Yitso 13
Fa 15: Nyɔŋmɔ Afii Akpe Maŋtsɛyeli Lɛ Ebɛŋkɛ
1. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ “tsuji” ni awieɔ amɛhe yɛ Kpojiemɔ 14:13 lɛ yɔɔ miishɛɛ aloo “ajɔɔ” amɛ?
1 Yɛ tsuji anɔkwafoi ni afɔ amɛ mu ni hiɔ wala mli yɛ shikpɔŋ nɔ kɛyashiɔ Nuŋtsɔ lɛ ba ni eba aloo eparousia lɛ kɛ agbɛnɛ mɛi ni baagboi yɛ no sɛɛ yɛ anɔkwayeli mli yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli lɛ ahewɔ lɛ, Kpojiemɔ 14:13 woɔ shi akɛ: “Ajɔɔ gbohii lɛ ni gboiɔ yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli lɛ kɛjɛ ŋmɛnɛ nɔ kɛyaa nɛɛ. Hɛɛ, Mumɔ lɛ kɛɛ, koni amɛjɔɔ amɛhe kɛjɛ amɛhaomɔi lɛ amli; shi amɛnitsumɔi lɛ nyiɛɔ amɛsɛɛ.” “Ajɔɔ” amɛ ejaakɛ beni amɛgboi yɛ heIoo mli lɛ amɛna nakai trukaa tsakemɔ kɛjɛ fitemɔ mli kɛtee nɔ ni fiteee mli, kɛjɛ gbele nɔ̃ mli kɛtee nɔ ni gbooo mli, kɛjɛ gbɔmɔtso mli kɛtee mumɔŋ bɔni afee ni yɛ gbo ni amɛgbooo dɔŋŋ hewɔ lɛ, amɛye amɛhe kɛjɛ shikpɔŋ nɔ haomɔi amli ni amɛbote ŋwɛi sɔɔmɔ mli amɛyafata amɛ-Nuŋtsɔ kɛ amɛhefatalɔ gboshiniyelɔ lɛ he.
2. Namɔ ji nɛkɛ R. J. Martin ni akɛlɛ fee nɔ ni yaa nɔ nɛɛ he nɔkwɛmɔ nɔ lɛ?
2 Okɛ Robert J. Martin sane nɛɛ afee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ. Eji Kristofoi hii anɔkwafoi kpaanyɔ, ni Asafo lɛ sɛinɔtalɔ J. F. Rutherford fata he lɛ ateŋ mɔ kome, amɛna nɔ̃ aafee nyɔji nɛɛhu sɔŋŋ beni awo amɛ tsuŋ yɛ Atlanta, Georgia maŋ tsuŋwoohe lɛ kɛjɛ July 5, 1918 kɛyashi March 25, 1919. Beni akɛ shika damɔ “tsulɔ” nɛɛ sɛɛ ni aŋmɛɛ ehe yɛ Brooklyn, New York, yɛ Shɔ March 26, 1919 lɛ, ebɛ nɔ ko kwraa ni tamɔ “talentai” ni eŋwɛi Nuŋtsɔ lɛ kɛha lɛ. Jeŋ Ta I kɛ emli yiwaa ni akɛba Nuŋtsɔ lɛ “tsuji” anɔ lɛ eho nyɔji ejwɛ nɛ, ni esa ni R. J. Martin aje nɔ fɛɛ nɔ shishi ehee. Ekahe ehiɛ Nuŋtsɔ Yesu mli yɛ anɔkwayeli mli, ni ekɛ miishɛɛ mɔ “talentai” ni akɛha lɛ koni ‘ekɛtsu nii’ kɛba eŋwɛi Nuŋtsɔ lɛ mli tswɛ, bɔni afee ni ekɛgbele ŋmɔ ni baawo yibii yɛ Nuŋtsɔ Yesu Kristo kaselɔi afeemɔ mli lɛ mli. Yɛ afi ni nyiɛ ejiemɔ kɛmiijɛ tsuŋwoo lɛ mli lɛ sɛɛ lɛ, afee lɛ woji akalamɔhe hee ni ama yɛ Brooklyn kɛha Watch Tower Bible and Tract Society lɛ nɔkwɛlɔ. Akɛ lɛ bafata Asafo nɛɛ nɔkwɛlɔi ahe yɛ November 1, 1926 ni etsu enɛ aahu kɛyashi beni egbe eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ lɛ naa.
3. Mɛɛ be mli Martin gbo, ni mɛni ji nɔ ni Blɔfo Buu-Mɔɔ lɛ wie yɛ ehe?
3 No hewɔ lɛ, yɛ afii ni eho lɛ amli lɛ, R. J. Martin kɛ anɔkwayeli tsu “talentai” ni aŋɔha lɛ lɛ he nii kɛtee hiɛ yɛ kaselɔi-afeemɔ sɔɔmɔ lɛ mli. Egbo yɛ nitsumɔ nɛɛ naa yɛ September 23, 1932 beni eye afii nyɔŋmai enumɔ kɛ ejwɛ. (Afɔ lɛ yɛ March 30, 1878) Atswa egbele “yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli” lɛ he adafi yɛ The Watch Tower and Herald of Christ’s Presence, October 1, 1932 nɔ̃ lɛ baafa 304, nɔ ni fa ko kɛɔ akɛ: Yɛ September 23, 1932 maŋkɛ mli lɛ, Robert J. Martin ni ji Yehowa asafo lɛ tawulɔ lɛ kota eshikpɔŋ nɔ buu lɛ ni eshi wɔ yɛ hejɔlɛ mli. Odasefonyo anɔkwafo nɛɛ egbe eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ lɛ naa. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ ebote maŋtsɛyeli lɛ mli amrɔ nɔŋŋ ni amrɔ nɛɛ efata Nuŋtsɔ lɛ he yɛ Yehowa asafo lɛ maŋtiase lɛ mli. Nyɛminuu Martin nanemɛi anɔkwafoi lɛ ahiɛnɔkamɔ ji akɛ amɛhu amɛaaana Nuŋtsɔ lɛ yɛ enunyam kɛ agbojee fɛɛ mli koni amɛfɛɛ amɛkɛ lɛ atsu Yehowa yiŋtoo he nii. Esani Nyɛminuu Martin hetuu kɛ hamɔ yɛ Yehowa mli lɛ atsirɛ shwɛɛnii lɛ koni amɛkãhe amɛtsi ta lɛ kɛbɛŋkɛ agbo lɛ naa gbɛ . . .
4. Mɛɛ be mli Martin naanyo gboklɛfonyo Rutherford, gbo, egbele lɛ kadi mɛni yɛ yinɔsane mli?
4 Ehefatalɔ gboklɛfonyo ni ji J. P. Rutherford gbe eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ lɛ naa beni eye afii nyɔŋmai kpawo kɛ enyɔ, yɛ Soo January 8, 1942 beni ekahe eji Watch Tower Bible and Tract Asafo lɛ sɛinɔtalɔ. Atswa egbele lɛ he adafi yɛ The Watch Tower Announcing Jehovah’s Kingdom February 1, 1942 nɔ̃ lɛ baafa 45 yɛ saneyitso ni kɛɔ akɛ “Odasefonyo Anɔkwafo Ko” lɛ shishi. Yinɔsane ni fe afii nyɔŋmai ejwɛ kɛjɛ nakai be lɛ mli kɛbaa nɛɛ tsɔɔ akɛ egbele lɛ kadi be krɛdɛɛ ko naagbee yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Yehowa Odasefoi Kristofoi anitsumɔ lɛ mli.
5. (a) Mɛɛ Ŋmalɛ mli yiŋtoo yɔɔ ni aaahe aye yɛ nɛkɛ “tsuji” enyɔ nɛɛ ahe yɛ amɛ nyɔmɔwoo he, yɛ nii ni amɛkɛ Kristo “talentai” lɛ tsu lɛ hewɔ? (b) Ani “tsuji” ni yɔɔ wala mli yɛ shikpɔŋ nɔ lolo lɛ ebote “miishɛɛ” ko mli, ni nɔyeli he sane lɛ hu?
5 Eka shi faŋŋ akɛ, Kristofoi ni ji “tsuji” anitsumɔ ni tamɔ mɛi sɔrɔtoi enyɔ ni wɔtsɔ hiɛ wɔtsi ta lɛ anɔ̃ lɛ tsɔɔ akɛ amɛkɛ Nuŋtsɔ lɛ “talentai” ni eŋɔha amɛ lɛ “tsu nii” ni amɛkɛ no ha eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ tee hiɛ amɛkɛfee mɛi pii Kristo kaselɔi. Ŋmalɛ lɛ shishinumɔ haa amɛheɔ amɛyeɔ akɛ, beni amɛaapue yɛ Nuŋtsɔ Yesu Kristo kojomɔsɛi lɛ hiɛ lɛ, amɛnu egbee ni ekɛhaa amɛ ahekoo lɛ akɛ: “Ahekoo, tsulɔ kpakpa kɛ anɔkwafo, oye anɔkwa yɛ nii fioo he, maha oye nii pii atsɛ: botemɔ onuŋtsɔ miishɛɛ lɛ mli.” (Mat. 25:21, 23) Shi amrɔ nɛɛ, yɛ afii pii lɛ, nakai Kristofoi ni ji “tsuji” ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ ni jɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛhaa amɛŋwɛi Nuŋtsɔ lɛ “talentai” faa pii lɛ ateŋ shwɛɛnii fioo ko yɛ lolo. Amɛmiikpa gbɛ akɛ yɛ be ni sa nɔ lɛ, amɛbaagbe amɛshikpɔŋ nɔ nitsumɔ lɛ naa koni amɛyapue yɛ Yesu Kristo kojomɔ sɛi lɛ hiɛ yɛ ŋwɛi beni amɛkɛ miishɛɛ aaanu nakai wiemɔi ni akɛhaa amɛ ahekoo lɛ. Shi yɛ shikpɔŋ nɔ amrɔ nɛɛ po, beni amɛhaa amɛŋwɛi Nɔtsɛ lɛ “talentai” yaa nɔ efaa babaoo lɛ, amɛbote amɛ-Nuŋtsɔ lɛ jɔɔmɔ aloo miishɛɛ babaoo mli momo. Eyɛ mli akɛ amɛboteko nɔyeli ko mli pɔtɛɛ moŋ, shi amɛmiikwɛ gbɛ akɛ amɛkɛ lɛ baaye maŋtsɛ yɛ ŋwɛi afii akpe.
“TSULƆFƆŊ KƐ ANIHAOLƆ” LƐ
6, 7. (a) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ tsulɔ ni na talenta kome lɛ nyɛɛɛ ekɛ “enyɛmɔ” atsu nii ni mɛni jɛ mli ba? (b) Te ejie enaa eha tɛŋŋ yɛ be mli ni ekɛ nɔ ni enine shɛ nɔ lɛ haa ekoŋŋ lɛ?
6 Amrɔ nɛɛ wɔbaasumɔ ni wɔkase nɔ ni eba tsulɔ ni aha lɛ talenta kome pɛ yɛ Yesu abɛbua lɛ mli lɛ nɔ, mɔ ni awie ehe akɛ: “Shi mɔ ni na ekome lɛ tee eyatsa shikpɔŋ, ni eŋɔ enuŋtsɔ lɛ shika lɛ etee.” (Mat. 25:15, 18) Akɛni emiaaa ehiɛ ni ebɔɔɔ mɔdɛŋ hu akɛ ekɛ ekãa ‘baatsu nii’ tamɔ tsulɔ ni hiɛ talentai enumɔ lɛ kɛ tsulɔ lɛ ni hiɛ talentai enyɔ lɛ fee lɛ hewɔ lɛ, tsulɔ ni ji etɛ lɛ nyɛŋ akpa gbɛ akɛ ebaaha enuŋtsɔ lɛ jwiɛtɛi talentai lɛ aya hiɛ abɔ he. Eyɛ “nyɛmɔ” bɔ ni ebaanyɛ etsu nii ni eha nakai jwiɛtɛi talenta kome lɛ abɔ he, shi enyɛɛɛ efee he nɔ ko kwraa. Enyɛŋ ebu enɛ he akɔntaa ko etsɔɔ yɛ enuŋtsɔ lɛ ba ni eba aloo parousia be lɛ mli. No hewɔ lɛ mɛni ekɛbaajie enaa akɛni ekɛ sɛɛnamɔ ko haaa enuŋtsɔ lɛ? Yesu kɛɔ wɔ yɛ abɛbua lɛ mli akɛ:
7 “Shi mɔ ni na talenta kome lɛ hu ba bakɛɛ: Nuŋtsɔ, mileo akɛ yiwalɔ jio; okpaa nii yɛ he ni oduko nɔ ko yɛ, ni obuaa nii anaa yɛ he ni oshwako nɔ ko yɛ; ni no ha mishe gbeyei, ni mitee mikɛ otalɛnta lɛ yatee shikpɔŋ; naa onii.”—Mat. 26:24, 25.
8. (a) Ani nɛkɛ tsulɔ nɛɛ kpɛlɛɔ nɔ akɛ enuŋtsɔ lɛ tamɔ okwaafonyo shikpɔŋtsɛ ni etsɔɔ lɛ? (b) Mɛni hewɔ ni tsulɔ lɛ susuɔ akɛ esaaa akɛ enuŋtsɔ lɛ wieɔ yɛ sɛɛnamɔ ko ni baaa lɛ hewɔ?
8 Tsulɔ nɛɛ le akɛ aakpa sɛɛnamɔ gbɛ kɛmiijɛ edɛŋ, shi ebɛ ekãa bɔ ni eeenyɛ ekɛ enuŋtsɔ lɛ jwiɛtɛi talenta lɛ ‘aaatsu nii.’ Ebɛ suɔmɔ kɛha enuŋtsɔ lɛ bɔ ni no aaaha etsu nii yɛ egbeyeishemɔ lɛ fɛɛ sɛɛ ni ebɔ mɔdɛŋ ni elɛɛ enuŋtsɔ lɛ “nibii” lɛ amli. Ekɛ enuŋtsɔ lɛ to ŋmɔtsɛ he, ni jeee akɛ lɛ diɛŋtsɛ eŋmɔ mli nibaa nii anaa ebuaa kɛkɛ, shi moŋ ebuaa nibaa nii anaa kɛjɛɔ shikpɔŋ ni jeee enɔ̃ nɔ, ni jeee lɛ ehu nɔ, nɔ ni jeee lɛ ekpa ni jeee lɛ ebua naa nɔ. Tsulɔ lɛ sumɔɔɔ ni enuŋtsɔ lɛ nibii shwereɔ yɛ nɛkɛ gbɛ anɔ. Kɛ hoo kwraa lɛ efolɔ enuŋtsɔ lɛ naa akɛ nɛkɛ ji gbɛ ni etsɔɔ nɔ enaa sɛɛnamɔ. No hewɔ lɛ taakɛ bɔ ni esusumɔ kɛ ehemɔkɛyeli yɔɔ lɛ, eku sɛɛ ekɛ shika jwiɛtɛi talenta kome lɛ ni enuŋtsɔ lɛ kɛwo edɛŋ lɛ ha lɛ ekoŋŋ. No hewɔ lɛ esusu akɛ, akɛni enuŋtsɔ lɛ elaajeee nɔ ko hewɔ lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ edɔ lɛ? Nɔ ni ji enɔ̃ lɛ, no nɔŋŋ eku sɛɛ ekɛha lɛ lɛ. Tsulɔ lɛ yooo akɛ shika kpaa shi ni akɛtsuɔ nii koni sɛɛnamɔ aba he.
9. Mɛni nɔ nuŋtsɔ lɛ damɔ eha tsulɔ lɛ hetoo, no hewɔ lɛ mɛni hewɔ etsɛ tsulɔ lɛ taakɛ bɔ ni etsɛ lɛ lɛ?
9 Tsulɔ lɛ nuŋtsɔ lɛ ha lɛ hetoo yɛ lɛ diɛŋtsɛ ewiemɔ lɛ naa, ejaakɛ wɔkaneɔ akɛ: “Shi enuŋtsɔ lɛ here nɔ ni ekɛɛ lɛ akɛ: Tsulɔ fɔŋ kɛ anihaolɔ! Ní ole akɛ mikpaa nii yɛ he ni miduko nɔ ko yɛ, ni mibuaa nii anaa yɛ he ni mishwako nɔ ko yɛ lɛ, kulɛ ogbɛnaa ji akɛ oŋɔɔ mishika lɛ owoɔ tsakelɔi adɛŋ, ni kɛ miba lɛ ni mibahe minii kɛ ehekpa.”—Mat. 25:26, 27.
10. Mɛni hewɔ esa akɛ atsɛ tsulɔ lɛ akɛ “tsulɔ fɔŋ” lɛ, ni mɛɛ gbɛ kulɛ eeenyɛ etsɔ nɔ ni enine ashɛ enuŋtsɔ lɛ taomɔ nii anɔ yɛ ‘gbɛ ni waaa’ nɔ?
10 Tsulɔ ni sɛɛnamɔ bɛ ehe nɛɛ ji mɔ “fɔŋ,” ejaakɛ eje gbɛ ni ehaaa enuŋtsɔ lɛ nibii ashwere. Ebɛ miishɛɛ akɛ eeeha enuŋtsɔ lɛ nibii ashwere. Jeee akɛ eleee akɛ enuŋtsɔ lɛ miitao ni enibii afa. Ele enɛ, ni ebaanyɛ etsɔ gbɛ ni waaa lɛ nɔ ni ekɛ jwiɛtɛi talenta lɛ ayato shikatoo he bɔni afee ni amɛkɛtsu nii ni ena shika ni ekɛyafɔ jɛmɛ lɛ he kpa. Yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, kɛji akɛ tsulɔ lɛ nuŋtsɔ lɛ ba lɛ, jeee jwiɛtɛi talenta lɛ pɛ enine baashɛ nɔ, shi moŋ shika ni shikatoo he lɛ kɛbaafata he lɛ hu. Jeee akɛ ekaseee tsulɔ lɛ ni na talɛntai enumɔ lɛ kɛ tsulɔ ni na talɛntai enyɔ lɛ kɛkɛ, shi moŋ ekɛ amɛ kpaaa gbee hu. Eyɛ mli akɛ eku sɛɛ ekɛ jwiɛtɛi talenta lɛ ni akɛwo edɛŋ lɛ ha moŋ, shi eha enuŋtsɔ lɛ laaje nɔ ko. Gbɛ ni eje eha enuŋtsɔ lɛ laaje nii ni tamɔ nɛkɛ lɛ ha ebatsɔ mɔ “fɔŋ.”
11. Tsulɔ nɛɛ ji “anihaolɔ” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ ni mɛni jɛ mli ba enɔ?
11 Tsulɔ ni sɛɛnamɔ bɛ ehe nɛɛ hu ji “anihaolɔ.” Hejɔ̃lɔ ni, esumɔɔɔ ni ekɛ hiɛshikamɔ ‘atsu nii’ bɔ ni enanemɛi tsuji lɛ fee lɛ. Eyɛ nyɛmɔ ni ekɛaatsu nii ni sɛɛnamɔ aba he, kɛ jeee nakai kulɛ enuŋtsɔ lɛ kɛ talenta woŋ edɛŋ. Talenta kome ni akɛha lɛ Iɛ fee lɛ tsuji etɛ lɛ ateŋ mɔ ni fioo ko pɛ abaatao yɛ edɛŋ, shi shika fioo nɛɛ jeee nɔ ni fe ‘lɛ diɛŋtsɛ enyɛmɔ.’ Shi kɛ̃ lɛ, ni ekɛ enyɛmɔ aaatsu nii yɛ gbɛ ni sɛɛnamɔ aaaba he lɛ, etsa shi ni ekɛ enuŋtsɔ lɛ talenta lɛ hɔ shikpɔŋ efee lɛ nii ni wooo yibii. Bɔ ni eji anihaolɔ ha lɛ haaa bɔ ni esusuɔ enuŋtsɔ lɛ he akɛ eji “yiwalɔ” lɛ atsirɛ lɛ ni ekɛ talenta ni jara wa nɛɛ atsu nii yɛ be kakadaŋŋ ni enuŋtsɔ lɛ bɛ lɛ mli. Tsulɔ lɛ yɛ be babaoo ni ekɛaatsu nii. Yibii ni ewooo lɛ kɛ oshara ba enɔ.
12. Namɔ feɔ tsulɔ nɛɛ he mfoniri yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ abɛbua nɛɛ anaagbee mlibaa mli lɛ?
12 “Tsulɔ fɔŋ kɛ anihaolɔ” ko yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ ni haa abɛbua lɛ baa mli yɛ naagbee yɛ wɔgbii nɛɛ amli. Taakɛ eji yɛ tsuji enyɔ lɛ agbɛfaŋ lɛ, tsulɔ ni wooo yibii lɛ hu damɔ shi kɛha kuu ko loo tsuji komɛi ni ji Kristofoi akuu ko ni akɛ sɔɔmɔ ewo amɛdɛŋ aloo amɛyɔɔ Nuŋtsɔ Yesu Kristo ni ji ŋwɛi Nuŋtsɔ lɛ sɔɔmɔ mli. Nɛkɛ kuu ni sɛɛnamɔ bɛ amɛhe nɛɛ jie amɛhe kpo yɛ be mli ni aje shishi akɛ amɛ bɔi akɔntaabuu yɛ klɛŋklɛŋ ta lɛ sɛɛ yɛ afi 1919 Ŋ.B. lɛ.
13. Namɛi hu kɛɔ akɛ amɛyɔɔ ŋwɛi Nuŋtsɔ lɛ sɔɔmɔ mli lɛ, shi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ amɛku amɛhiɛ amɛshwie ‘enibii’ lɛ anɔ beni Jeŋ Ta l ba naagbee sɛɛ lɛ?
13 Shi Kristendom sɔlemɔi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ amlibii lɛ kɛɔ akɛ amɛyɛ ŋwɛi Nuŋtsɔ Yesu Kristo sɔɔmɔ mli. Ojogbaŋŋ, ani amɛtee amɛyahu ni amɛsaa shikpɔŋ ni ka amɛhiɛ dani Jeŋ Ta I ba naagbee yɛ November 11, 1918 lɛ, ni ani amɛtee nɔ amɛwo yibii ni ji kaselɔi kɛha Maŋtsɛ Yesu Kristo ni yeɔ nɔ ni yɔɔ e-parousia lɛ mli bianɛ lɛ? Dabi; amɛŋmɛɛ saji ahe ni amɛkɛ maŋkwralɔi kɛ tabilɔi ni yɔɔ je nɛŋ lɛ fee ekome. Amɛku amɛhiɛ amɛshwie Maŋtsɛ lɛ ni enɔyeli lɛ baafã ni ebaŋ naagbee lɛ Maŋtsɛyeli lɛ he ‘nibii’ anɔ. Amɛgbala amɛjwɛŋmɔ kɛ miishɛɛ kɛtee Jeŋmaji Akpaŋmɔ ni ato yiŋ yɛ he ni Amerika Kristo Sɔlemɔi Agwabɔɔ lɛ tsɛ lɛ “Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ kpojiemɔ yɛ maŋkwramɔŋ yɛ shikpɔŋ nɔ” lɛ nɔ. (Yes. 9:6, 7) Amɛbɔ mɔdɛŋ ni amɛha nakai majimaji ateŋ gbɛjianɔtoo kɛha jeŋ toiŋjɔlɛ kɛ shweshweeshwe shihilɛ ni gbɔmɔ to lɛ sɛɛfilɔ kɛ jalɔi lɛ ayi afa. Amrɔ nɛɛ Kristendom jamɔi sɔrɔtoi lɛ mli nakai gbɛjianɔtoo lɛ sɛɛyelɔ ni ji Jeŋmaji Ekomefeemɔ lɛ sɛɛ.
14. Mɛni ejɛ je lɛ ni tamɔ ŋmɔ ni amɛhuuu mli amɛhaa Nyɔŋmɔ Mesia maŋtsɛyeli lɛ mli eba?
14 Yɛ beni Nuŋtsɔ Yesu Kristo ni eku esɛɛ eba nɛɛ buɔ akɔntaa ni ekaa mɛi ekwɛɔ nɛɛ mli lɛ, nakai mɛi ni tsɛɔ amɛhe “tsuji” ni yɔɔ Kristendom lɛ nyɛŋ amɛkɛ enibii lɛ amli yifalɛ ko aha. Amɛhuko je lɛ ni ji ŋmɔ lɛ mli koni ehe aba sɛɛnamɔ aha Nyɔŋmɔ Mesia maŋtsɛyeli lɛ, ejaakɛ amɛtsɔ amɛsɛɛ amɛha enɛ ni amɛshi gbɔmɛi lɛ akɛ mɛi ni leee Yehowa Mesia maŋtsɛyeli ni ato ama shi lɛ he nɔ ko nɔ ko.
15. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ mɛi ni atsɔɔ bɔ ni amɛji yɛ “Gbɛi Hee” lɛ he yiŋkpɔŋmɔɔ lɛ mli yɛ kuku etɛ lɛ mli lɛ feɔ “tsulɔ anihaolɔ” lɛ he mfoniri yɛ gbɛ ni ja nɔ?
15 Shi kɛ̃ lɛ, yɛ mɛi ni kɛ Maŋtsɛ Yesu Kristo ni yeɔ nɔ ni eku esɛɛ eba lɛ “tsuji” anɔkwafoi lɛ bɔɔ lɛ agbɛfaŋ lɛ, kuu ko ni ji Kristofoi ni afɔ amɛ mu epue ni sa mfoniri ni akɛ “tsulɔ fɔŋ kɛ anihaolɔ” lɛ fee lɛ jogbaŋŋ. Eka shi faŋŋ akɛ nɛkɛ kuu nɛɛ he awieɔ yɛ yiŋkpɔŋmɔɔ ko ni egbɛi ji “Gbɛi Hee” ni aŋma ni akpɛlɛ nɔ yɛ Hɔgbaa shwane, July 26, 1931, yɛ majimaji ateŋ kpee ni afee yɛ Columbus, Ohio, ni Watch Tower Bible Asafo lɛ to he gbɛjianɔ lɛ kuku etɛ lɛ mli lɛ: Akɛni yɛ Charles T. Russell gbele sɛɛ etsɛɛɛ kwraa ni mligbalamɔ ba mɛi ni kɛ lɛ tsuɔ nii lɛ ateŋ, ni nɔ ni jɛ mli ba ji amɛteŋ mɛi komɛi ni tsi amɛhe kɛjɛ Watch Tower Asafo lɛ he, ni kɛjɛ nakai be lɛ mli kɛbaa nɛɛ amɛkpoo akɛ amɛkɛ Asafo lɛ aaafee ekome yɛ nitsumɔ lɛ mli ni amɛkpɛlɛɛɛ anɔkwalei ni Watch Tower Asafo lɛ ŋmalaa yɛ Buu-Mɔɔ lɛ kɛ woji krokomɛi amli kɛ dɛŋdadei krokomɛi ni Asafo nɛɛ kɛtsuɔ nii yɛ mla naa lɛ nɔ, ni amɛte shi amɛwo ni amɛkahe amɛmiite shi kɛmiiwo Asafo nɛɛ nitsumɔ yɛ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ jajemɔ kɛ wɔ Nyɔŋmɔ lɛ oweletɔɔ gbi ni ekɛbaate shi ewo Satan gbɛjianɔtoo lɛ fai krokomɛi fɛɛ lɛ jajemɔ mli hewɔ lɛ, nɛkɛ mɛi ni teɔ shi woɔ nɛɛ efee kui kɛ gbɛjianɔtooi sɔrɔtoi ni amrɔ nɛɛ amɛŋɔ gbɛi tamɔ “Biblia Kaselɔi,” “Biblia Kaselɔi Anaanyobɔɔ,” “Russellbii ni miitsɔɔ anɔkwale lɛ taakɛ Pastor Russell tsɔɔ lɛ,” “Mɛi ni Damɔ Shi Shiŋŋ” kɛ gbɛi krokomɛi ni enɛɛmɛi fɛɛ kɛ yiŋfutumɔ kɛ shishinumɔ ni bɛ baa hewɔ lɛ . . . ”
16. No hewɔ lɛ mɛi ni atsi amɛta yɛ yiteŋgbɛ nɛɛ nako mɛɛ niiashikpamɔi kɛ nitsumɔi ni mɛi ni hiɛ “gbɛi hee” lɛ ena lɛ mli gbɛfaŋnɔ?
16 Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɛi ni kɛɛ amɛkpɛlɛɛɛ ni amɛteɔ shi amɛwoɔ ni atsi amɛta yɛ yiteŋgbɛ nɛɛ ekpɛlɛɛɛ nakai “gbɛi hee,” Yehowa odasefoi lɛ nɔ, koni abale amɛ akɛ Yehowa odasefoi Kristofoi. Amɛnako amanehulu babaoo ni ba mɛi ni hiɛ “gbɛi hee” nɛɛ anɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ kɛjɛ nakai be lɛ mli kɛbaa nɛɛ, ni asaŋ amɛnako Yehowa maŋtsɛyeli ni ato ama shi yɛ e-Mesia lɛ he adafi ni atswaa yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ he fɛɛ he lɛ mli gbɛfaŋnɔ. Yɛ nɛkɛ yiŋtooi nɛɛ ahewɔ lɛ, amɛnako ŋmɔ lɛ kwɛmɔ kɛ enɔ saamɔ kɛ Kristo kaselɔi afeemɔ mli gbɛfaŋnɔ, nɔ ni yaa nɔ bianɛ yɛ shikpɔji kɛ ŋshɔkpɔi fe 206 nɔ ni enɛ biɔ ni ajaje Maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ yɛ wiemɔi ni yɔɔ woji fe 160 mli lɛ. Yɛ shitee kɛ woo ni mli wa ni eba amɛnɔ yɛ shikpɔji sɔrɔtoi anɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, nɛkɛ ŋmɔ (ni ji adesai aje lɛ) humɔ ni ewo Kristo kaselɔi krokomɛi efata he lɛ miiya hiɛ kɛmiibɛŋkɛ enaagbee! Amrɔ nɛɛ aaatsu enɛ yɛ Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania lɛ nine nitsumɔhei fe nyɔŋmai nɛɛhu kɛ enumɔ shishi.
17. Mɛɛ odaseyeli yɔɔ ni tsɔɔ akɛ”tsuji” ni ji shwɛɛnii ni afɔ amɔ mu lɛ ena ŋwɛi jɔɔmɔ yɛ Nuŋtsɔ lɛ “talentai” ni amɛkɛtsu nii kɛtsɔ je lɛ ni tamɔ ŋmɔ ni amɛsaa nɔ lɛ hewɔ?
17 Eka shi faŋŋ akɛ Mesia Maŋtsɛ lɛ “nibii” ni ji “etalentai” ni faa lɛ ji nɔ ko ni Yehowa Nyɔŋmɔ Ŋwɛi Flooflonyo lɛ kɛ e-Bi Yesu Kristo kpɛlɛɔ nɔ ni amɛjɔɔ nɔ. “Tsuji” ni afɔ amɛ mu ni amɛkɛ amɛhe ewo Maŋtsɛ lɛ “talentai” lɛ kɛ nitsumɔ mli lɛ miina akɛ eji gbɛnaa nii ni miishɛɛ babaoo yɔɔ mli, ni amɛmiibɔ mɔdɛŋ ni amɛhe asa akɛ “tsulɔ kpakpa kɛ anɔkwafo” yɛ amɛ ŋwɛi Nuŋtsɔ lɛ hiɛ. Amɛsumɔɔɔ ni “tsulɔ fɔŋ kɛ anihaolɔ” kuu lɛ kɛ amɛ bɔɔ. Shi moŋ, amɛbɔɔ mɔdɛŋ ni amɛye amɛbua mɛi fɛɛ ni sa yɛ Ŋmalɛi lɛ anaa lɛ ni amɛkɛ amɛ abɔ ni amɛfee Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he sɔɔlɔi ni woɔ yibii. Nɔ ni yeɔ ŋwɛi jɔɔmɔ ni yɔɔ amɛ mɔdɛŋbɔɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli lɛ he odase ji akɛ, mɛi ni atsɔɔ amɛ nii ni abaptisi amɛ yɛ nu mli akɛ Nuŋtsɔ Yesu Kristo kaselɔi yɛ 1972 sɔɔmɔ afi lɛ mli ji 163,123. Mɛi ni abaptisi amɛ yɛ je lɛŋ he fɛɛ he yɛ sɔɔmɔ afii enumɔ ni tsɔ hiɛ ni ji 1968-1972 lɛ mli ji 680,871. No hewɔ lɛ, shwɛɛnii lɛ ni ji “tsuji” ni afɔ amɛ mu ni haa Nuŋtsɔ lɛ “nibii” shwereɔ lɛ heee yeee akɛ eekpa nii yɛ he ni eshwãko yɛ, yɛ be mli ni lɛ diɛŋtsɛ lɛ eyɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ.
AHE “TALENTA KOME” NI AKƐTSUUU NII LƐ KƐTEE
18. Mɛɛ yiŋ nuŋtsɔ lɛ to yɛ tsulɔ ni sɛɛnamɔ bɛ ehe lɛ he?
18 Te Nuŋtsɔ lɛ to eyiŋ yɛ abɛbua lɛ mli, yɛ tsulɔ ni nyɛɛɛ ekɛ nɔ ni ji enuŋtsɔ lɛ nii lɛ aha lɛ kɛ “ehekpa” lɛ he eha tɛŋŋ? No hewɔ lɛ nuŋtsɔ lɛ ni mli efu lɛ wie “tsulɔ fɔŋ kɛ anihaolɔ” lɛ he akɛ, “no hewɔ lɛ, nyɛhea talenta lɛ yɛ edɛŋ ni nyɛŋɔhaa mɔ ni yɔɔ talentai nyɔŋma lɛ. Ejaakɛ mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ nɔ ko lɛ, aaaha lɛ, koni ena ni ateke nɔ; shi mɔ ni bɛ nɔ ko lɛ, aaahe nɔ ni eyɔɔ lɛ tete yɛ edɛŋ. Ni tsulɔ ni he bɛ sɛɛnamɔ ko nɛɛ, nyɛtsia lɛ nyɛwoa gbɛ sɛɛ duŋ lɛ mli; jɛi [e-]yaafo kɛ [e-]nyanyɔji ashishikpemɔ aahi.”—Mat. 2:28-30.
19. Mɛɛ nibii ni akɛduro tsulɔ ni susumɔ yɔɔ ehe lɛ akɛhaaa nɛkɛ tsulɔ nɛɛ, ni shɛ ni ashɛ lɛ afɔ gbɛsɛɛ duŋ lɛ mli yɛ tsɔɔ mɛni kɛha lɛ?
19 Atsɛɛɛ nɛkɛ tsulɔ nɛɛ koni ebote enuŋtsɔ lɛ miishɛɛ mli. Awooo lɛ nɔyelɔ yɛ nibii pii anɔ akɛni ana akɛ ejeee anɔkwafo yɛ nɔ ko bibioo mli lɛ hewɔ. Atsɛɛɛ lɛ akɛ “tsulɔ kpakpa kɛ anɔkwafo,” shi moŋ awie ehe akɛ “tsulɔ ni he bɛ sɛɛnamɔ ko.” Ahaaa ehi nuŋtsɔ lɛ shĩa kɛ esɔɔmɔ mli akɛ etsulɔ, shi moŋ ashwie lɛ kɛjɛ shia lɛ mli kɛtee “gbɛ sɛɛ duŋ lɛ mli.” Eka shi faŋŋ akɛ nuŋtsɔ lɛ ni eku esɛɛ eha lɛ kɛ etsuji lɛ bu akɔntaa yɛ gbɛkɛ mli, ni tsɔɔ akɛ ‘duŋ baanyɛ ahi gbɛ sɛɛ’ bɔ ni aaanyɛ ashɛ́ tsulɔ lɛ awo jɛmɛ. Ní eeená enuŋtsɔ lɛ miishɛɛ mli ŋɔɔmɔ moŋ lɛ, ebaafo ni ekpe enyanyɔji ashishi yɛ shihilɛ mli ni ashɛ lɛ afɔ lɛ hewɔ.
20. Mɛni hewɔ enɛ kɛ nikasemɔ ko ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli haa ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ “tsuji” anɔkwafoi ni afɔ amɛ mu lɛ yɛ jeŋ shihilɛ ni mli woɔ duŋ nɛɛ mli?
20 Enɛ kɛ nikasemɔ ko ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli haa “tsuji” ni yɔɔ ŋmɛnɛ ni afɔ amɛ mu lɛ. Esa akɛ amɛya nɔ amɛtsu nii ni amɛ ŋwɛi Nuŋtsɔ lɛ “nibii” lɛ afa. Kɛ jeee nakai lɛ, abaahe nibii ni jara wawai ni amɛ Nuŋtsɔ lɛ kɛwo amɛdɛŋ lɛ kɛjɛ amɛdɛŋ. Agbɛnɛ hu abaashɛrɛ amɛ awo “gbɛ sɛɛ duŋ lɛ mli,” koni amɛyafata “tsulɔ fɔŋ kɛ anihaolɔ” kuu lɛ he yɛ jɛmɛ. Kɛjɛ be mli ni Jeŋmaji Abe lɛ ba naagbee yɛ afi 1914 kɛbaa nɛɛ, duŋ ewo adesai ni yɔɔ jeŋ ni yɔɔ ŋwɛi Nuŋtsɔ, Yesu Kristo lɛ ni kane kpɛɔ yɛ eshĩa lɛ mli lɛ sɛɛ lɛ, ni Kristendom po hɔ nɛkɛ gbɛ sɛɛ duŋ nɛɛ mli. Shi nakai duŋ lɛ mli baati kabitii kɛ be ni Nyɔŋmɔ eto lɛ shɛ koni “amanehulu kpeteŋkpele” lɛ afɛ trukaa ashwie adesai ayinɔ nɛɛ nɔ lɛ. (Mat. 24:21, 22; Luka 21:34-36) Abaashɛ “tsulɔ fɔŋ kɛ anihaolɔ” kuu lɛ awo nakai duŋ ni kɛ gbele baa lɛ mli, koni amɛkɛ jamɔ mli osatofoi lɛ ayafo ni amɛkpe amɛnyanyɔji ashishi yɛ jɛmɛ kɛyashi amɛhiɛ aaakpata.
21. Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ ahe “talenta kome” lɛ kɛjɛ “tsulɔ anihaolɔ” kuu lɛ dɛŋ, ni akɛ enɛ ha namɔ, ni mɛni hewɔ?
21 Nɔ kome eje kpo faŋŋ momo yɛ Nuŋtsɔ lɛ parousia be nɛɛ mli, yɛ be mli ni ekɛ ‘etsuji’ ni ji mɛi ni egboi momo ákɛ aŋkroaŋkroi aloo tsulɔ kuu ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lolo lɛ buɔ akɔntaa lɛ. “Tsulɔ fɔŋ kɛ anihaolɔ” kuu lɛ kɛ amɛ “talenta kome” lɛ tsuuu nii ni amɛkɛ ‘eshikai’ lɛ ahekpa hu baaa. No hewɔ lɛ, amrɔ nɛɛ ehe nakai “talenta kome” lɛ po yɛ nɛkɛ tsulɔ kuu ni yeee anɔkwale ni hiɔ shi akɛ kuu kɛbashiɔ bianɛ lɛ dɛŋ. Ekɛ nitsumɔ ko ni jɛ eŋɔɔ wooo amɛdɛŋ tamɔ shikpɔŋkuku ni esa akɛ ahu nɔ ni aha ewo yibii ni ana Kristo kaselɔi krokomɛi yɛ nɔ. Ebuuu amɛ akɛ E-tsuji dɔŋŋ; ekpɛlɛɛɛ amɛ jamɔŋ nitsumɔi lɛ anɔ ni eyooo hu. Eŋmɛɛɛ amɛ gbɛ ni amɛna kane ni kpɛɔ yɛ eshia lɛ ni haa mɔ tsui nyaa lɛ mli gbɛfaŋnɔ. Aheɔ amɛ “talenta kome” lɛ kɛjɛɔ amɛdɛŋ, ni akɛ amɛshikpɔŋ ni baanyɛ awo kaselɔi lɛ haa “tsulɔ kpakpa kɛ anɔkwafo” kuu lɛ ni ámɛha Maŋtsɛ lɛ “nibii” efa babaoo kɛyashɛ “talentai nyɔŋma” lɛ, akɛni amɛkɛ amɛnyɛmɔ etsu nii babaoo yɛ kaselɔi afeemɔ ŋmɔ lɛ mli lɛ hewɔ.—Mat. 28:19, 20; Lala 2:8.
22. (a) Mɛɛ nifeemɔ he mla ni Nuŋtsɔ lɛ tsu he nii jeɔ kpo faŋŋ aloo afee he nɔkwɛmɔ nɔ? (b) “Tsulɔ anihaolɔ” kuu lɛ bɛ mɛni ni yɔɔ sɔrɔto loo esoro no kɛfata “nyɛmɔ” he, no hewɔ lɛ mɛni afee lɛ?
22 No hewɔ lɛ aatsu ŋwɛi shishitoo loo nifeemɔ mla akɛ “ejaakɛ mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ nɔ ko lɛ, aaaha lɛ, koni ena ni ateke nɔ; shi mɔ ni bɛ nɔ ko lɛ, aaahe nɔ ni eyɔɔ lɛ tete yɛ edɛŋ” lɛ he nii jogbaŋŋ ŋmɛnɛ. (Mat. 25:29) Yɛ abɛbua lɛ mli lɛ, “tsulɔ fɔŋ kɛ anihaolɔ” lɛ na “talenta kome,” shi ebɛ nɔ ni esa akɛ ekanya lɛ ni ejie lɛ kpo yɛ “talenta kome” ni eyɔɔ nɛɛ he lɛ. Esa akɛ nakai nɔ kroko lɛ afee ekaa kɛ anɔkwayeli kɛha enuŋtsɔ lɛ, hiɛsɔɔ ni eeena eha hekɛnɔfɔɔ ni ana yɛ emli lɛ, akɛ eeehe eye akɛ esa akɛ enuŋtsɔ lɛ naa nɔyaa aloo sɛɛnamɔ kɛjɛɔ “talenta kome” ni akɛaatsu nii ni sɛɛnamɔ aba he lɛ mli. Nyɛ ni enyɛɛɛ ekɛ nɔyaa loo shweremɔ aba beni abuɔ akɔntaa lɛ yeɔ odase yɛ faŋŋ mli, kɛfata lɛ diɛŋtsɛ enaajiemɔ lɛ he akɛ, ehe nakai nɔ kroko ni fata he lɛ yɛ lɛ diɛŋtsɛ egbɛfaŋ. No hewɔ lɛ, ahe “talenta kome” lɛ kɛjɛ edɛŋ akɛ “tsulɔ ni he bɛ sɛɛnamɔ ko.” Eha hiɛnɔkamɔ ni enuŋtsɔ lɛ yɔɔ yɛ emli lɛ efee yaka. Ashwie lɛ kɛjɛ enuŋtsɔ lɛ sɔɔmɔ mli ni ashwie lɛ kɛjɛ eshia lɛ.
23. Mɛni ji nakai nɔ ni yɔɔ sɔrɔto loo esoro no ni “tsulɔ anihaolɔ” kuu lɛ bɛ kɛjɛ afi 1919, no hewɔ lɛ mɛni aheɔ kɛjɛɔ amɛdɛŋ?
23 Akɛ nakai shishitoo mla lɛ nɔŋŋ tsuɔ nii yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ “tsulɔ fɔŋ kɛ anihaolɔ” kuu lɛ he. Akɛ nɔ ni kɛ “talenta kome” lɛ yeɔ egbɔ wo mɛi ni yɔɔ kuu nɛɛ mli lɛ adɛŋ. Enɛ ba kɛjɛ amɛ ŋwɛi Nuŋtsɔ lɛ ŋɔɔ, titri lɛ kɛjɛ klɛŋklɛŋ jeŋ ta lɛ sɛɛ afi ni ji 1919 kɛyaa. Shi esa akɛ amɛ diɛŋtsɛ lɛ amɛna nɔ ko yɛ amɛ gbɛfaŋ, nɔ ko ni baaye abua aloo eeefata nakai “talenta kome” lɛ he. Nɛkɛ yelikɛbuamɔ nii loo hefatamɔ nii ni esa akɛ “talenta kome” lɛ ni amɛyɔɔ lɛ akanya lɛ yɛ amɛmli lɛ ji ekãa kɛ hetuu-kɛhamɔ kɛha Yehowa. Mesia maŋtsɛyeli lɛ, he ni amɛaahe amɛye akɛ esa akɛ amɛ ŋwɛi Nuŋtsɔ lɛ ana nɔyaa loo yifalɛ yɛ ŋmɔ ni woɔ kaselɔi lɛ mli, ekaa kɛ suɔmɔ ni baakanya amɛ ni amɛna gbɛfaŋnɔ babaoo bɔ ni amɛaanyɛ yɛ Nyɔŋmɔ Mesia maŋtsɛyeli ni eto ema shi lɛ jajemɔ mli koni amɛfee jeŋmaji fɛɛ mli gbɔmɛi lɛ kaselɔi, jeee Yudafoi amaŋ ni beni Yesu Kristo yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ etsu amɛ pɛ he nii lɛ. Akɛni amɛ diɛŋtsɛ lɛ amɛbɛ nɔ ni amɛkɛbaato Nuŋtsɔ lɛ “talenta kome” lɛ he ni amɛkɛtsu nii hewɔ lɛ, ahe nɛkɛ “talenta” nɛɛ kɛjɛ amɛdɛŋ, taakɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ anɔkwalei tsɔɔ lɛ.
24. (a) No hewɔ lɛ namɛi ashigbeemɔ haa “tsulɔ kpakpa kɛ anɔkwafo” kuu lɛ nine shɛɔ “nibii pii” anɔ lɛ? (b) Mɛɛ miishɛɛ amɛnaa, ni mɛɛ nɔyeli amɛmɛɔ?
24 Shi yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, “tsulɔ kpakpa kɛ anɔkwafo” kui lɛ yɛ nɔ ni baaye abua amɛ yɛ “talenta” ni amɛ ŋwɛi Nuŋtsɔ lɛ kɛwo amɛdɛŋ lɛ mli. Taakɛ bɔ ni abɛbua lɛ fee he mfoniri lɛ, akɛ pii miiha amɛ, ni nɔ ko eshwɛɛɛ kɛhaaa “tsulɔ fɔŋ kɛ anihaolɔ” kuu lɛ, ni akɛ hegbɛi kɛ gbɛnaa nii fataa he ahaa amɛ akɛ mɛi ni anyɛɔ akɛ he fɔɔ amɛnɔ, mɛi ni tsuɔ amɛ gbɛnaa nii ahe nii, “tsuji” ni sɛɛnamɔ yɔɔ amɛhe. Nɔ ni ejɛ enɛ mli eba ji akɛ, amɛna nibii “pii” yɛ kaselɔi afeemɔ ŋmɔ ni faa babaoo lɛ mli. Yɛ be mli ni amɛhaa amɛ Nuŋtsɔ lɛ tsui nyaa lɛ, amɛ hu amɛnyamɔ tekeɔ nɔ ni amɛkɛ nyamɔ ni amɛ Nuŋtsɔ lɛ nuɔ he yɛ emaŋtsɛyeli ni ato ama shi agbɛnɛ lɛ mli lɛ eko saa amɛnaa. Nɛkɛ nyamɔ nɛɛ woɔ amɛ hewalɛ koni amɛya amɛhiɛ yɛ esɔɔmɔ lɛ mli kɛyashi amɛ shikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ naagbee. Ni kɛji akɛ eba lɛ nɛkɛ lɛ, amɛkpaa gbɛ akɛ amɛbaatsɔ gbohiiashitee nɔ amɛbote emiishɛɛ ni yeɔ emuu lɛ mli ni afee amɛ nɔyelɔi yɛ nibii pii anɔ yɛ e-afii akpe maŋtsɛyeli lɛ mli. Kɛkɛ lɛ amɛbaaná amɛle nakai “tsuji” ni na “klɛŋklɛŋ shitee” lɛ mli gbɛfaŋnɔ lɛ amiishɛɛ lɛ kɛmɔshi.—Kpoj. 20:6.
25. Yesu abɛbua nɛɛ naagbee fa lɛ mlibaa ni anaa yɛ faŋŋ mli lɛ yeɔ odase akɛ mɛni yaa nɔ, ni mɛni hewɔ?
25 “Talentai” lɛ ahe abɛbua lɛ naagbee fa lɛ miiya nɔ yɛ gbɛ ni wɔtsɔ hiɛ wɔtsɔɔ mli nɛɛ nɔ, kɛjɛ afi 1919 Ŋ.B. Gbɔmɛi kɛ jeŋmaji ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ he fɛɛ he lɛ eyoo enɛ. Ni titri lɛ, “tsulɔ kpakpa kɛ anɔkwafo” kuu lɛ le enɛ. Fɛɛ yaa eyayeɔ odase akɛ Maŋtsɛ Yesu Kristo parousia loo ba ni eba ni anaaa lɛ lɛ miiya nɔ kɛjɛ Jeŋmaji Abe lɛ naagbee yɛ 1914. No hewɔ lɛ eji Kristo “ba ni eba” lɛ kɛ “nibii agbɛjianɔtoo lɛ naagbee” lɛ he “okadi” kpeteŋkpele lɛ fa, ejaakɛ nɛkɛ “talentai” lɛ he abɛbua lɛ ji egbalɛ ni etsɔɔ mli fitsofitso ni kɔɔ nakai “okadi” lɛ he lɛ fa.—Mat. 24:3, NW.
26. Mɛni hewɔ wɔsumɔɔ ni wɔya nɔ lolo wɔsusu Kristo gbalɛ lɛ he lɛ, bɔni afee ni wɔye mɛɛ anɔkwasaji ahe odase?
26 Shi kɛ̃ lɛ, nibii babaoo fata ba ni Kristo eba yɛ mumɔŋ ni anaaa lɛ lɛ he “okadi” lɛ he fe “obalayei nyɔŋma” lɛ kɛ “talentai” lɛ ahe abɛbuai ni wɔsusu he momo lɛ he. Abɛbua kroko hu yɛ ni eji egbalɛ ni kɔɔ “okadi” lɛ he lɛ fa ni he hiaa. Ni emlibaa yɛ wɔ naakpɛɛ be nɛɛ mli lɛ kɛ odaseyeli kroko fataa he akɛ Nuŋtsɔ Yesu Kristo ba ni eba, eparousia lɛ, yɛ lolo ni ebaatsu naakpɛɛ nibii. Ani wɔyaa nɔ wɔsusuɔ wɔ Nuŋtsɔ lɛ gbalɛ kpeteŋkpele lɛ he lolo?