Ahogyan Jehova felvirágoztatja a munkáját?
AZ UTÓBBI évtizedekben Jehova Tanúi rendkívüli növekedést tapasztaltak. Csupán az elmúlt 10 évben a gyülekezetek száma 42 600-ról 60 192-re nőtt 212 országban. Ezt megfigyelve, néhányan azt kérdezik: „Milyen anyagi támogatást kapnak Jehova Tanúi a munkájukhoz?” Az Őr Torony Társulat örömmel válaszol erre és az ehhez kapcsolódó kérdésekre ebben a cikkben.
Szokás Jehova Tanúinál a tized?
Nem. Az ősi Izraelben a tized beszolgáltatása a mózesi törvény egyik parancsa volt, Isten templomi munkásainak, a lévitáknak és papoknak a támogatására (4Mózes 18:21, 24–29). Ezeknek az embereknek nem voltak törzsi területeik bizonyos városokon kívül, így szükségük volt erre a különleges támogatásra. Ezenkívül, a hűséges izraeliták adhattak önkéntes hozzájárulást rendkívüli feladatokra, mint például a sátor, majd később a templom építésére (2Mózes 25:1–8; 1Krónika 29:3–7).
Azonban a Biblia azt írja, hogy amikor Jézus meghalt, „megszüntette . . . a parancsolatok rendelésekből álló Törvényét” (Efézus 2:15; Kolossé 2:13, 14). Más szóval, Isten szemében a Törvény nem volt többé kötelező a zsidók vagy a keresztények számára. Tehát a Törvény egyes pontjainak megtartása, például a rendszeres áldozatok a templomban és a tized megfizetése már nem volt követelmény a hűségesekkel szemben.
A keresztények között az adakozást a szeretet, és nem a törvény motiválja. Pál apostol kifejtette ezt az elvet, amikor gyűjtést rendezett a szükséget szenvedő júdeai keresztények javára. Ezt mondta: „Tegye ki-ki azt, amit eltökélt a szívében, nem kelletlenül vagy kényszerből, mert a jókedvű adakozót szereti az Isten” (2Korinthus 9:7). Az önkéntes adakozásnak ez a bibliai módja szokás Jehova Tanúinál is.
Vacsorákat rendeznek, gyűjtőborítékokat osztogatnak, házalnak vagy más, ezekhez hasonló módját választják a pénz előteremtésének?
Nem, az igaz keresztények nincsenek rákényszerítve, vagy az előttük megcsillogtatott jutalom által megvesztegetve, hogy adjanak. Azok a vallási csoportok leleplezik magukat, amelyek a bongóhoz, jótékonysági bazárokhoz, illetve sorsjegyekhez, farsanghoz, a templomi padok bérbe adásához vagy a körbeadott gyűjtőtányérhoz folyamodnak. Úgy tűnik, nem adnak a népnek szellemi eledelt, és így Isten szelleme nem indítja az egyházközségek tagjait arra, hogy önként hozzájáruljanak az alaptőkéhez. Ugyanez mondható el azokról, akik az idejétmúlt tizedet fenntartják (Máté 10:8).
Milyen anyagi források teszik lehetővé az új Királyság-termek és fiókhivatalok építését, valamint a brooklyni és a pattersoni főhivatalok fejlesztését New Yorkban?
Jehova kiárasztja szent szellemét Tanúira, lehetővé téve számukra, hogy „munkálkodjanak a jón, legyenek gazdagok a jó cselekedetekben, legyenek bőkezűek, készek az osztozásra, kincsként jó alapot gyűjtve a jövőre, hogy szilárdan megragadják a valódi életet” (1Timótheus 6:18, 19). Ez a szellem indítja Jehova Tanúit arra, hogy mindennap támogassák a Királyság-munkát.
Például 1989-ben 3 787 188 Tanú, 212 országban 835 426 538 órát töltött el azzal, hogy Isten Szavára tanított másokat. És 3 419 745 házi bibliatanulmányozást vezettek érdeklődő embereknél. Bármilyen költség merül fel ezzel a munkával kapcsolatban, azt az egyének viselik. Ezt a szerető fáradozást Jehova a 263 855 újonnan alámerített Tanúval való növekedéssel jutalmazta meg.
Az adakozás hasonló szelleme indítja a Tanúkat és az érdeklődő személyeket arra, hogy anyagilag támogassák a munkát. A saját helyi gyülekezetük rendszeres kiadásainak fedezéséhez nyújtott segítségen túl, támogatnak mindenfajta szükségessé vált építkezést is, például Királyság-termek, illetve kongresszusi termek felújítását, bővítését, vagy újak építését. A gyors növekedés miatt minden évben sok Királyság-termet kellett építeni, némelyikük költségei elérték a 100 000 dollárt. Ezeket a költségeket a helyi Tanúk viselték, önkéntes hozzájárulásaikkal és munkájukkal.
Sok országban a fiókhivatal nyomdaüzemét, irodáit, valamint lakóépületeit kellett bővíteni — vagy újat építeni — a személyzet és a szolgáltatások számának emelkedése miatt, amit a növekvő szervezet követelt meg. Ezeket szintén önkéntes munkával és adományokkal támogatják, amint az építési és felújítási munkálatokat is a New York-i Brooklynban és Pattersonban. Ahol csak lehetséges, a helyi Tanúk fedezik az építkezés költségeit. Néhány esetben az Őr Torony Társulat intézkedik arról, hogy a fiókhivatalok segítséget kapjanak — pénzügyi és szakképzett munka vonatkozásában egyaránt — más országokból. Így, a Társulat vezetése alatt „egyfajta kiegyenlítődés” történik (2Korinthus 8:14).
Miért nem tartanak fenn kórházakat és klinikákat, és miért nem foglalkoznak segélyezéssel, illetve más szociális szolgálattal, ahogy azt sok vallási csoport teszi?
Jehova Tanúi olyan gyorsan reagálnak a váratlan eseményekre — legyen az háború vagy természeti csapás —, amilyen gyorsan csak tudnak. Általában az elsők között érkeznek a helyszínre élelemmel, ruhával és önkéntesekkel, hogy segítsék az újjáépítést. De Jehova Tanúi valóban nem tartanak fenn kórházakat vagy klinikákat, sőt tűzoltóságot és rendőrséget sem, amelyek szintén az élet megőrzését szolgálják.
Ők az evangélium önátadott szolgái, feladatuk pedig Isten Királysága jó hírének prédikálása és tanítása az egész világon tanúskodás végett minden nemzetnek, mielőtt eljön a vég (Máté 24:14). Amint Jézus mondta: az aratnivaló sok, a munkás kevés. Megbocsáthatatlan lenne elhanyagolni ezt a legfontosabb munkát, azért, hogy mással foglalkozzanak, akármilyen dicséretesnek tűnik is az (Máté 9:37, 38).
Történetesen, számos Jehova Tanúja orvos, ápoló vagy kórházi kisegítő. De ők úgy tekintik ezt a munkát, mint ami elsődleges hivatásukhoz, a keresztény szolgálathoz kiegészítésként járul.
Az Őr Torony Társulat bármely tagjának származik anyagi haszna a növekvő nyomdai tevékenységből?
Egyáltalán nem! A törvény értelmében, a Társulat egy nem profit érdekeltségű, korlátolt felelősségű társaság. Nincsenek részvénytulajdonosok, jutalékok, sőt, fizetés sincs. A főhivatalban valamennyien — beleértve a Társulat elnökét és igazgatóit is — jogszerű szegénységi fogadalmat tettek. Kapnak ételt, egy biztos helyet, szükség esetén orvosi ellátást, valamint némi zsebpénzt. Ha egy Tanú társulati ügyben utazik, útiköltségét általában a Társulat fedezi.
Ezenkívül, sehol a világon nem számítanak fel semmit az esküvőkért, a bemerítésekért vagy a temetésekért. És nincs se belépődíj, se gyűjtés a nyilvános előadásokon, illetve az összejöveteleken.
Mivel soha nem adnak körbe gyűjtőtányérokat, hogyan kapnak a helyi gyülekezetek hozzájárulást a kiadásaikhoz?
A Királyság-termekben vannak adományládák; az emberek, ha óhajtják, ezekbe dobhatják bele önkéntes hozzájárulásukat (2Királyok 12:9). Valamennyi adomány, legyen az sok vagy kevés, értékes (Máté 12:42–44). A gyülekezeti elszámolást készítő szolga havonta egyszer felolvas a gyülekezetnek egy rövid bejelentést, amelyben értesíti őket a beérkezett hozzájárulások összegéről, a kiadásokról, és azokról az adományokról, amelyeket a gyülekezet küldött el az Őr Torony Társulatnak a világméretű prédikálómunka és más feladatok támogatására.
Miután az emberek megértették ezt az elrendezést, bármikor szabadon részt vehetnek benne, ha óhajtják, mindenki „a saját lehetőségei szerint” (1Korinthus 16:2). Világszerte, a több mint 60 000 gyülekezet mindegyikében ez a szokás.
Pünkösdkor a korai keresztények mindenüket megosztották egymással. Jehova Tanúi is így tesznek?
I. sz. 33. pünkösdjét követően rendkívüli helyzet alakult ki, amikor is a távoli helyekről érkezett zsidók, akik nem sokkal azelőtt tértek át a keresztényiségre, Jeruzsálemben maradtak, hogy további ismeretet szerezzenek. Átmenetileg lakásra és élelemre volt szükségük; a helyi keresztények irányították egyes tulajdonok önkéntes eladását és a jövedelem közös elosztását, hogy mindenről gondoskodjanak a megnövekedett közösség időszaka alatt (Cselekedetek 2:1, 38–47; 4:32–37). Senki sem volt rákényszerítve, hogy adja el valamijét, vagy adományozzon (Cselekedetek 5:1–4). A dolgoknak ez a megosztása nem kommunizmus volt, amint azt néhányan feltételezik. Ez az elrendezés csak egy meghatározott időre szólt. Amikor a keresztények visszatértek saját otthonaikba, megszűnt.
Tanítják azt, hogy az anyagi dolgok adományozása a bűn jóvátételét jelenti?
Egyáltalán nem! A Biblia ezt mondja: „Mert tudjátok, hogy nem romlandó dolog, ezüst vagy arany szabadított meg gyümölcstelen életmódotoktól — amelyet a hagyomány által ősatyáitoktól kaptatok —, hanem drága vér, mint egy hibátlan és szeplőtelen bárányé, a Krisztusé” (1Péter 1:18, 19).
Jehovai Tanúi hitüket Jézus váltságáldozatába mint megmentésbe vetik. Nem adnak önkéntes hozzájárulást azt gondolva, hogy ez hozza meg számukra a megmentést. Tudják azonban, hogy komoly anyagi alap szükséges ahhoz, hogy Isten igazságos új világának jó hírét az egész világon hirdessék (2Péter 3:13). És úgy érzik, hogy az ehhez való hozzájárulás lehetősége Jehovától kapott kiváltság.
Amikor Dávid jelentősen hozzájárult Jehova templomának felépítéséhez, ami fiának, Salamonnak a feladata volt, így imádkozott: „Tied, ó Jehova, a nagyság, a hatalom, a fenség, a kiválóság és a méltóság, mert minden a tiéd az égben és a földön . . . Mert ki vagyok én, és kicsoda az én népem, hogy erőnk volt ilyen önkéntes adakozásra? Mert minden tőled van, és amit a saját kezedből kaptunk, azt adjuk neked” (1Krónika 29:11, 14).
Ma Jehova Tanúi és más, igaz indíttatású emberek ugyanazt érzik, amit Dávid érzett. Boldogok, amiért abban a kiváltságban részesülnek, hogy támogathatják a Jehovát dicsérő munkát. Megértik, hogy minden, amit az ő szolgálatára adnak, valójában tőle származik. Jehova megáldja ezt a szellemet, és ezzel felvirágoztatja munkáját.
[Kiemelt rész a 23. oldalon]
HOGYAN LEHET HOZZÁJÁRULNI A KIRÁLYSÁG-MUNKÁHOZ?
◻ AJÁNDÉKOK: Az önkéntes pénzadományokat el lehet küldeni közvetlenül az Őr Torony Társulat címére: Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania, 25 Columbia Heights, Brooklyn, New York 11201; vagy a Társulat helyi fiókhivatalába. Tulajdon, például ingatlan, ékszer vagy más érték, szintén adományozható. Ezekhez a hozzájárulásokhoz mellékelni kell egy rövid levelet arról, hogy ez egyszer s mindenkorra szóló adomány.
◻ FELTÉTELES ADOMÁNYOK: Az Őr Torony Társulatnál el lehet helyezni pénzt azzal a kikötéssel, hogy az szükség esetén visszakerül az adományozóhoz.
◻ BIZTOSÍTÁS: Az Őr Torony Társulat megnevezhető életbiztosítás vagy időskori biztosítási kötvény kedvezményezettjeként. A Társulatot minden ilyen intézkedésről értesíteni kell.
◻ LETÉTEK: Bankokban elhelyezett folyószámlák kezelési joga átruházható a Társulatra. Ilyen esetekben kérjük a Társulatot értesíteni. Részvények, kötvények és tulajdonok adományozhatók azzal a kikötéssel is, hogy az adományozó a haszonélvező élete végéig. Ez a módszer kiküszöböli a kiadásokat és a végrendelet hitelessége körüli bizonytalanságot, és biztosítja, hogy az adományozó halála után a Társulat kapja meg a tulajdont.
◻ VÉGRENDELETEK: Törvényes végrendelet által az Őr Torony Társulatra hagyományozható tulajdon vagy pénz. A végrendelet egy másolatát el kell küldeni a Társulatnak.
Ha további információra vagy tanácsra van szüksége ezekben a dolgokban, kérjük írjon a következő címre: Treasurer’s Office, Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania, 25 Columbia Heights, Brooklyn, New York 11201; vagy a Társulat helyi fiókhivatalának.
[Kép a 24. oldalon]
Jehova Tanúi bibliaoktatási központjának egy része az építkezés idején, a New York-i Pattersonban
[Képek a 25. oldalon]
Jehova felvirágoztatja az építő munkát népe által, akik önkéntes adományokat adnak