Hogyan írtak történelmet évszázadokkal előre?
MIT gondolsz, lehetséges-e, hogy valaki történelmet írjon előre? Néhányan úgy vélik, hogy ilyesmi lehetetlen, és elvetik a kérdést további vizsgálódás nélkül.
Gondolkozzunk azonban egy pillanatig: Kételkedő emberek puszta tagadása megcáfolja-e valódi jövendölés lehetőségét? Minden bizonnyal balgaság lenne elhamarkodott következtetést levonni. Valószínűleg saját otthonodban is találsz bizonyítékot évszázadokkal előre megírt történelemre. Hogyan?
Valószínű, hogy rendelkezel a Biblia egy példányával. Olyan Szent Bibliával, amelyet az emberek százmilliói Isten ihletett szavának tekintenek. (2Tim 3:16) A Szentírás telve van olyan eljövendő események megjövendölésével, amelyek csak évszázadokkal az után történtek meg, miután megjövendölték őket. Vizsgáljunk meg közülük néhány példát.
,TÍRUSZ HÁLÓK SZÁRÍTÓHELYE LESZ’
A bibliai próféciák csodálatra méltó pontosságának egyik példája az ősi föníciai tengerparti városra, Tíruszra vonatkozik. Ez a város rettentő nagyra nőtt más népek rovására. Fémtárgyak készítője, üvegáruk és bíborfestékek gyártója volt; szárazföldi karavánok kereskedelmi központja és nagy import-export lerakat. Kereskedői és iparosai fejedelmi és tiszteletreméltó voltukkal büszkélkedtek. (És 23:8) Valamikor baráti viszony volt Tírusz és Izrael között. Ez azonban nem folytatódott, mert Tírusz történetesen Izrael ellenségeivel szövetkezett. Tírusznak Izraellel szembeni árulása miatt Jehova Isten arra ihlette prófétáit, Ésaiást, Jeremiást valamint Ezékielt és másokat is, jövendöljék meg, hogy szerencsétlenség következik e föníciai tengerparti városra. Azt olvassuk például:
„Ez az, amit a Szuverén Úr, Jehova mond: ,Nézd, ó Tírusz, ellened vagyok és sok nemzetet felhozok ellened, mint ahogy a tenger hozza hullámait. S ők biztosan lerombolják Tírusz falait és ledöntik tornyait. Én a port is lesöpröm róla és kopár sziklává teszem. Hálók szárítóhelyévé lesz a tenger közepén. . . . Nézd, elhozom Tírusz ellen Nebukadnezárt, Babilon királyát, a királyok királyát, lovakkal, harci szekerekkel, lovasokkal és nagy tömegű hadinéppel. Kopár sziklává teszlek és hálók szárítóhelyévé leszel. Soha nem épülsz fel újból; mert én magam, Jehova megmondtam’ — ez a Szuverén Úr, Jehova kijelentése.” — Ez 26:3-5, 7, 14, UV.
A világi történelem feljegyzi, hogy Nebukadnezár ostrom alá vette Tíruszt nem sokkal azután, hogy i. e. 607-ben elpusztította Jeruzsálemet és Jehova imádatának ott levő templomát. Josephus, a zsidó történetíró föníciai évkönyvekre és más régebbi írott történelemre támaszkodva azt állapítja meg, hogy Nebukadnezár ostroma Tírusz ellen tizenhárom évig tartott. A Biblia jelzi, hogy Nebukadnezár haderői tetemes kárt okoztak Tírusznak. — Ez 26:8-11.
Tírusz kiheverte a Babilontól elszenvedett csapást. Évszázadok múlva azonban Nagy Sándor vezetése alatt görög seregek vonultak Tírusz ellen, amely abban az időben egy szigeten helyezkedett el, mintegy nyolcszáz méterre a szárazföldtől. Amikor a lakosság megtagadta a város feladását, Sándor haragra gerjedt és felkapartatta a szárazföldi város romjait katonáival és belehordatta a tengerbe. Így épített utat (mólót) a sziget-városig. Azután tengeri csatát vívtak, amelyből Nagy Sándor haderői kerültek ki győztesen. Így hét hónapi ostrom után Sándor hadserege bevette a sziget-várost. Midőn a lakosság elkeseredett ellenállást fejtett ki, felperzselték a várost. Úgy történt, ahogy egy másik próféta, Zakariás megjövendölte: „Magát pedig tűz emészti meg.” — Zak 9:4, UV.
Bár Tírusz állandóan próbált helyreállni az évszázadok folyamán, a város ismételten ellenséges erők martaléka lett, pontosan úgy, ahogyan Isten prófétája megjövendölte. (Ez 26:3) Milyen állapotban van jelenleg Tírusz, amely egykor az ősi világ tengeri hatalma volt? Romokban áll és egy Sour (Sur) nevű kis tengeri kikötő jelzi a helyét. Nina Jidejian, a Tírusz a korszakokon át (Tyre Through the Ages, 1969) című könyvében kijelenti: „A kikötő ma halászbárkák menedéke és hálók kiterítési helye”, pontosan úgy, ahogyan Ezékiel megjövendölte. — Ez 26:5, 14.
MÉDO-PERZSIA ÉS GÖRÖGORSZÁG FOGJA KÖVETNI BABILONT
I. e. a hatodik században, amikor Babilon vezető nagyhatalomként uralkodott, Dániel próféta kapott egy bámulatos álomlátást két jelképes állattal kapcsolatosan. Az első egy kétszarvú kos volt. „És a két szarv hosszú volt, de az egyik hosszabb a másiknál, és a hosszabb nőtt ki később.” (Dán 8:3, UV) Mit képvisel ez a kos? Egy angyal megmagyarázta Dánielnek: „Az a kétszarvú kos, amelyet láttál, Média és Perzsia királyát szemlélteti.” — Dán 8:20, UV.
Dánielnek itt név szerint megmondták azt a világhatalmat, amely legyőzi Babilont. Ennek megfelelően Babilont valóban Médo-Perzsia győzte le. Eleinte a médek (a kisebb szarv) voltak erősebbek, a perzsák csak később emelkedtek fel (a hosszabb szarv, amely később nőtt ki).
De mit tudunk e látomás második állatjáról? Dániel közli velünk, hogy az „egy kecskebak, amely napnyugat felől jő fel az egész földre, nem is érintve a földet. Ennek a baknak feltűnő szarva volt a szemei közt” — Dán 8:5, UV.
A bak megütközött a kossal és legyőzte azt. (Dán 8:6, 7) Azután valami rendkívüli történt. Dániel így folytatja: „A kecskebak azután igen naggyá lett, de amikor ereje teljében volt, letört a nagy szarv és helyette négy feltűnő szarv nőtt az egek négy szele felé.” — Dán 8:8, UV.
Dániel megkérdezett egy angyalt a jelképes látomás e részének értelméről. Ezt a feleletet kapta:
„A szőrös kecskebak a görögök királyának jelképe; a két szeme közt levő nagy szarv az első király jelképe; hogy az letört, és a helyére négy nőtt, ez azt jelenti, hogy nemzetéből négy királyság lesz, de nem olyan erős, mint az volt.” — Dán 8:21, 22, UV.
Ez azt jövendöli meg, hogy Médo-Perzsiát a görög világhatalom fogja követni.
Mit mondjunk a kecskebak „nagy szarváról”, amely letört és amelynek helyébe négy másik nőtt? Amint megjegyeztük az angyal magyarázatából, az a nagy szarv Görögországnak mint világhatalomnak első királyát szemlélteti. Ez Nagy Sándor volt. Érdekes módon a Sándor halála utáni időben birodalma négyfelé oszlott négy tábornoka között „az egek négy szele felé”, amint megjövendöltetett. — Dán 8:8, UV.
Josephus szerint ezt a próféciát megmutatták Sándornak, amikor Jeruzsálem közelébe ért. Így olvassuk: „Mikor Dániel könyvét is megmutatták neki azzal a jövendöléssel, hogy egy görög ember pusztítja majd el a perzsa birodalmat, ezt önmagára vonatkoztatta és örömmel bocsátotta el a népet. Másnap azonban megint összehívta őket és felszólította, hogy kívánjanak ajándékokat, amennyit csak akarnak.” — A zsidók története, Xl. könyv, VIII. fejezet 5. bekezdés.
Dániel bibliai könyve tehát csupán ebben a néhány részletében 200 évvel előre megmondott történelmet írt le. Ugyanez a bibliai könyv még messzebbre mutat a jövőbe. Hogyan?
TÖRTÉNELEM HAT ÉVSZÁZADDAL ELŐRE
Egyedülálló próféciát találunk Dániel 9. fejezetében, amely részletes történelmet ír meg hatszáz évvel előre. Ez a jövendölés részletezi, hogy a „Messiás fejedelem” megjelenik hatvankilenc „évhétre . . . a Jeruzsálem újjáépítésére és helyreállítására vonatkozó ígéret kiadásától”, és hogy rövid idővel ezután Jeruzsálem és temploma elpusztul. (Dán 9:24-27; Egy amerikai fordítás) Hogyan teljesedett ez be?
A Jeruzsálem újjáépítésére és helyreállítására vonatkozó rendeletet Artaxerxesz Longimánusz (Hosszúkezű) perzsa király adta ki uralkodásának huszadik évében. A rendelet hatályba lépett annak az évnek őszén, amely az i. e. 455. év volt. Előre számlálva hatvankilenc évhetet (minden „hét” hét évnyi hosszú), azaz 483 évet, i. e. 455-től számítva az i. sz. 29. évet kapjuk meg. A Szentírás beszámolója szerint ez pontosan az az év, amelyben a názáreti Jézus Messiásként bemutatkozott a Jordán vizében való alámerítkezésekor. — Luk 3:21-23; 4:16-21.
Ugyanez a jövendölés azt is kinyilatkoztatja, hogy a Messiás „kiirtatik . . . a [hetvenedik] hét felén”. (Dán 9:26, 27) Egybehangzó pontos bizonyítékok szerint Jézus i. sz. 33 tavaszának pászka ünnepén halt meg, éppen „az évhét” felén, három és fél évvel azután, hogy messiási pályafutása elkezdődött alámerítkezésekor. — Máté 26:2; Ján 13:1, 2.
Ami Jeruzsálem pusztulását illeti, a prófécia annak a nemzedéknek idejére teszi, amelyben a Messiás megjelenik és megöletik: „És a várost és a szenthelyet elpusztítja a következő [UV: eljövendő] fejedelem népe és vége lesz mintegy vízözön által és végig tart a háború, elhatároztatott a pusztulás.” (Dán 9:26) Öt nappal a halála előtt Jézus további részleteket mondott el ezzel kapcsolatban, amint olvassuk:
„Amikor közelebb ért és meglátta a várost [Jeruzsálemet], megsiratta azt és így szólt: ,Bár felismerted volna ezen a napon te is a békességre vezető utat! De most már el van rejtve a szemeid elől. Mert jönnek majd reád napok, amikor ellenségeid sáncot húznak körülötted, körülzárnak és mindenfelől szorongatnak; földre tipornak téged és fiaidat, akik benned laknak és nem hagynak belőled követ kövön, mert nem ismerted fel meglátogatásod idejét.” — Luk 19:41-44, Ö75.
A megjövendölt „sánchúzással” kapcsolatosan Josephus azt írja, hogy a zsidó lázadás alatt Titus, római hadvezér parancsot adott sáncépítésre Jeruzsálem körül. Katonái a város közvetlen környékén a fákat letarolták és az épülő sánchoz hordták a fatörzseket. Három nap alatt nyolc kilométeres sáncot építettek. Az azután következő tömegmészárlásban 1 100 000 veszett el Jeruzsálem „gyermekei” közül. Ami a város pusztulására vonatkozó próféciák teljesedésének alaposságát illeti, csak három torony és a nyugati falból egy darab maradt meg állva. Josephus azt írja: „A városfalat egyébként véges-végig a földig lerombolták a győztesek; a jövevény alig hitte volna, hogy itt valaha emberek laktak.”
Jeruzsálemnek ez a pusztulása i. sz. 70-ben történt, mintegy 605 évvel azután, hogy Dániel megírta bibliai könyvét (i. e. 536. körül). Milyen hiterősítő megvizsgálni olyan bibliai próféciák részletes beteljesedését, amelyeket évszázadokkal előre leírtak! A Szentírás jövendölései azonban nemcsak a távoli múlt dolgaira vonatkoznak. Soknak figyelemreméltó teljesedése van ma és megmutatják, hogy te hogyan örvendhetsz ragyogó, boldog jövendőnek. A következő cikk néhány ilyen jövendölést fog megvizsgálni.
[Ábra a 7. oldalon]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
„HETVEN HÉT”
i. e. 455 Artaxerxesz 20. éve
69 évhét
(= 483 év)
70. „hét”
i. sz. 29 Jézus felkenetése
i. sz. 33 (tavasza) Jézus „kiirtatik”
i. sz. 36
i. sz. 70 Jeruzsálem pusztulása