Színhelyek az Ígéret földjén
A nemzetek Megiddónál gyülekeznek
“KUTATÓK egyszer így, másszor úgy beszélnek Armageddonról a világon” – tájékoztat egy tudományos cikk azzal kapcsolatban, hogy a nukleáris háború vagy dermesztő „nukleáris telet” vagy mindent kiégető „nukleáris nyarat” hoz majd az emberiségnek.
Talán jómagad is olvashattál ilyen kommentárt, ami „Armageddont” összekapcsolja a mi kritikus időnkkel. Mi lesz hát „Armageddon”? Ezt azért is fontos tisztázni, mivel életünket érinti.
Megiddó az ősi Izraelben egy stratégiai hely volt. János apostol akkor említi ezt a nevet, amikor ’arról a helyről írt, amelyet héberül Har-Magedonnak [Megiddó-hegyének]’, vagy Armageddonnak neveznek (Jelenések 16:16). A megiddói környezet és háttér ismeretében ezek a szavak mindjárt jobban érthetők lesznek.
Megiddó, voltaképpen két fő utat tartott ellenőrzés alatt. A Kármel-hegy az É-D utat keresztezte a délre eső Egyiptom és az északra eső Damaszkusz vagy más, az Eufrátesz felé eső városok között. A hadseregek és útikaravánok e Megiddó melletti keskeny szoroson voltak kénytelenek áthaladni. Az áthaladó É-D út Jezréel-völgyében keresztezte a Tírusz és a Jordán folyó, illetve Szamária és Jeruzsálem közötti fontos útvonalat. A két útvonal keresztezésében Megiddóból ellenőrzés alatt lehetett tartani azokat, akik elhaladtak ott, és a Megiddóval szemközti völgy így lett döntő csaták színhelye.
Például, Bárák bíró is itt verte meg a Sisera vezérletével felvonuló kánaánitákat, akinek 900 vaskaszás harci szekere volt (Bírák 4:1–3, 12–16; 5:19). Később, Nékó fáraó vezetett fel egy erős egyiptomi hadsereget és harci szekereket a tengerparti úton (innen ered a Via Maris, vagyis a Tengeri Út elnevezés), hogy megerősítse az asszírokat az Eufrátesz közelében. Bizonyos okból Jósiás, Júda királya, a Nékó elleni nemzetközi szembenállás mellett döntött. És hol? Bár az csak Jeruzsálemtől 90 kilométerre volt, Jósiás a Megiddó melletti síkságot választotta (2Krónika 35:20–22; Jeremiás 46:2).
Tudta, hogy az egyiptomiaknak ott kell elhaladniuk, és lehet, hogy azt képzelte, neki előnyösebb helyzete lesz, mivel közel van az izraeli fellegvár. Az ősi város félelmetes volt. Salamon építette ki a megiddói erődítményt, valószínűleg nagy kövekből kőfalat húzott és óriási védőkaput emelt.a (1Királyok 9:15). A tell (romhalom) bal oldalán egy széles, téglalap alakú verem volt, egy bonyolult víztároló-rendszer bejárata. Meredek lépcső vezetett le egy hosszú alagútba, amely egy sziklafalba volt vésve, és ez lehetővé tette, hogy az izraeliták hozzáférhessenek a forrás vizéhez anélkül, hogy ki lennének téve a támadásnak. Régészek feltártak egy 450 férőhelyes lóistálló-maradványt is, ami valószínűleg az arab uralom idejéből való. (Vö. 1Királyok 9:19.)
A Megiddó melletti döntő csatában Jósiás halálos sebet kapott és ebbe bele is halt a Jeruzsálembe visszafelé vezető úton (2Királyok 23:28–30). Ez lehetett a Zakariás 12:11-ben említett nagy gyász oka Megiddó síkságán. Nem sokkal Jósiás veresége után, Babilon kiterjesztette katonai hatalmát az elgyöngült Júdára (2Királyok 24:1, 2, 12–14; 2Krónika 36:1–6).
Ezekkel a háttér-ismeretekkel jobban meg tudjuk érteni, miért kapott János apostol a Jelenések könyvében erről látomást: Megiddót joggal lehet idézni olyan névként, amely megjövendöli, hogy ’az egész lakott föld királyai összegyűlnek a mindenható Isten nagy napja csatájára’. Természetesen, egyetlen földi színhely, de még a megiddói tell által ellenőrzés alatt tartott síkság sem lenne elegendő hely arra, hogy az istenellenes nemzetek mind odagyűljenek. Ezért Har-Magedon, vagy Armageddon találóan szemlélteti a döntő csatára való felsorakozás helyzetét (Jelenések 16:14, 16; 19:11–21).
Nos, hadd értelmezzék tévesen a politikusok és újságírók Armageddont nukleáris háborúnak, amely majd elpusztítja földünket. De ha mi emlékezetünkben tartjuk a Megiddónál lejátszódó történelmi eseményeket, pontosabban fel tudjuk fogni a lényeget. Meg tudjuk majd érteni, hogy Armageddon olyan helyzet, amelybe belekényszerülnek a nemzetek hamarosan a nagy háborúra, amikor Isten kitörli a létből a jelenlegi gonosz rendszert, és utat nyit az igazságos új világba (2Péter 3:11–13).
[Lábjegyzet]
a Az Őrtorony 1988. augusztus 15-i számának 24–26. oldalán olvasható egy lebilincselő leírás a megiddói kapuról.
[Képaláírás a 16. oldalon]
JEHOVA Tanúi 1989. évi naptárában található egy nagyobb felvétel Megiddóról. Az idén Őrtorony-cikkek fogják tárgyalni a Megiddóról készült hat felvételt. Így a naptárral együtt érdemes megőrizni a későbbi felhasználás céljából