Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • gl bf. 4-5
  • Biblia Mli Shikpɔji

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Biblia Mli Shikpɔji
  • ‘Kwɛmɔ Shikpɔŋ Kpakpa Lɛ’
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Nyɔŋmɔ Webii Lɛ Ku Amɛsɛɛ Kɛtee Amɛmaŋ
    ‘Kwɛmɔ Shikpɔŋ Kpakpa Lɛ’
  • Grees Kɛ Roma Ná Yudafoi Lɛ Anɔ Hewalɛ
    ‘Kwɛmɔ Shikpɔŋ Kpakpa Lɛ’
  • Kristojamɔ Gbɛ Shwã Kɛtee Maŋsɛɛ
    ‘Kwɛmɔ Shikpɔŋ Kpakpa Lɛ’
  • Nɔyelii Tutua Shiwoo Shikpɔŋ Lɛ
    ‘Kwɛmɔ Shikpɔŋ Kpakpa Lɛ’
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
‘Kwɛmɔ Shikpɔŋ Kpakpa Lɛ’
gl bf. 4-5

Biblia Mli Shikpɔji

BE NI Israelbii lɛ miihe aya Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, Mose kɛɛ Nyɔŋmɔ bɔ ni eshweɔ waa koni eyana jɛmɛ lɛ akɛ: “Ofainɛ, hã mafo mli kɛya ní mayakwɛ shikpɔŋ kpakpa ni yɔɔ Yordan lɛ sɛɛ lɛ, gɔji ashikpɔŋ kpakpa nɛɛ.”​—5Mo 3:25.

Mose bɛ hegbɛ akɛ eeeya jɛmɛ, shi ekwɔ gɔŋ ko ni hiɛ kwɛɔ Yeriko lɛ ni ena shikpɔŋ lɛ​—‘Gilead kɛyashi Dan kɛ Yuda shikpɔŋ lɛ aahu kɛyashi anaigbɛ ŋshɔ lɛ naa kɛ Negeb lɛ kɛ Yordan jɔɔ lɛ.’ (5Mo 3:27; 34:1-4) Ani onu nakai gbɛ́ii lɛ pɛŋ? Ani ole hei ni amɛyɔɔ?

Ŋmɛnɛ lɛ, Yehowa webii lɛ ateŋ mɛi fioo ko pɛ baanyɛ aya hei babaoo ni amɛkaneɔ he sane yɛ Biblia lɛ mli lɛ. Amɛnyɛɛɛ amɛfee nɔ ni Nyɔŋmɔ kɛɛ ebaahã Abraham afee lɛ, ni ji akɛ, ekpa Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ ekɛlɛ kɛ elɛɛmɔ naa lɛ. (1Mo 13:14-17) Shi anɔkwa Kristofoi miisumɔ waa ni amɛle Biblia mli shikpɔji lɛ ahe sane, ni amɛna tsakpaa ni yɔɔ shikpɔŋ ko kɛ ekroko teŋ.

‘Kwɛmɔ Shikpɔŋ Kpakpa Lɛ’ ji wolo ko ni obaanyɛ okɛtsu nii koni onu Ŋmalɛ lɛ shishi jogbaŋŋ. Ehiɛ shikpɔji lɛ diɛŋtsɛ ahe mfonirii, tamɔ Gilead, ni yɔɔ wolo lɛ sɛɛ lɛ. Ni map srɔtoi lɛ ni baanyɛ ahã Biblia mli shikpɔji lɛ ahe shishinumɔ ni oyɔɔ lɛ mli akwɔ waa.

Map ni yɔɔ baafa 2 kɛ 3 lɛ tsɔɔ shikpɔji loo kpokpai ni ale waa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ okwɛ he ni Asiria kɛ Ejipt yɔɔ kɛ́ akɛto he ni Shiwoo Shikpɔŋ lɛ yɔɔ lɛ he lɛ, ebaahã onu gbalɛi ni tsĩɔ nakai shikpɔji lɛ atã lɛ shishi jogbaŋŋ. (Yes 7:18; 27:13; Hos 11:11; Mik 7:12) Shikpɔŋ bloblo bibioo ni atsɛɔ lɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ ji he ni blema gbɛjegbɛi babaoo batsɔɔ, ni maji krokomɛi ka akɛ amɛbaaná hewalɛ yɛ ŋmaa ŋmɔji, wain ŋmɔji, kɛ oliv ŋmɔji ni baa nii waa ni yɔɔ nɔ lɛ anɔ.​—5Mo 8:8; Koj 15:5.

Bible Lands & Key Cities

Bei komɛi lɛ, obaasumɔ ni okɛ map ko ato ekroko he. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, akɛɛ Yona akɛ eya Asiria maŋtiase lɛ mli, shi ewó lɛlɛ akɛ eeya Tarshish. (Yon 1:1-3) Ani oona hei nɛɛ yɛ klɛŋklɛŋ map lɛ nɔ? Shi esaaa akɛ asusuɔ akɛ Tarshish ji Tarso, he ni afɔ bɔfo Paulo yɛ lɛ. Tarso kɛ maji krokomɛi ni ale waa yɛ map ni yɔɔ biɛ lɛ nɔ.

Susumɔ gbɛ ni Abraham fã lɛ jekɛmɔ kɛ hei ni etsɔmɔ lɛ he okwɛ be ni okwɛɔ he ni Ur, Haran, kɛ Yerusalem yɔɔ lɛ. Be ni Yehowa tsɛ lɛ kɛjɛ Ur lɛ, eyahi Haran, no sɛɛ lɛ, efã kɛtee Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ. (1Mo 11:28–12:1; Bɔf 7:2-5) Obaana Abraham gbɛfãa lɛ naa jogbaŋŋ be ni okaseɔ “Blematsɛmɛi Lɛ Aje Lɛ” he nii yɛ baafa 6-7 lɛ.

Klɛŋklɛŋ map lɛ kɛ nɔ ni yɔɔ biɛ lɛ kɔɔɔ be pɔtɛɛ ko he. Shi ato ekrokomɛi lɛ anaa yɛ bɔ ni nibii tee lɛ ehã yɛ yinɔsane mli lɛ naa. Maji kɛ nibii krokomɛi ni yɔɔ map ko nɔ lɛ kɔɔ nibii ni tee nɔ yɛ be pɔtɛɛ ko mli lɛ he. Eyɛ mli akɛ jeee hei fɛɛ ni atsĩ tã yɛ map srɔtoi lɛ anɔ lɛ yɔɔ Indɛs (baafa 34-35) lɛ mli moŋ, shi bei pii lɛ, ebaanyɛ ewa bo ni ona map srɔtoi ni kɔɔ sane pɔtɛɛ ni otaoɔ mli lɛ he.

Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ maji lɛ pii yɛ map ni yɔɔ teŋgbɛ baafai enyɔ (baafa 18-19) lɛ anɔ fe ekrokomɛi lɛ fɛɛ. Map Mlitsɔɔmɔ lɛ baawa bo ni ona Levibii amaji kɛ abobaa maji ekpaa lɛ, ní ole maji kɛ hei ni atsĩ tã yɛ Hebri Ŋmalɛ lɛ loo Greek Ŋmalɛ lɛ mli, loo enyɔ lɛ fɛɛ amli hu.

Aleee hei ni kulɛ Biblia mli shikpɔji komɛi yɔɔ, no hewɔ lɛ, gbɛ́ii nɛɛ pii bɛ nakai map ni yɔɔ teŋgbɛ lɛ nɔ. Agbɛnɛ hu, anyɛɛɛ akɛ maji srɔtoi fɛɛ awo nakai map lɛ nɔ, tamɔ maji fɛɛ ni yɔɔ wekui lɛ ahusui lɛ anaa lɛ nɛkɛ. (Yos, yitso 15-19) Kɛ̃lɛ, bei pii lɛ maji ni bɛŋkɛ maŋ ni otaoɔ lɛ yɛ nakai map lɛ nɔ, no hewɔ lɛ, obaanyɛ ona he ni ekolɛ eyɔɔ. Akadi shikpɔji anɔ nibii komɛi (gɔji, fai, kɛ nujɔi), ni akɛ kɔlai srɔtoi etsɔɔ bɔ ni shikpɔŋ lɛ shikamɔ yɔɔ. Enɛ baanyɛ awa bo ni ofee nibii komɛi ni awie he yɛ Biblia lɛ mli lɛ ahe mfoniri.

Shikpɔji lɛ ahe saji babaoo yɛ ɛnsaiklopidia ni ji Insight on the Scriptures, ni yɔɔ wiemɔi babaoo amli lɛ mli.a Kɛ́ okɛ no kɛ Biblia kasemɔ woji loo nibii krokomɛi miitsu nii lɛ, hã ‘Kwɛmɔ Shikpɔŋ Kpakpa Lɛ’ hu ahi omasɛi be fɛɛ be. Kwɛmɔ mli be ni okaseɔ Ŋmalɛ muu lɛ fɛɛ, ní he yɔɔ sɛɛnamɔ yɛ oshihilɛ mli lɛ.​—2Ti 3:16, 17.

[Shishigbɛ niŋmaa]

a Mɛi ni fee ji Yehowa Odasefoi.

AŊMALA BIBLIA MLI WOJI LƐ YƐ

Babilon

Kaisarea

Korinto

Ejipt

Efeso

Yerusalem

Makedonia

Moab

Patmo

Shiwoo Shikpɔŋ

Roma

Shushan

[Shikpɔŋ he mfoniri ni yɔɔ baafa 4, 5]

(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)

Biblia Shikpɔji kɛ Maŋtiasei Titrii

A1 ITALIA

A2 ROMA

A3 SISILI

A3 MELITA

D2 MAKEDONIA

D2 Filipi

D2 HELA

D3 ATEENE

D3 Korinto

D3 KRETA

D4 LIBIA

E3 Antiokia (ni Yɔɔ Pisidia)

E3 Efeso

E3 PATMO

E3 RODO

E4 MEMFIS

E5 EGYPT

Ɛ2 ASIA BIBIOO

Ɛ3 Tarso

Ɛ2 Antiokia (ni Yɔɔ Siria)

Ɛ3 KIPRO

Ɛ4 Sidon

Ɛ4 Damasko

Ɛ4 Tiro

Ɛ4 Kaisarea

Ɛ4 SHIWOO SHIKPƆŊ

Ɛ4 YERUSALEM

Ɛ4 MOAB

Ɛ4 Kadesh

Ɛ4 EDOM

F3 Eden Trom?

F3 ASHUR

F3 Haran

F3 SIRIA

F5 ARABIA

G3 NINIVE

G4 BABILON

G4 KALDEA

G4 Shushan

G4 Ur

H3 MEDIA

[Gɔji]

Ɛ5 Sinai Gɔŋ

G2 ARARAT GƆJI

[Nui]

D3 Mediterenia Ŋshɔ (Ŋshɔ Wulu)

Ɛ1 Ŋshɔ Diŋ

Ɛ5 Ŋshɔ Tsuru

H2 Kaspia Ŋshɔ

H5 Persia Ŋshɔnine

[Fai]

E5 Nilo Faa

F3 Yufrate Faa

G3 Tigris Faa

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje