Az Úr vacsorája

1. Ó, szent nap ez, drága Teremtőnk,

mely régen is téged dicsért!

Hírül adta, ki vagy, milyen bölcs és igaz,

mily nagy szeretet a tiéd!

A pászkabárány népedért volt,

és így lett e nép szabaddá.

Ennek mintájára később Jézus meghalt,

vérét ontva a kínoszlopán.

2. Ránézve az emlékjegyekre,

mély hálával gondolunk rád.

Mily nagy kincset adtál!

S mennyi jó vár reánk,

mert ő végig hűen szolgált.

Szent ünnep az Úr vacsorája;

a váltságra emlékezünk.

Tudjuk jól, a halál meg fog szűnni, Atyánk;

megbocsátod a vétket, a bűnt.

3. Eljöttünk, hogy áldjunk, Teremtőnk,

és dicsérjük hű Fiadat,

hiszen őt küldted el, kinél nincs becsesebb,

hogy életet adj általa.

Szent ünnepünk téged magasztal.

Úgy árad a szellemed ránk!

Jézus útján megyünk, és ha őt követjük,

örökké fogunk élni, Atyánk.