A jó hír felkínálása — Csoportos tanúskodással
1 Gyakorlatias, egyben építő jellegű az, ha a szántóföldi szolgálat előtt összejövetelt tartunk. Ez a gondoskodás arra buzdítja a testvéreket, hogy vállvetve munkálkodjanak a jó hír hirdetésében.
2 Egyes gyülekezetek a Királyság-teremben megtartott rendes összejövetel után tartják a szántóföldi szolgálatra vonatkozó összejövetelüket. Bár elég nagyszámú lehet azoknak a csoportja, akik támogatják ezt az elrendezést, a könyvtanulmányozás-vezetők fordítsanak figyelmet a saját csoportjuk szükségleteire. Ez az intézkedés valószínűleg megfelel a hírnökök többségének, akik kivonulnak a szántóföldi szolgálatba azon a napon. A helyzetüktől függően, más gyülekezetek az egyes gyülekezeti könyvtanulmányozás alkalmával tartják meg a szántóföldi szolgálatra vonatkozó hétvégi összejövetelüket. Ennek az elrendezésnek is nyilvánvaló előnyei vannak. Elismert tény, hogy a körülmények gyülekezetenként változnak. Időnként helyénvaló lehet több kis csoport összevonása. Tehát a helyi vének testületének kell megvizsgálnia a körülményeket és dönteni abban, hogy milyen intézkedés hozhatja meg a legjobb eredményeket. (Lásd a Szolgálatunk könyv 96—97. oldal, magyarban a régi gépelt kiadásban: 58. oldal.)
Támogassuk a szántóföldi szolgálatra vonatkozó összejöveteleket!
3 A könyvtanulmányozási szinten megszervezett csoportos tanúskodás jó alkalmat kínál a tanulmányozásvezetőnek arra, hogy személyes segítséget nyújtson. Mind az új hírnökök, mind a tapasztaltabbak hasznot merítenek abból, ha a vénekkel és a kisegítő szolgákkal munkálkodnak.
4 A hétközben szántóföldi szolgálatra vonatkozó összejövetelt a Királyság-teremben lehet megtartani, vagy a hírnökök számára megfelelő egyéb helyeken. Azt, hogy két vagy több összejövetelt is tartsanak-e, a helyi körülményektől és attól is függ, hogy elegendő vén és kisegítő szolga, vagy más alkalmas személy áll-e rendelkezésre, hogy levezesse az összejövetelt és a szántóföldi szolgálatot.
5 Az idő sürgős jellegére való tekintettel szeretnénk a lehető legtöbb embert elérni a Királyság-üzenettel. Mit tehetnek a könyvtanulmányozás-vezetők, illetve a csoport vezetésével megbízott személyek azért, hogy mindenki a lehető legjobb módon használja fel az idejét, amit a csoportos tanúskodásra szánt? A vezetők tartsák szem előtt, hogy a szántóföldi szolgálat előtti összejövetel ne tartson tovább 10-15 percnél. (Lásd Szolgálatunk könyv 77. oldal, magyarban a gépelt kiadásban: 46. oldal.) Sok időt lehet megtakarítani, ha a területet már a szántóföldön való kivonulás előtt kiosztják, mivel így elkerülhető a nagyobb csoportosulás az utcasarkon és nem keltjük a szervezetlenség látszatát. Sokan hasznosnak látták egy bizonyos időre jól képesített hírnöknek kijelölni bizonyos területeket. Így a csoportok megalakulása után nyomban elindulhatnak a területre. A szolgálatfelvigyázó éberen ügyeljen arra, hogy a csoportok szervezésével kapcsolatos gondok mielőbb megoldódjanak és több idő jusson a szántóföldi szolgálatra.
6 Sok régi hírnök szívesen gondol vissza az évek során szerzett tapasztalatokra, amikor a csoportos tanúskodás során másokkal munkálkodott. Ezek a tapasztalatok erősítik a gyülekezet egységét és a keresztény szeretet kötelékét. Jóllehet néha indokoltnak látszik, hogy két hírnök együtt munkálkodjon, számos területen többet lehet teljesíteni, ha egyedül munkálkodunk, míg mások a közelünkben, a szomszédos területeken munkálkodnak. Egyedül munkálkodni a szántóföldi szolgálatban, ha a körülmények megengedik, lehetővé teszi, hogy több személyhez eljussunk, egyúttal pedig jó gyakorlást jelent a jövőre nézve abban az esetben, amikor majd nem várt korlátozásokat szabnak ki a prédikáló munkánkra. (Lásd Az Őrtorony 1985. november 15-i száma 13. old. 11. bek., magyarban: 86/7 Őt. 4. old. 11. bek.) A jó ítélőképesség, valamint az a vágy, hogy a lehető legtöbbet tudjuk teljesíteni, legyen a megtett intézkedések mozgatórugója.
7 Pál apostol arra buzdította a korabeli keresztény társait, hogy ’tartsanak ki szilárdan a reménységük nyilvános megvallásában’. Ihletett szavai azt is elmondják nekünk, hogy „ügyeljünk egymásra, hogy egymást szeretetre és jó cselekedetekre buzdítsuk, el nem hagyva összejöveteleinket . . . hanem buzdítsuk egymást annál is inkább, mivel látjátok, hogy az a nap közeledik” (Zsid 10:23–25). A csoportos tanúskodásra vonatkozó helyi intézkedések támogatásával bárcsak sikerülne „szeretetre és jó cselekedetekre” serkenteni Királyság-hírnök társainkat. Ha ezt megtesszük, sok szép jutalmat aratunk Jehova szolgálatában.