Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • re yitso 31 bf. 215-220
  • Yehowa Nitsumɔi—Amɛdara ni Amɛyɛ Naakpɛɛ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Yehowa Nitsumɔi—Amɛdara ni Amɛyɛ Naakpɛɛ
  • Kpojiemɔ—Enaagbee Kwraa lɛ Ebɛŋkɛ!
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Mose kɛ Toobi lɛ Lala Lɛ
  • Bɔfoi ni Hiɛ Shika Tɔi Lɛ
  • Yehowa yɛ E-Sɔlemɔtsu lɛ Mli
  • Tɔi lɛ kɛ Tɛtrɛmaŋtɛrɛ Kpamɔi Lɛ
  • Kpojiemɔ Wolo lɛ Mli Saji Otii—II
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2009
  • Ninaai ni Haa Mɔ Miishɛɛ ni Woɔ Hemɔkɛyeli Hewalɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Akɛ Nyɔŋmɔ Mlifu Ba Naagbee
    Kpojiemɔ—Enaagbee Kwraa lɛ Ebɛŋkɛ!
  • “Namɔ Ji Mɔ ni Sa akɛ Eeegbele Wolo lɛ Naa?”
    Kpojiemɔ—Enaagbee Kwraa lɛ Ebɛŋkɛ!
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Kpojiemɔ—Enaagbee Kwraa lɛ Ebɛŋkɛ!
re yitso 31 bf. 215-220

Yitso 31

Yehowa Nitsumɔi—Amɛdara ni Amɛyɛ Naakpɛɛ

Ninaa 10​—Kpojiemɔ 15:1–16:21

Saneyitso: Yehowa yɛ esɔlemɔ tsu lɛ mli; afɔse emlifu tɔi kpawo lɛ mli nii ashwie shikpɔŋ nɔ

Emlibaa be: 1919 kɛyashi Harmagedon

1, 2. (a) Mɛɛ okadi ni ji etɛ Yohane bɔ he amaniɛ? (b) Mɛɛ bɔfoi anitsumɔ Yehowa tsuji le kɛjɛ jeeŋmɔ?

YOO ko ni miifɔ binuu! Drako kpeteŋkpele ko ni miitao ni emi binuu lɛ! Nɛkɛ ŋwɛi okadii enyɔ, ni atsɔɔ mli faŋŋ yɛ Kpojiemɔ yitso 12 lɛ, ha wɔnu shishi akɛ blema béi ni ka Nyɔŋmɔ yoo lɛ Seshi lɛ kɛ Satan kɛ edaimonioi seshi lɛ teŋ lɛ miishɛ enaagbee. Yɛ be mli ni emaa nɛkɛ okadii nɛɛ anɔ mi lɛ, Yohane kɛɛ: “Ni ana okadi kpeteŋkpele ko yɛ ŋwɛi . . . Ni ana okadi kroko.” (Kpojiemɔ 12:1, 3, 7-12) Agbɛnɛ Yohane bɔ okadi ni ji etɛ ko he amaniɛ: “Ni mina okadi kroko yɛ ŋwɛi, eda ni eyɛ naakpɛɛ: bɔfoi kpawo ni hiɛ haomɔi kpawo ni ji naagbee nii lɛ, ejaakɛ nomɛi akɛbaagbe Nyɔŋmɔ mlila lɛ naa.” (Kpojiemɔ 15:1) Nɛkɛ okadi ni ji etɛ nɛɛ hu yɛ eshishinumɔ ko ni he hiaa Yehowa tsuji.

2 Kadimɔ nitsumɔi ni he hiaa ni bɔfoi lɛ tsuɔ ekoŋŋ yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ mli lɛ. Yehowa tsuji le nɛkɛ anɔkwa saji nɛɛ kɛjɛ jeeŋmɔ. Ejaakɛ, beni mumɔ lɛ tsirɛɔ lɛ lɛ, blema Lalatsɛ lɛ wie etsɔɔ nɛkɛ bɔfoi nɛɛ, ni ewo amɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛjiea Yehowa yi, nyɛ ebɔfoi lɛ, nyɛ hewalɔi ekaalɔi ni yeɔ ewiemɔ nɔ, ni nyɛboɔ ewiemɔ lɛ gbee toi lɛ!” (Lala 103:20) Agbɛnɛ, yɛ ninaa hee nɛɛ mli lɛ, akɛ nitsumɔ ewo bɔfoi lɛ adɛŋ koni amɛfɔse naagbee haomɔi kpawo lɛ amɛshwie shi.

3. Mɛni ji haomɔi kpawo lɛ, ni fɔsemɔ ni afɔseɔ ashwieɔ shi lɛ tsɔɔ mɛni?

3 Mɛni ji nɛkɛ haomɔi nɛɛ? Taakɛ tɛtrɛmaŋtɛrɛ kpamɔi kpawo lɛ ji lɛ, amɛji jajemɔi ni naa wa ni akɛtsɔɔ jwɛŋmɔ ni Yehowa hiɛ yɛ je nɛŋ nibii sɔrɔtoi ahe kɛ nɔ ni baajɛ ekojomɔ yiŋkpɛi lɛ mli aba yɛ naagbee lɛ he kɔkɔbɔɔ. (Kpojiemɔ 8:1-9:21) Fɔsemɔ ni afɔseɔ enɛɛmɛi ashwieɔ shi lɛ tsɔɔ nakai kojomɔi lɛ ahe nitsumɔ, yɛ be mli ni akpataa Yehowa mlifu nii lɛ ahiɛ yɛ emlifu gbi ni tsoɔ lɛ mli lɛ. (Yesaia 13:9-13; Kpojiemɔ 6:16, 17) No hewɔ lɛ, nomɛi anɔ abaatsɔ ni “akɛbaagbe Nyɔŋmɔ mlila lɛ naa.” Shi dani eeetsɔɔ bɔ ni afɔse haomɔi lɛ ashwie shi lɛ mli lɛ, Yohane gbaa wɔ adesai komɛi ni enɛ esaŋ amɛhe yɛ gbɛ fɔŋ nɔ lɛ he sane. Akɛni amɛkpoo kooloo lɛ he okadi lɛ hewɔ lɛ, nɛkɛ anɔkwafoi nɛɛ laa yijiemɔ lalai amɛhaa Yehowa yɛ be mli ni amɛjajeɔ egbi ni ji oweletɔɔ gbi lɛ.—Kpojiemɔ 13:15-17.

Mose kɛ Toobi lɛ Lala Lɛ

4. Mɛni Yohane na agbɛnɛ?

4 Agbɛnɛ Yohane na ninaa ko ni mli ka shi faŋŋ ni tsakeɔ yɛ be kɛ bei amli: “Ni mina nɔ ko tamɔ ashwishwɛ ŋshɔ ni akɛ la efutu mli, ni mɛi ni eye kooloo lɛ kɛ emaga lɛ kɛ ekadi lɛ kɛ egbɛi lɛ ayibɔ lɛ nɔ kunim lɛ damɔ ashwishwɛ ŋshɔ lɛ naa, ni amɛhiɛ Nyɔŋmɔ saŋkui lɛ.”—Kpojiemɔ 15:2.

5. “Shika ŋshɔ ni akɛ la efutu mli” lɛ feɔ mɛni he mfoniri?

5 “Ashwishwɛ ŋshɔ” lɛ ji nɔ ni Yohane na kɛtsɔ hiɛ, ni yɔɔ Nyɔŋmɔ maŋtsɛsɛi lɛ hiɛ lɛ. (Kpojiemɔ 4:6) Etamɔ “ŋshɔ ni ashwie” (gbɛ wulu ko ni nu yɔɔ mli) ni yɔɔ Salomo we lɛ, he ni osɔfoi lɛ yɛɔ nu kɛjɛɔ ni amɛkɛjuɔ amɛhe lɛ. (1 Maŋtsɛmɛi 7:23) No hewɔ lɛ edamɔ shi kɛha “nu hejuu,” ni ji Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni Yesu tsɔɔ nɔ ekɛjuɔ osɔfoi ni feɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ asafo lɛ he lɛ. (Efesobii 5:25, 26; Hebribii 10:22) “Akɛ la efutu” nɛkɛ ashwishwɛ ŋshɔ nɛɛ mli, ni tsɔɔ akɛ aka mɛi ni afɔ amɛ mu nɛɛ akwɛ ni atsuu amɛhe yɛ be mli ni amɛdiɔ tɛi ni nɔ kwɔlɔ ni ato aha amɛ lɛ asɛɛ lɛ. Kɛfata he lɛ, ekaiɔ wɔ akɛ kojomɔi ni tamɔ la ni ekɛshiɔ ehenyɛlɔi lɛ ji nɔ ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ hu mli. (5 Mose 9:3; Zefania 3:8) Ajieɔ nɛkɛ kojomɔi ni tamɔ la nɛɛ ekomɛi akpo yɛ naagbee haomɔi kpawo ni abaafɔse ashwie shi lɛ amli.

6. (a) Namɛi ji lalatsɛmɛi ni damɔ ŋwɛi ashwishwɛi ŋshɔ lɛ hiɛ lɛ, ni te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ enɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ ‘amɛba akɛ kunimyelɔi’ yɛ?

6 Anɔkwale ni eji akɛ ŋshɔ ni ashwie ni yɔɔ Salomo sɔlemɔtsu lɛ mli lɛ yɛ jɛmɛ kɛha osɔfoi lɛ tsɔɔ akɛ lalatsɛmɛi ni damɔɔ ŋwɛi ashwishwɛ ŋshɔ lɛ hiɛ lɛ hu ji osɔfoi akuu. Amɛhiɛ “Nyɔŋmɔ saŋkui lɛ,” ni yɛ enɛ hewɔ lɛ wɔkɛ amɛ toɔ onukpai 24 lɛ kɛ 144,000 lɛ ahe, akɛni nɛkɛ kui nɛɛ hu kɛ saŋkutswaa fataa amɛlalai ahe lɛ. (Kpojiemɔ 5:8; 14:2) Lalatsɛmɛi ni Yohane na amɛ lɛ “eye kooloo lɛ kɛ emaga lɛ kɛ ekadi lɛ kɛ egbɛi lɛ ayibɔ lɛ nɔ kunim.” No hewɔ lɛ amɛbaanyɛ amɛfee mɛi ni jɛ 144,000 lɛ ateŋ ni hiɔ shikpɔŋ nɔ yɛ naagbee gbii lɛ amli lɛ. Akɛ kuu lɛ, amɛyeɔ kunim lɛlɛŋ. Ejaakɛ nɔ ni miihe ashɛ afii 90, kɛjɛ 1919 kɛbaa nɛɛ, amɛkpoo akɛ amɛaahe kooloo lɛ okadi lɛ loo ni amɛaakwɛ emaga lɛ akɛ adesai ahiɛnɔkamɔ kome pɛ kɛha toiŋjɔlɛ. Amɛteŋ mɛi pii eŋmɛ amɛtsui shi yɛ anɔkwayeli mli kɛtee gbele mli momo, ni akɛni mɛnɛɛmɛi yɛ ŋwɛi agbɛnɛ hewɔ lɛ, ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ amɛkɛ miishɛɛ diɔ amɛnyɛmimɛi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lolo lɛ alala lɛ sɛɛ.—Kpojiemɔ 14:11-13.

7. Akɛ kpaa saŋkui tsu nii yɛ blema Israel yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni esa akɛ Nyɔŋmɔ saŋkui ni ana yɛ Yohane ninaa lɛ mli lɛ asa wɔhe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

7 Nɛkɛ anɔkwafoi ni amɛye kunim nɛɛ hiɛ Nyɔŋmɔ saŋkui lɛ. Yɛ enɛ mli lɛ belɛ amɛtamɔ blema sɔlemɔwe Levibii lɛ, ni jaa Yehowa kɛ lalai kɛ amɛsaŋkui lɛ. Amɛteŋ mɛi komɛi hu tsɔɔ saŋku lalai anɔ amɛgbaa. (1 Kronika 15:16; 25:1-3) Saŋku lalai lɛ haa Israel miishɛɛ lalai kɛ sɔlemɔi kɛha yijiemɔ kɛ shidaa kɛha Yehowa lɛ feɔ nɔ ni ŋɔɔ. (1 Kronika 13:8; Lala 33:2; 43:4; 57:7, 8) Anuuu saŋku lalai ahe yɛ nɔnyɛɛ loo nomŋɔɔ be mli. (Lala 137:2) Esa akɛ Nyɔŋmɔ saŋkui ni yɔɔ ninaa nɛɛ mli lɛ atee wɔgbɛkpamɔ kɛha kunimyeli lalai kɛha Nyɔŋmɔ yijiemɔ kɛ shidaa kɛ mlifilimɔ shi.a

8. Mɛɛ lala alaa lɛ, ni mɛni ji emli wiemɔi lɛ?

8 No ji nɔ ni Yohane bɔɔ he amaniɛ: “Ni amɛla Nyɔŋmɔ tsulɔ Mose lala lɛ kɛ Toobi lɛ lala lɛ amɛkɛɛ: Onitsumɔi lɛ dara ni amɛyɛ naakpɛɛ, Nuŋtsɔ [Yehowa] Nyɔŋmɔ Ofe; ogbɛi lɛ ja ni anɔkwa ji amɛ, bo jeŋmaji lɛ a-Maŋtsɛ. Namɔ po sheŋo gbeyei, Nuŋtsɔ [Yehowa] ni ewoŋ ogbɛi lɛ hiɛ nyam? Ejaakɛ bo okome too ji mɔ krɔŋkrɔŋ; ejaakɛ jeŋmaji lɛ fɛɛ aaaba ni amɛbaja yɛ ohiɛ, ejaakɛ ajie ojalɛ nii lɛ ashi faŋŋ.”—Kpojiemɔ 15:3, 4.

9. Mɛni hewɔ atsɛ lala lɛ fa ko akɛ “Mose lala” lɛ?

9 Nɛkɛ kunimyelɔi nɛɛ laa “Mose lala,” ni ji akɛ, lala ko ni tamɔ nɔ ni Mose la yɛ shihilɛ ni tamɔ nakai mli. Beni Israelbii lɛ ena haomɔi nyɔŋma ni ba Mizraim nɔ lɛ kɛ Mizraim asraafoi lɛ ahiɛkpatamɔ yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli lɛ, Mose nyiɛ amɛhiɛ ni ekɛ amɛ la kunimyeli kɛ yijiemɔ lala amɛha Yehowa, ni ejaje akɛ: “Yehowa aaaye maŋtsɛ kɛaatee naanɔi anaanɔ.” (2 Mose 15:1-19) Kwɛ bɔ ni esa jogbaŋŋ akɛ lalatsɛmɛi nɛɛ ni yɔɔ Yohane ninaa lɛ mli ni yeɔ kunim kɛjɛɔ kooloo lɛ dɛŋ ni kɛ amɛhe ewo naagbee haomɔi kpawo lɛ jajemɔ mli lɛ hu ala aha “naanɔi a-Maŋtsɛ lɛ.”—1 Timoteo 1:17.

10. Mɛɛ lala kroko Mose ŋma, ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ enaagbee kuku lɛ kɔɔ asafo babaoo lɛ he ŋmɛnɛ?

10 Yɛ lala kroko, ni ato he gbɛjianɔ beni Israel saa ehe koni eye Kanaan shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ mli lɛ, Mose ni egbɔ lɛ kɛɛ maŋ lɛ akɛ: “Ejaakɛ Yehowa gbɛi ata mibatsi: Nyɛŋɔa anunyam nyɛhaa wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ!” Nɛkɛ lala nɛɛ naagbee kuku lɛ hu kɛ hewalɛwoo ha mɛi ni jeee Israelbii lɛ, ni asafo babaoo lɛ ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ anine shɛɔ Mose wiemɔi ni jɛ mumɔŋ lɛ anɔ ŋmɛnɛ: “Nyɛ jeŋmaji, nyɛkɛ emaŋ lɛ anyaa!” Ni mɛni hewɔ esa akɛ amɛnya? Ejaakɛ Yehowa ‘baatɔ etsuji lɛ ala lɛ he owele, ni ekɛ najiaŋtoo baaba ehenyɛlɔi lɛ anɔ’ agbɛnɛ. Nɛkɛ jalɛ kojomɔ he nitsumɔ nɛɛ kɛ miishɛɛ kɛ mlifilimɔ baaba abaha mɛi fɛɛ ni hiɛ ka Yehowa nɔ lɛ.—5 Mose 32:3, 43; Romabii 15:10-13; Kpojiemɔ 7:9.

11. Lala ni Yohane nu lɛ miiba mli lolo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

11 Kwɛ bɔ ni Mose diɛŋtsɛ hu mli baafili lɛ aha akɛ eeehi Nuŋtsɔ lɛ gbi lɛ mli bianɛ, ni ekɛ ŋwɛi nɔheremɔ nɛɛ miila: “Jeŋmaji fɛɛ aaaba ni amɛbaja yɛ ohiɛ”! Lala ni yaa nɔ enaa waa nɛɛ naa emlibaa ni yɔɔ naakpɛɛ ŋmɛnɛ, taakɛ wɔnaa lɛ, jeee yɛ ninaa mli pɛ kɛkɛ, shi moŋ akɛ nɔ ko ni yɔɔ shihilɛ mli diɛŋtsɛ, ni wɔmiina gbɔmɛi akpekpei abɔ ni jɛ “jeŋmaji” lɛ amli ni amɛmiiho yuu kɛ miishɛɛ kɛmiiba Yehowa shikpɔŋ nɔ gbɛjianɔtoo lɛ mli.

12. Mɛni hewɔ atsɛɔ kunimyelɔi lɛ alala lɛ hu akɛ “Toobi lɛ lala” lɛ?

12 Ni kɛlɛ, enɛ jeee Mose pɛ lala shi moŋ “Toobi lɛ” hu. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Mose ji Yehowa gbalɔ kɛha Israel, shi Mose diɛŋtsɛ hu gba akɛ Yehowa baatee gbalɔ ko ni tamɔ lɛ shi. Mɔ nɛɛ bafee Toobi lɛ, Yesu Kristo. Yɛ be mli ni Mose ji “Nyɔŋmɔ tsulɔ” lɛ, Yesu ji Nyɔŋmɔ Bi, ni tsɔɔ akɛ, Mose Kpeteŋkpele lɛ. (5 Mose 18:15-19; Bɔfoi lɛ Asaji 3:22, 23; Hebribii 3:5, 6) No hewɔ lɛ, lalatsɛmɛi lɛ hu laa “Toobi lɛ lala lɛ.”

13. (a) Eyɛ mli akɛ Yesu da fe Mose moŋ, shi etamɔ lɛ hu yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ ni wɔkɛ lalatsɛmɛi lɛ afee ekome?

13 Taakɛ Mose ji lɛ, Yesu la Nyɔŋmɔ yijiemɔi ni egba yɛ E-kunimyeli yɛ ehenyɛlɔi fɛɛ nɔ lɛ he yɛ faŋŋ mli. (Mateo 24:21, 22; 26:30; Luka 19:41-44) Yesu hu kpa be mli ni jeŋmaji fɛɛ baaba ni amɛbajie Yehowa yi lɛ gbɛ, ni akɛ “Nyɔŋmɔ Toobi” ni kɛ ehe shaa afɔle lɛ, ekɛ ewala akɛ adesa lɛ fɔ shi koni enɛ feemɔ ahi. (Yohane 1:29; Kpojiemɔ 7:9; okɛto Yesaia 2:2-4; Zakaria 8:23 he.) Ni taakɛ bɔ ni Mose hiɛ basɔ Nyɔŋmɔ gbɛi, ni ji Yehowa, ni ejie yi lɛ, nakai nɔŋŋ Yesu hu jie Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ shi. (2 Mose 6:2, 3; Lala 90:1, 17; Yohane 17:6) Akɛni Yehowa ji anɔkwafo hewɔ lɛ, enunyam shiwoo lɛ baaba mli kɛ̃. Yɛ anɔkwale mli lɛ, belɛ wɔkɛ nɛkɛ lalatsɛmɛi anɔkwafoi nɛɛ fɛɛ, kɛ Toobi lɛ, kɛ Mose efee ekome kɛmiikpɛlɛ lala lɛ mli wiemɔi lɛ anɔ: “Namɔ po sheŋo gbeyei, Nuŋtsɔ [Yehowa], ni ewoŋ ogbɛi lɛ hiɛ nyam?”

Bɔfoi ni Hiɛ Shika Tɔi Lɛ

14. Namɛi Yohane na akɛ amɛmiije kpo kɛmiijɛ sɔlemɔtsu lɛ mli lɛ, ni mɛni akɛha amɛ?

14 Esa jogbaŋŋ akɛ wɔɔnu kunimyelɔi ni afɔ amɛ muu nɛɛ alala lɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ ámɛjaje kojomɔi ni yɔɔ nakai shika tɔi ni Nyɔŋmɔ mlila eyi mli obɔ lɛ mli lɛ amɛtsɔɔ. Shi nakai tɔi lɛ amli nii lɛ fɔsemɔ-kɛ-shishwiemɔ lɛ kɔɔ nibii babaoo he fe adesai kɛkɛ ahe, taakɛ Yohane yaa nɔ etsɔɔ lɛ: “Ni nii nɛɛ asɛɛ lɛ mikwɛ, ni naa, agbele odase buu lɛ sɔlemɔtsu lɛ naa yɛ ŋwɛi, ni bɔfoi kpawo lɛ ni hiɛ haomɔi kpawo lɛ je kpo kɛjɛ sɔlemɔtsu lɛ mli, ni amɛwo klala fɛfɛo ni he tse, ni amɛfimɔ amɛtsitsii kɛ shika mlifii nii. Ni hiɛkalɔi ejwɛ lɛ ateŋ mɔ kome ŋɔ shika tɔi kpawo ni eyimɔ obɔbɔ kɛ Nyɔŋmɔ ni hiɛ ka kɛyaa naanɔi anaanɔ lɛ mlila lɛ eha bɔfoi kpawo lɛ.”—Kpojiemɔ 15:5-7.

15. Mɛni hewɔ ebɛ naakpɛɛ akɛ ŋwɛibɔfoi kpawo lɛ aaaje kpo kɛaajɛ sɔlemɔwe lɛ?

15 Yɛ Israel sɔlemɔtsu lɛ ni nibii ni yɔɔ ŋwɛi lɛ ahenɔ yɔɔ mli lɛ, osɔfonukpa lɛ pɛ ji mɔ ni nyɛɔ eboteɔ Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ, ni atsɛɔ lɛ yɛ biɛ akɛ “sɔlemɔtsu” lɛ mli. (Hebribii 9:3, 7) Edamɔ shi kɛha he ni Yehowa yɔɔ yɛ ŋwɛi lɛ. Shi yɛ ŋwɛi diɛŋtsɛ lɛ, jeee akɛ Osɔfonukpa Yesu Kristo yɛ hegbɛ akɛ eyaa Yehowa hiɛ kɛkɛ, shi bɔfoi lɛ hu feɔ nakai. (Mateo 18:10; Hebribii 9:24-26) No hewɔ lɛ ebɛ naakpɛɛ akɛ aaana ni ŋwɛibɔfoi kpawo lɛ miiba kɛmiijɛ ŋwɛi sɔlemɔtsu lɛ mli. Amɛyɛ nitsumɔ ko ni jɛ Yehowa Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ ŋɔɔ: Nyɛfɔsea Nyɔŋmɔ mlifu ni eyi obɔ yɛ tɔi lɛ amli lɛ nyɛshwiea.—Kpojiemɔ 16:1.

16. (a) Mɛni tsɔɔ akɛ ŋwɛibɔfoi kpawo lɛ ahe esa jogbaŋŋ kɛha amɛnitsumɔ lɛ? (b) Mɛni tsɔɔ akɛ mɛi krokomɛi fata nitsumɔ kpeteŋkpele ni ji okadi tɔi kpawo lɛ mli nii ni afɔseɔ ashwieɔ shi lɛ he?

16 Nɛkɛ ŋwɛibɔfoi nɛɛ ahe esa jogbaŋŋ kɛha nitsumɔ nɛɛ. Amɛwo atadei yɛji, ni he tse, ni tsɔɔ akɛ amɛhe tse yɛ mumɔŋ ni amɛyɛ krɔŋkrɔŋ ni amɛja yɛ Yehowa hiɛ. Agbɛnɛ hu, amɛfimɔ amɛtsitsi kɛ shika mlifii nii. Akɛ mlifii nii tsuɔ nii beni mɔ ko esaa ehe koni etsu nitsumɔ ko. (3 Mose 8:7, 13; 1 Samuel 2:18; Luka 12:37; Yohane 13:4, 5) No hewɔ lɛ bɔfoi lɛ hu efimɔ amɛmli koni amɛtsu nitsumɔ ko he nii. Kɛfata he lɛ, amɛ mlifii nii lɛ ji shika nii. Akɛ shika tsu nii yɛ blema kpee buu lɛ mli akɛdamɔ shi aha ŋwɛi loo krɔŋkrɔŋ nii. (Hebribii 9:4, 11, 12) Enɛ tsɔɔ akɛ nɛkɛ ŋwɛibɔfoi nɛɛ hu yɛ nitsumɔ ko ni jɛ ŋwɛi ni he hiaa waa ni amɛbaatsu. Mɛi krokomɛi hu fata nɛkɛ nitsumɔ wulu nɛɛ he. Hiɛkalɔi ejwɛ lɛ ateŋ mɔ kome kɛ nɛkɛ tɔi nɛɛ haa amɛ diɛŋtsɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ mɔ nɛ ji klɛŋklɛŋ hiɛkalɔ, ni tamɔ jata, ni feɔ tsuisalɛ kɛ ekaa ni he hiaa ni akɛaajaje Yehowa kojomɔi lɛ atsɔɔ lɛ he okadi lɛ.—Kpojiemɔ 4:7.

Yehowa yɛ E-Sɔlemɔtsu lɛ Mli

17. Mɛni Yohane kɛɔ wɔ yɛ sɔlemɔtsu lɛ he, ni enɛ kaiɔ wɔ blema Israel sɔlemɔtsu lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 Yɛ naagbee lɛ, beni nɛkɛ ninaa nɛɛ eba naagbee lɛ, Yohane kɛɔ wɔ akɛ: “Ni sɔlemɔtsu lɛ mli yi obɔ kɛ lasu ni jɛ Nyɔŋmɔ anunyam lɛ kɛ ehewalɛ lɛ mli lɛ, ni mɔ ko nyɛɛɛ sɔlemɔtsu lɛ mli abote kɛyashi beyinɔ ni aaagbe bɔfoi kpawo lɛ ahaomɔi kpawo lɛ anaa.” (Kpojiemɔ 15:8) Be shɛ yɛ Israel yinɔsane mli ni atatui yi sɔlemɔtsu ni ama lɛ mli obɔ diɛŋtsɛ, ni nɛkɛ Yehowa anunyam nɛɛ kpojiemɔ lɛ tsi osɔfoi lɛ anaa ni amɛnyɛɛɛ amɛbote jɛmɛ. (1 Maŋtsɛmɛi 8:10, 11; 2 Kronika 5:13, 14; okɛto Yesaia 6:4, 5 he.) Eshɛɔ bei komɛi ni Yehowa diɛŋtsɛ kɛ ehe woɔ nibii ni yaa nɔ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ mli.

18. Mɛɛ be mli ŋwɛibɔfoi kpawo lɛ baaku amɛsɛɛ ni amɛyabɔ Yehowa amaniɛ?

18 Yehowa hu yɛ nibii ni yaa nɔ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ bianɛ lɛ he miishɛɛ waa. Eesumɔ ni bɔfoi kpawo lɛ agbe amɛnitsumɔ lɛ naa. Eji kojomɔ naagbee be, taakɛ atsɔɔ mli yɛ Lala 11:4-6 lɛ: “Yehowa yɛ esɔlemɔ we krɔŋkrɔŋ lɛ, Yehowa lɛ, ŋwɛi esɛi lɛ yɔɔ; ehiŋmɛi miikwɛ, ehiŋmɛii asɛɛ miika gbɔmɛi abii! Yehowa lɛ jalɔ moŋ ekaa; shi mɔ fɔŋ kɛ mɔ ni sumɔɔ yiwalɛ lɛ, esusuma nyɛɔ amɛ. Eeenɛ sarawai eshwie mɛi fɔji anɔ; la kɛ swɔɔ kɛ kɔɔyɔɔ ni tsoɔ ji amɛkpulu mli gbɛfaŋnɔ.” Kɛyashi be mli ni aaagbe haomɔi kpawo nɛɛ ni afɔseɔ ashwieɔ mɛi fɔji anɔ lɛ naa lɛ, ŋwɛibɔfoi kpawo lɛ ekuŋ amɛsɛɛ amɛyaŋ Yehowa hiɛ yɛ egbɛhe ni nɔ kwɔ lɛ mli.

19. (a) Mɛɛ famɔ akɛha, ni namɔ kɛha? (b) Mɛɛ be mli okadi tɔi lɛ amli nii lɛ afɔsemɔ kɛ shishwiemɔ je shishi?

19 Agbɛnɛ famɔ ni yɔɔ gbeyei lɛ jije tamɔ nugbɔshimɔ: “Ni minu gbee wulu ko ni jɛ sɔlemɔtsu lɛ mli kɛɛ bɔfoi kpawo lɛ akɛ: Nyɛyaa ni nyɛyafɔsea Nyɔŋmɔ mlifu tɔi kpawo lɛ nyɛshwiea shikpɔŋ lɛ nɔ!” (Kpojiemɔ 16:1) Namɔ kɛ nɛkɛ famɔ nɛɛ haa? Esa akɛ efee Yehowa diɛŋtsɛ, ejaakɛ enunyam kɛ ehewalɛ lɛ kpɛmɔ lɛ tsi mɔ fɛɛ mɔ naa ni anyɛɛɛ abote sɔlemɔtsu lɛ mli. Yehowa ba emumɔŋ sɔlemɔwe lɛ kɛha kojomɔ yɛ 1918. (Maleaki 3:1-5) No hewɔ lɛ eka shi faŋŋ akɛ nakai be lɛ sɛɛ be fioo ko ekɛ famɔ lɛ ha akɛ afɔse Nyɔŋmɔ mlifu tɔi lɛ ashwie shi. Yɛ anɔkwale mli lɛ, aje shishi akɛ akɛ hewalɛ kɛ naawalɛ aaajaje okadi tɔi lɛ amli kojomɔ wiemɔi lɛ kɛjɛ 1922. Ni amɛjajemɔ lɛ miiya hiɛ kɛ hewalɛ ŋmɛnɛ.

Tɔi lɛ kɛ Tɛtrɛmaŋtɛrɛ Kpamɔi Lɛ

20. Yehowa mlifu tɔi lɛ amli nii lɛ jieɔ mɛni kpo, ni mɛni he kɔkɔ ebɔɔ, ni mɛɛ gbɛ nɔ atsɔɔ afɔseɔ ashwieɔ shi yɛ?

20 Yehowa mlifu tɔi lɛ jieɔ nibii ni yaa nɔ yɛ je lɛ mli taakɛ Yehowa naa amɛ lɛ kpo ni ebɔɔ kɔkɔ yɛ kojomɔi ni Yehowa baatsu he nii lɛ he. Ŋwɛibɔfoi lɛ fɔseɔ tɔi lɛ amli nii lɛ amɛshwieɔ kɛtsɔɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ, ni laa Mose kɛ Toobi lɛ lala lɛ asafo lɛ nɔ. Yɛ be mli ni amɛjajeɔ Maŋtsɛyeli lɛ akɛ eji sanekpakpa lɛ, Yohane kuu lɛ kɛ ekaa ejie nɔ ni yɔɔ nɛkɛ mlifu tɔi nɛɛ amli lɛ kpo. (Mateo 24:14; Kpojiemɔ 14:6, 7) No hewɔ lɛ amɛ shɛɛ sane ni bɔ he enyɔ lɛ efee toiŋjɔlɛ nɔ ni amɛkɛjajeɔ heyeli amɛtsɔɔ adesai, shi etamɔ tawuu nɔ ejaakɛ ebɔɔ “Nyɔŋmɔ oweletɔɔ gbi” lɛ he kɔkɔ etsɔɔ.—Yesaia 61:1, 2.

21. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ nɔ ni afɔseɔ klɛŋklɛŋ Nyɔŋmɔ mlifu tɔi lɛ amli ejwɛ lɛ mli nii ashwieɔ nɔ lɛ tamɔ klɛŋklɛŋ tɛtrɛmaŋtɛrɛi ejwɛ lɛ kpamɔ lɛ pɛpɛɛpɛ, ni sɔrɔtofeemɔ lɛ baa yɛ mɛni mli?

21 Nɔ ni akɛ klɛŋklɛŋ Nyɔŋmɔ mlifu tɔi ejwɛ lɛ mli nii lɛ shiɔ lɛ tamɔ klɛŋklɛŋ tɛtrɛmaŋtɛrɛ kpamɔi ejwɛ lɛ nɔŋŋ, ni ji akɛ, shikpɔŋ lɛ, ŋshɔ, faai kɛ nu bui, kɛ ŋwɛi kanei ni kpɛɔ lɛ. (Kpojiemɔ 8:1-12) Shi tɛtrɛmaŋtɛrɛ kpamɔ lɛ tswa haomɔi ni baaba “mlijai etɛ mli ekome” ko nɔ lɛ he adafi, yɛ be mli ni Nyɔŋmɔ mlifu tɔi lɛ amli nii ni afɔseɔ ashwieɔ shi lɛ saa nɔ fɛɛ nɔ he. No hewɔ lɛ yɛ be mli ni Kristendom ji “mlijai etɛ mli ekome” ko ni agbala jwɛŋmɔ kɛba enɔ akɛ klɛŋklɛŋ mɔ yɛ Nuŋtsɔ lɛ gbi lɛ mli lɛ, ahako Satan gbɛjianɔtoo lɛ eko aye ehe kɛjɛ haomɔi ni Yehowa mlifu kojomɔ shɛɛ saji lɛ kɛbaa kɛ awerɛho ni jɛɔ mli baa lɛ he.

22. Naagbee tɛtrɛmaŋtɛrɛi etɛ lɛ akpamɔ lɛ yɛ sɔrɔto yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni amɛkɔɔ Yehowa mlifu tɔi lɛ amli naagbee etɛ lɛ ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

22 Naagbee tɛtrɛmaŋtɛrɛi etɛ lɛ kpamɔ yɛ sɔrɔto, ejaakɛ atsɛ amɛ kpoo. (Kpojiemɔ 8:13; 9:12) Enɛɛmɛi ateŋ klɛŋklɛŋ enyɔ lɛ ji nɔ ni kɔɔ baalabii lɛ kɛ okpɔŋɔnɔtaralɔi lɛ ahe, yɛ be mli ni naagbee nɔ ni ji etɛ lɛ kɛ Yehowa Maŋtsɛyeli lɛ fɔmɔ ba. (Kpojiemɔ 9:1-21; 11:15-19) Taakɛ wɔbaana lɛ, naagbee mlifu tɔi etɛ lɛ hu kɔɔ enɛɛmɛi ekomɛi ahe, shi amɛyɛ sɔrɔto fioo yɛ kpoo sɔrɔtoi etɛ lɛ he. Belɛ nyɛhaa wɔboa nibii ni ajieɔ lɛ kpo ni yɔɔ naakpɛɛ ni jɛɔ Yehowa mlifu tɔi lɛ ni afɔseɔ ashwieɔ shi lɛ mli baa lɛ toi agbɛnɛ.

[Shishigbɛ niŋmaa]

a Nɔ ni yɔɔ miishɛɛ lɛ, yɛ 1921 mli lɛ, Yohane kuu lɛ jie Biblia kasemɔ he wolo ko ni ji The Harp of God lɛ kpo, ni aja fe akpekpei enumɔ aha yɛ wiemɔi sɔrɔtoi 20 mli. Eye ebua ni akɛ lalatsɛmɛi ni afɔ amɛ mu lɛ babaoo ba.

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje