Igyekezz egyre ügyesebben tanítani!

1. Miben kell fejlődnünk, és miért? (2Timóteusz 4:2) (Lásd a képet is.)

JÉZUS ezt mondta a követőinek: „tegyetek tanítvánnyá… embereket… és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek” (Máté 28:19, 20). A szavaiból egyértelmű, hogy minden követőjének tanítónak kell lennie. Az igaz, hogy Jehova vonzza magához a jó szívállapotú embereket, és az angyalok segítenek nekünk megtalálni őket (Csel 13:48; Ján 6:44; Jel 14:6). De nekünk is meg kell tennünk a magunk részét. Pál és Barnabás nagyon jó példa nekünk. A Bibliából megtudjuk, hogy amikor az ikóniumi zsinagógában prédikáltak, „úgy beszéltek, hogy nagyon sok zsidó és görög lett hívővé” (Csel 14:1). Ebből jól látszik, hogy megtanultak hatékonyan tanítani. (Olvassátok fel: 2Timóteusz 4:2.) Tehát keresztényekként mindannyiunknak fejlődnünk kell a tanítás művészetében.

2. Miért érzik úgy néhányan, hogy nem fognak tudni ügyesebb tanítóvá válni?

² Vannak, akik úgy érzik, hogy belőlük sosem lesz ügyes tanító, mert nem elég iskolázottak, vagy nem olyan jók a képességeik. A Biblia is ír olyan férfiakról, akik alkalmatlannak érezték magukat a feladatukra (2Móz 4:10; Jer 1:6). Néhányaknak pedig az veszi el a kedvét, hogy nincs bibliatanulmányozásuk vagy annyi jó tapasztalatuk, mint másoknak. Tudjuk, hogy nem számíthatunk rá, hogy mindenki elfogadja a jó hírt, és azt is, hogy a szolgálatban a jó eredmények nem pusztán a mi erőfeszítéseinknek köszönhetőek. Ahogy szó volt róla, Jehova és az angyalok vezetnek el minket a helyes szívállapotú emberekhez. Ugyanakkor nekünk is minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy ügyesebb tanítók legyünk. Ebben a cikkben meg fogjuk vizsgálni, milyen három területre figyeljünk oda, hogy fejlődni tudjunk a tanítás művészetében.

TÖRŐDJ AZ EMBEREKKEL!

3. Miért tudott Jézus a hallgatói szívére hatni?

³ A Biblia azt írja Jézusról, hogy tudta, mi van az emberekben (Ján 2:25). Ez a kifejezés azt jelenti, hogy tisztában volt vele, mit gondolnak, és mi áll az érzéseik hátterében. A tanítása azért volt hatással a hallgatói szívére, mert tudta, mire van szükségük. Látta, hogy milyen nagy szükségük van vezetésre és vigaszra, és hogy mennyire megnehezíti az életüket a számtalan hagyomány és ember alkotta szabály (Máté 9:36; 23:4). A hegyi beszédében foglalkozott ezekkel a témákkal. Az emberek pedig vonzódtak hozzá, mert olyasmikről beszélt, amik személyesen érintették őket.

4. Hogyan fejezhetjük ki, hogy törődünk az emberekkel? (Lásd a képeket is.)

⁴ Hogyan fejezhetjük ki, hogy törődünk az emberekkel? Úgy, hogy megpróbáljuk beleképzelni magunkat a helyzetükbe, és átgondoljuk, hogy mi aggaszthatja őket. Nincs olyan ember, akit ne érintene valamilyen módon az, ami Sátán gonosz világában történik. Ha ezt észben tartjuk, az segíteni fog, hogy együttérzőek legyünk a területünkön élőkkel. Gondoljuk át, hogy mi foglalkoztathatja őket. Például lehet, hogy volt valami felkavaró a hírekben. Az is lehet, hogy a szülők aggódnak, hogy a gyermekeik biztonságban vannak-e az iskolában. Emellett a munkanélküliség is sokakat aggaszthat. Próbáld meg elképzelni, milyen nehéz lehet az embereknek szembenézni a világban tapasztalható problémákkal úgy, hogy nem ismerik a Biblia reményt adó üzenetét (Ézs 65:13, 14; 2Tim 3:1).

5. Miben különbözött Jézus a farizeusoktól? (Máté 11:28–30)

⁵ Jézus törődött az emberekkel, és ezt érezték is abból, ahogyan velük bánt. Mennyire más volt ő, mint a farizeusok! Ők lenézték és megvetették az átlagembereket (Máté 23:13; Ján 7:49). Jézus viszont kedves volt velük, és tisztelte őket. Szelíd és alázatos volt, ami hozzájárult ahhoz, hogy hatékonyan tudjon tanítani másokat. (Olvassátok fel: Máté 11:28–30.) Nekünk is kedvesen és tisztelettel kell bánnunk az emberekkel.

6. Mi segít, hogy kedvesen és tisztelettel bánjunk azokkal, akik elutasítják az üzenetünket, vagy ellenségesek velünk?

⁶ Hogyan bánjunk azokkal, akik elutasítják az üzenetünket, vagy akár ellenségesek velünk? Jézus azt tanította, hogy ilyenkor ne vágjunk vissza. Sőt, ennél tovább is ment. Ezt mondta: „tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket, áldjátok azokat, akik átkoznak benneteket, és imádkozzatok azokért, akik bántanak titeket” (Luk 6:27, 28). Könnyebb lesz megfogadnunk Jézus tanácsát, ha nem feltételezünk egyből rosszat az emberekről. Persze vannak, akik tényleg nem nézik jó szemmel a munkánkat. De mások talán csak azért viselkednek ellenségesen, mert valamilyen családi gondjuk van, vagy valami más miatt feszültek, aminek nincs köze hozzánk. Az is lehet, hogy egyszerűen csak rosszkor kerestük fel őket. Bármi legyen is a háttérben, fogadjuk meg a következő tanácsot: „Beszédetek mindig kellemes, sóval ízesített legyen, hogy tudjátok, kinek hogyan kell válaszolnotok” (Kol 4:6). Ha együttérzőek és megértőek vagyunk az emberekkel, akkor nem fogunk könnyen megsértődni, és jobb tanítók leszünk.

IRÁNYÍTSD A FIGYELMET ISTEN SZAVÁRA!

7. Miből látszott, hogy Jézus Isten Szavára alapozta a tanítását? (János 7:14–16)

⁷ Jézus az Írásokra alapozta a tanítását, és nem a saját gondolatait hangoztatta. Segített az embereknek megérteni, hogyan alkalmazhatják Isten Szavának a tanácsait az életükben. Mivel egyszerűen tanított, könnyű volt megérteni és megjegyezni, amit mondott. A Biblia azt írja róla, hogy „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, nem pedig úgy, mint az írástudók”. Az emberek pedig „ámultak a tanítási módján” (Márk 1:22; lásd a magyarázó jegyzetet: „nem pedig úgy, mint az írástudók”). Az írástudók gyakran köztiszteletben álló rabbiktól idéztek, hogy alátámasszák a tanításaikat. Jézus viszont mindig Isten Szavából idézett. Mivel Isten Fiaként korábban az égben élt, rendkívül bölcs volt. De nem fitogtatta a tudását, és nem is keltette azt az érzést a hallgatóiban, hogy semmit sem tudnak. Inkább arról beszélt nekik az Írások alapján, hogy mit vár el tőlük Isten. (Olvassátok fel: János 7:14–16.) Milyen kiváló példát mutatott minden követőjének!

8. Hogyan követte Péter Jézus példáját?

⁸ Jézus tanítványai is Isten Szavára alapozták a tanításukat. Ezt jól mutatja az is, ami i. sz. 33 pünkösdjén történt, amikor Péter beszédet mondott az összegyűlt tömegnek. Bár nem járt előkelő iskolákba, óriási hatást tudott elérni a szavaival, amikor az Írások alapján elmagyarázta, hogyan teljesítette be Jézus a messiási próféciákat (Csel 2:14–37). Ennek az lett az eredménye, hogy akik „örömmel fogadták, amit… mondott, megkeresztelkedtek, és azon a napon mintegy 3000 ember csatlakozott hozzájuk” (Csel 2:41).

9. Miért irányítsuk a figyelmet Isten Szavára, amikor tanítunk?

⁹ Semmi sem tud olyan hatással lenni az emberek szívére, mint Isten Szava (Héb 4:12). Ezért fontos, hogy amikor tanítunk, a Bibliára irányítsuk a figyelmet. Az a célunk, hogy „a szót” hirdessük, ne pedig a saját gondolatainkat (2Tim 4:2). A Példabeszédek 2:6 ezt írja: „Jehova ad bölcsességet, a szájából ismeret és tisztánlátás származik.” Amikor a Bibliából tanítunk másokat, tulajdonképpen engedjük, hogy Jehova szóljon hozzájuk (Mal 2:7). Szeretnénk, ha tudnák, hogy a Bibliában található bölcsesség messze felülmúlja az emberekét. Mivel a Teremtőnk ihlette, megtudhatjuk belőle, hogyan szerezhetünk örömet neki, és hogyan élhetünk tartalmas, boldog életet (2Tim 3:16, 17).

10. Hogyan irányítsuk a tanulmányozó figyelmét Isten Szavára?

¹⁰ Amikor felkészülsz egy bibliatanulmányozásra, gondold át, hogyan tudod majd a Bibliára irányítani a figyelmet. Szeretnénk, hogy a tanulmányozók megértsék, hogy bár a képek és a videók sokat hozzáadnak a tanulmányozáshoz, a Biblia a fő tankönyvünk. Ezért olvassátok fel azokat a bibliaverseket, amelyek a leginkább segíteni fognak a tanulmányozónak megérteni a fő pontokat. Amikor pedig a képekről és a videókról beszélgettek, irányítsd a figyelmét arra, hogy milyen bibliai alapelvek domborodnak ki belőlük. Persze ez nem jelenti azt, hogy sokat kellene magyaráznod, vagy hogy minden egyes bibliaverset fel kellene olvasnotok. Inkább adj időt neki, hogy felfogja a verseket, sőt, ha szükséges, olvassátok el őket újra. Így nemcsak képeket, videókat vagy egy könyvet fogtok tanulmányozni, hanem a tanulmányozás valóban arról fog szólni, amiről kell: a Bibliáról (1Kor 2:13).

11–12. a) Hogyan lehetünk türelmesek a tanulmányozóinkkal? (Cselekedetek 17:1–4) (Lásd a képet is.) b) Mi az, amit sokan nem tudnak a Bibliáról, és hogyan segíthetünk nekik?

¹¹ Ha a tanulmányozód nehezen tud elfogadni vagy elhinni egy tanítást, legyél „nagy türelemmel” iránta (2Tim 4:2). Gondolj arra, hogy mindenki más-más tempóban halad előre. Vannak tanulmányozók, akiknek több időre van szükségük, hogy megértsenek egy olyan tanítást, amely nekünk már magától értetődő. Pálnak is több alkalommal kellett érvelnie az Írásokból a tesszalonikai zsidóknak, mire megértették, hogy mit akar tanítani nekik. (Olvassátok fel: Cselekedetek 17:1–4.)

¹² Azzal is kifejezhetjük, hogy türelmesek vagyunk a tanulmányozóval, ha megpróbáljuk ügyes kérdésekkel felszínre hozni, hogy mit gondol, és időt hagyunk neki, hogy válaszoljon. Hallgassuk meg figyelmesen, és igyekezzünk megérteni, hogyan gondolkodik. Majd olvassunk fel és beszéljünk meg olyan bibliaverseket, amelyekből megértheti, hogyan gondolkodik Isten az adott témáról. Azt se feledd el, hogy sokan nem tudják, milyen hasznos könyv a Biblia, mert korábban még sosem olvastak bele. Ezért megmutathatnád a tanulmányozódnak az Új világ fordítás elején található „Ismerd meg Isten Szavát” című részt. Ebből láthatja, hogy az életnek milyen sok területén ad hasznos tanácsokat a Biblia. Például megnézhettek néhány verset a 15. pontból, amely arról szól, hogy hogyan lehetünk boldogok. Ha segítünk a tanulmányozónak meglátni, mennyire hasznos könyv a Biblia, az arra indíthatja, hogy alkalmazza, amit tanul, és folytassa a tanulmányozást.

IRÁNYÍTSD A FIGYELMET JEHOVÁRA!

13. Kire irányítsuk a figyelmet, amikor tanítunk másokat? Szemléltesd!

¹³ Amikor tanítunk másokat, azt szeretnénk, hogy megismerjék Jehovát, és közel kerüljenek hozzá (Jak 4:8). Ebből a szempontból a munkánk hasonlít egy színházi világítástechnikuséhoz. Ő az előadás során a főszereplőkre irányítja a fényt, nem pedig saját magára. Ehhez hasonlóan, amikor tanítunk másokat, ne mi akarjunk a reflektorfényben lenni, hanem irányítsuk a figyelmet Jehovára.

14. Hogyan segíthetünk a tanulmányozónknak, hogy Jehova kedvében akarjon járni?

¹⁴ Az a célunk, hogy a tanulmányozó megszeresse Jehovát, és arra vágyjon, hogy örömet szerezzen neki (Péld 27:11). Nem lenne jó, ha csak azért tenné azt, ami helyes, és kerülné azt, ami helytelen, hogy Jehova Tanúja lehessen. Inkább abban szeretnénk segíteni neki, hogy azért változtasson az életén, hogy Jehova kedvében járjon. Például, ha a tanulmányozónak nehéz leküzdenie egy rossz szokást, feltehetnél neki ilyen kérdéseket: „Mit gondolsz, miért gyűlöli ezt a szokást Jehova? Szerinted miért várja el, hogy lemondj valamiről, ami örömet ad neked? Hogyan látszik ebből a kéréséből, hogy szeret téged?” Minél többet gondol a tanulmányozó Jehovára és a tulajdonságaira, annál biztosabb lesz benne, hogy Jehova szereti őt. Ez pedig arra fogja indítani, hogy a kedvében akarjon járni.

FEJLŐDJ TOVÁBB A TANÍTÁS MŰVÉSZETÉBEN!

15. Hogyan válhatunk egyre ügyesebb tanítókká?

¹⁵ Jó, ha imában kérjük Jehovát, hogy segítsen felismernünk, hogyan tudnánk fejlődni abban, ahogyan másokat tanítunk (1Ján 5:14). Aztán az imáinkkal összhangban igyekezzünk megszívlelni az összejöveteleken kapott tanácsokat. Ezenkívül meghívhatunk a tanulmányozásra olyanokat, akik ügyesen tanítanak, és tanácsot kérhetünk tőlük. Azt is vegyük figyelembe, hogy mennyire újszerű az adott téma a tanulmányozónak, és hogy milyen érzéseket válthat ki belőle. A tanulmányozás során pedig segítsünk neki meglátni, hogy hogyan válik a javára, ha alkalmazza a tanultakat, és hogy mennyi jót ígér nekünk Jehova. Így segíthetünk neki, hogy szoros kapcsolatba kerüljön Jehovával, és boldogabb legyen az élete (Zsolt 1:1–3).

16. Miért fejlődjünk a tanítás művészetében?

¹⁶ Rendkívül nagy öröm tanítani másokat Jehováról, és az új világban is óriási szükség lesz rá, hogy tanítsunk másokat róla. Ezért továbbra is dolgozzunk rajta, hogy egyre ügyesebb tanítókká váljunk. Törődjünk az emberekkel, és irányítsuk a figyelmet a Bibliára és Jehovára.