nifeemɔ ko ni yɔɔ tsuifaa ni tsɔɔ bɔni hiɛnyiɛlɔ ko ni nyɛɔ enaà mɛi pii anɔ hewalɛ ni egbalaa amɛ kɛnyiɛɔ esɛɛ lɛ baanyɛ adɔ esɛɛnyiɛlɔi ajwɛŋmɔi eha kɛtsɔ kwa ni mɔ aaakwa yɛ daimonioi agbɛ nɔ efee ehe akɛ etuu ehe eha mɛikrokomɛi ahilɛ, kɛ mɛi ayi ni awaa kɛtsɔɔ amɛjwɛŋmɔ nɔ hewalɛ namɔ nɔ lɛ nɔ lɛ.”
Shi kɛlɛ efeɔ mɔ hiɛ yaa akɛ Jones nyɛ elaka mɛi nakai. Akɛɛ gbɔmɛi lɛ oha mlijaa 80 ji mɛidiji ni bɛ nɔko tsɔ. Amɛteaŋ mɛikomɛi ni ji mɛiyɛji kɛ mɛidiji ni mɛikrokomɛi ahilɛ he jwɛŋmɔ kpakpa hewɔ amɛnyiɛ esɛɛ lɛ tee Jonestown yɛ Jones shiɛmɔ babaoo akɛ mɛiyɛji kɛ mɛidiji fɛɛ yeɔ egbɔ kɛ ejurɔ ni efee yɛ shishijee mli eha adesai krokomɛi lɛ hewɔ. Kɛlɛ mɔ yiŋ etɛŋlɛ yɛ amɛhe ni amɛkɛɛ amɛtuu amɛha jalɛ shishitoomlai lɛ he. Tsui ni amɛná yɛ mujinii ni Jones diɛŋtsɛ fee kɛ nɔni eha mɛikrokomɛi fee Iɛ he, ni amɛkɛlɛ ye amɛfua hu lɛ tsɔɔ akɛ amɛkɛ amɛhe efɔ̃ɔɔ Nyɔŋmɔ nɔ, ni jeee amɛhe sane ko hu ji akɛ amɛ aaanyiɛ Yesu Kristo sɛɛ.
Te fee tɛɛŋ ni amɛkɛ amɛhe fɛɛ ha nuu ko “ni kɛ ehewalɛ fee agboianii yɛ mɛi anɔ, ni enyɛ̀ amɛnɔ ni amɛfee nɔni etaoɔ yɛ shikataomɔ, hesuɔmɔ kɛ bɔlɛnamɔ akɔnɔgbee mli lɛ ni amɛyelɛ anɔkwa hu?
Anaa faŋŋ akɛ nɛkɛ nuu yiwalɔ kpele ni tsɔ ehewalɛ nɔ yɛ pɛsɛm-kunyafeemɔ mli eye mɛikrokomɛi anɔ ni ebɔ mɛi ni kɛ amɛyitsoŋ faŋŋ ná emli hekɛnɔfɔɔ lɛ abolo ni egbaaa enaa kwraa nɛɛ nyɛŋ ashishiu mɛi ni kɛ amɛhe fɔ̃ɔ—Biblia Nyɔŋmɔ lɛ nɔ lɛ kɔkɔɔkɔ. Abuɔ anɔkwa Kristofoi ahe kɛjɛɔ yibii ni naa wa ni jɛɔ he ni akɛfɔ̃ɔ adesa kɛkɛ nɔ lɛ mli kɛbaa lɛ ahe. Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ji Biblia lɛ haa amɛnaa anɔkwa jamɔ lɛ, ni ehaa amɛnaa jamɔi ni sa akɛ amɛtsiɔ amɛhe kɛjɛɔ he lɛ faŋŋ; nomɛi ji jamɔŋ kui bibii ni atseɔ ni bei pii lɛ amɛji adesa hiɛnyiɛlɔ ko ni awo enɔ gojoo lɛ jamɔ aloo kui ni gbɔmɛi fee kɛkɛ lɛ.
Bɔfo Paulo wie gbɔmɛi ni bɛ jeŋba ni yɔɔ Osɔfo Jones kadimɔnii lɛ ahe, ni ekɛɛ: “Ani nyɛleee akɛ amimyelɔi anine shɛŋ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ nɔ? Nyɛkahaa alakaa nyɛ! Ajwamaŋbɔlɔi loo wɔŋjalɔi loo gbalaŋkulɔi loo mɛi ni kɛ amɛdiɛŋtsɛ amɛheloo feɔ yakayakanii loo hii ni kɛ hii feɔ yakayakanii, loo julɔi loo hiɛjoolɔi loo daatɔlɔi loo mɛi-ajɛlɔi loo amimyelɔi anineshɛŋ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ nɔ kwraa.” (1 Kor. 6:9, 10) Nɔni aŋma afɔ̃ shi lɛ tsɔɔ akɛ Jonestown “hiɛnyiɛlɔ” lɛ fee nibii nɛɛ ateŋ babaoo. Ni elaka mɛi pii.
Yɛ nyɔŋmɔjamɔŋ maŋ-yiŋwolɔ nɛɛ gbɛfaŋ—kɛ jamɔ kui bibii amlibii krokomɛi ni tamɔlɛ agbɛfaŋ hu—lɛ, “heloo lɛ nitsumɔi lɛ jeɔ kpo faŋŋ, nomɛi ji gbalafitemɔ, ajwamaŋbɔɔ, mujinitsumɔ, nyenyeŋtswibɔɔ, wɔŋjamɔ, suu, nyɛɛ, béi, awuŋayelii, mlilawoi, bolɔmɔi, atuatsemɔi, mligbalamɔi, hiɛkɔi, awuyelii, daatɔi, shwɛmɔ fɔŋ kɛ nii ni tamɔ enɛɛmɛi.” Nohewɔ lɛ bɔfo Paulo tsɔ hiɛ ebɔ kɔkɔ nɛkɛ yɛ amale Kristofoi ni amɛteaŋ mɛi pii epue yɛ nyɛsɛɛ afii nɛɛ amli lɛ ahe, ni ekɛfata he akɛ: “Mɛi ni feɔ nɛkɛ nii nɛɛ lɛ, amɛnine shɛŋ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ nɔ.” Shi Paulo kɛɛ mɛi ni nine baashɛ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ lɛ ji mɛi ni woɔ “mumuɔ lɛ yibii [lɛ, ni nomɛi] ji suɔmɔ, miishɛɛ, hejɔlɛ, tsuishitoo, mlihilɛ, ejurɔfeemɔ, hemɔkɛyeli, mlijɔlɛ, hiɛshikamɔ.”—Gal. 5:19-23.
Yibii nɛɛ eko bɛ hé ni akɛ henumɔŋ sɛkɛyeli jaà adesa ko yɛ lɛ. Mɛi ni kɛɔ “Yehowa akɛ: Mibobaahe kɛ mimɔɔ jio, mi-Nyɔŋmɔ hu ni mihiɛ kã enɔ” lɛ ateŋ moŋ anaa nomɛi yɛ.—Lala 91:2.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 21]
Nyɔŋmɔ mli hekɛnɔfɔɔ kɛ mɔ yaa naanɔ wala mli
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 20]
He ni akɛfɔ̃ɔ gbɔmɔ nɔ lɛ kɛ oshra baa
February Daa Gbi Ŋmalɛ
(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)