AIDS — Ahogyan küzdeni lehet ellene

JELENLEG az AIDS nem gyógyítható, és valószínűtlennek látszik, hogy az orvostudomány a közeljövőben találna rá valamilyen gyógymódot. Bár az új kezelési módok késleltetik a betegség súlyosbodását, sokkal jobb egyáltalán nem megkapni a fertőzést. Mielőtt azonban rátérnénk a megelőzésre, vizsgáljuk meg, miként lehet és miként nem lehet az AIDS-vírust (HIV-et) átadni.

Főleg ezen a négy módon fertőződhet meg valaki: 1. fertőzött tű vagy fecskendő használatával; 2. fertőzött személlyel való nemi közösüléssel (hüvelyen, végbélen vagy szájon át); 3. vértranszfúzióval és vérkészítményekkel, bár a fejlettebb országokban, ahol most már a vért szűrik a HIV-antitestek kimutatása céljából, csökkent ennek a veszélye; 4. HIV-fertőzött anyákon keresztül, akik a szülés előtt, alatt vagy szoptatáskor megfertőzhetik kisbabájukat.

Az USA Járványügyi és Megelőző Központok (CDC) szerint a jelenlegi tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy 1. az AIDS-et nem lehet úgy megkapni, mint a náthát vagy az influenzát; 2. senki sem kaphatja el úgy, hogy AIDS-es személy mellett ül, megérinti vagy átöleli a fertőzött személyt; 3. nem lehet úgy elkapni, hogy valaki fertőzött személy által megérintett, elkészített vagy felszolgált ételt fogyaszt; 4. úgy sem lehet elkapni, hogy valaki a fertőzöttel közös vécét vagy telefont használ, a fertőzött ruháját viseli, ugyanazzal az evőeszközzel eszik, vagy ugyanabból a pohárból iszik, mint a fertőzött személy. A CDC ezenkívül azt mondja, hogy a vírust nem terjesztik szúnyogok és más rovarok sem.

A megelőzés nyitja

Az AIDS-vírus ott lappang a fertőzött személy vérében. Ha a fertőzött személy injekciót kap, némi vérrel elegyített vírus maradhat a tűn vagy a fecskendőn. Ha másnak is az ilyen módon megfertőzött tűvel adnak injekciót, a vírus tovább terjedhet. Sose félj megkérdezni az orvost vagy a nővért, ha kétségeid vannak a tűt vagy a fecskendőt illetően. Jogod van felvilágosítást kérni — az életed forog kockán.

Az AIDS-vírus jelen van a fertőzött személy ondófolyadékában vagy hüvelyváladékában is. Ezért a megelőzéssel kapcsolatban a CDC ezt javasolja: „Az önmegtartóztatás az egyetlen biztos védelem. Ha nemi kapcsolatot akarsz létesíteni, várj addig, amíg nem élsz hosszú távú és kölcsönösen hűséges kapcsolatban — például házasságban egy olyan személlyel, aki nincs megfertőzve.”

Figyeld meg, ahhoz hogy védve legyél, „kölcsönösen hűséges kapcsolatot” kell fenntartanotok. Ha te magad hűséges vagy, de partneredről ez nem mondható el, nem vagy védve. Ez gyakran nehézséget jelent azoknak az asszonyoknak, akik olyan társadalmakban élnek, amelyekben szexuálisan és anyagilag is a férfiak uralma alatt vannak. Néhány országban még csak nem is engedik meg az asszonyoknak, hogy férfiakkal a szexualitásról beszélgessenek, még kevésbé engedik azt, hogy biztonságosabb szexuális gyakorlatokban állapodjanak meg velük.

Ám az ilyen nők közül nem mindegyik tehetetlen. Egy tanulmány, melyet az egyik nyugat-afrikai országban végeztek, azt mutatta, hogy néhány anyagilag független nő meg tudta tenni — úgy, hogy nem is kellett érte durva bánásmódot elszenvednie —, hogy nem élt nemi életet fertőzött férjével. New Jerseyben (USA) néhány asszony nem létesített nemi kapcsolatot olyan férfiakkal, akik nem akartak óvszert használni. Noha a gumióvszerek védelmet nyújthatnak a HIV és más, nemi úton terjedő betegségekkel szemben, magától értetődik, hogy az óvszert helyesen és rendszeresen kell használni.

Amikor szűrésre van szükség

Az előző cikkben említett Karen keveset tudott volna tenni azért, hogy megvédje magát a fertőzéstől. Férje több évvel a házasságkötésük előtt fertőződött meg, és amikor házasságot kötöttek, a járvány és a HIV-szűrés gyermekcipőben járt. Mostanra azonban néhány országban a HIV-szűrés rutineljárássá vált. Tehát, ha valakinek bármilyen kétsége van afelől, hogy szóba jöhet-e HIV-fertőzés, bölcs dolog elvégezni egy szűrővizsgálatot az udvarlás előtt. Karen ezt tanácsolja: „Bölcsen válaszd meg házastársad. Egy rossz döntésért nagy árat fizethetsz: egy ilyen döntés még az életedbe is kerülhet.”

Házasságtöréskor a szűrés segíthet megvédeni az ártatlan társat. Mivel a fertőzés utáni első hat hónapban a szűrések talán nem mutatják ki a HIV-vírust, számos vizsgálatra lehet szükség. Ha valaki újból szexuálisan érintkezik a házasságtörő személlyel (ezzel jelezve azt, hogy megbocsátott a házasságtörőnek), az óvszer használata segíthet a fertőzés elleni védekezésben.

Hogyan segíthet a felvilágosítás?

Figyelemre méltó, hogy bár a Bibliát hosszú idővel az AIDS felbukkanása előtt írták, ha valaki az alapelveivel összhangban él, megvédi magát a betegségtől. A Biblia például elítéli a házasságon kívüli nemi életet, és megköveteli, hogy a házaspárok hűségesek legyenek egymáshoz, valamint azt mondja, hogy a keresztények csak olyanokkal kössenek házasságot, akik hozzájuk hasonlóan alkalmazzák a bibliai alapelveket (1Korinthus 7:39; Zsidók 13:4). Ezenkívül megtiltja a függőséget okozó anyagokkal való visszaélést, valamint a vér testbe juttatását, ami beszennyezi a testet (Cselekedetek 15:20; 2Korinthus 7:1).

Bölcs eljárás felvilágosítást szerezni arról, milyen kockázatokkal és veszélyekkel járhat, ha az ember kapcsolatba kerül HIV-pozitív személyekkel. Ha az emberek ismeretet szereznek az AIDS-ről, ez hozzásegíti őket ahhoz, hogy megvédjék magukat tőle.

Az AIDS Akciószövetség ezt mondja: „A legtöbb esetben az AIDS megelőzhető. Míg meg nem találják rá a gyógymódot, a felvilágosítás a legjobb — és jelenleg az egyetlen — módja annak, hogy a [társadalom] megvédje magát az AIDS-től.” (Kiemelés tőlünk.) Jó, ha a szülők nyíltan beszélgetnek az AIDS-ről mind egymással, mind pedig a gyermekeikkel.

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

A betegség tünetei rendszerint a HIV-fertőzés után 6-10 évvel jelentkeznek. Ezek alatt az évek alatt harc folyik a testben. Egyes vírusok szaporodnak, s elpusztítják az immunrendszer sejtjeit. Az immunrendszer sejtjei ellenállnak. Végül azonban, ahogy új vírusok milliárdjai termelődnek naponta, az immunrendszer alulmarad.

Különféle gyógyszereket fejlesztenek ki, hogy megpróbálják segíteni az immunrendszert; ezek olyan gyógyszerek, melyeknek bonyolult nevét csak betűkkel azonosítják: AZT, DDI és DDC. Noha néhányan azt hitték, hogy ezek a gyógyszerek rendkívüli módon javára válnak majd az emberiségnek, sőt még lehetséges gyógymódokkal is kecsegtetnek, az ilyen remények gyorsan szertefoszlottak. Ezek a gyógyszerek idővel nemcsak a hatásukat vesztik el, hanem néhány embernél még súlyos mellékhatásokat is okoznak — vérsejtszámcsökkenést, véralvadási rendellenességeket, a kéz- és lábidegek sérülését.

Mostanra megérkezett a gyógyszerek egy új fajtája: a proteáz inhibitor. Az orvosok ezeket három gyógyszer kombinációjaként írják fel más, vírusölő szerekkel együtt. A kísérletek azt mutatják, hogy bár ez a hármas terápia nem öli meg a vírust, megállítja, illetve csaknem megállítja a szaporodását a testben.

A hármas terápia óriási javulást idézett elő a betegek egészségi állapotában. A szakértők azonban úgy vélik, hogy ez a gyógymód akkor a leghatásosabb, ha a HIV-fertőzött korán elkezdi alkalmazni, még mielőtt a tünetek jelentkeznének. Ha ez megtörténik, talán meg lehet akadályozni, esetleg még végérvényesen is, hogy a fertőzésből teljesen kifejlődjön az AIDS. Mivel ez a kezelés új, még a jövőben válik majd el, hogy mennyi ideig tudja ez a terápia megállítani a fertőzést.

A hármas terápia drága. A három vírusölő szer, plusz a laboratóriumi vizsgálat átlagos költsége évente 12 000 dollár. Azon kívül, hogy a hármas terápiát alkalmazó személyre anyagi terhek nehezednek, a betegnek mindig muszály a hűtő közelében maradnia, mivel a gyógyszereket ott kell tárolni. Jellemző, hogy egyes gyógyszereket naponta kétszer kell bevenni, másokat pedig háromszor. Bizonyos gyógyszereket éhgyomorra kell szedni, másokat étkezés után. A terápia sokkal bonyolultabbá válik, amikor az AIDS-es betegnek más gyógyszereket is szednie kell, hogy fel tudja venni a harcot a rá leselkedő, számos további fertőzéssel.

Az orvosokat leginkább az nyugtalanítja, mi történhet, ha a személy abbahagyja a hármas terápiát. Zavartalanul folytatódhat a vírus szaporodása, azok a vírusok pedig, amelyek túlélték a kezelést, ellenállhatnak azoknak a gyógyszereknek, melyeket a személy korábban szedett a leküzdésükre. Ezeknek a gyógyszerrezisztens HIV-törzseknek a kezelése sokkal nehezebbnek bizonyulhat. Sőt ezeket a szupervírusokat tovább lehet adni másoknak.

Oltóanyagok használata lenne a megoldás?

Néhány AIDS-kutató úgy véli, hogy a világméretű AIDS-járvány megállításának a kulcsa egy biztonságos, hatásos oltóanyag. Eredményes oltóanyagokat készítettek legyengített vírusokból a sárgaláz, kanyaró, mumpsz és rózsahimlő ellen. Általában ha a vírus legyengített változatát viszik be a testbe, az immunrendszer nem pusztán úgy reagál, hogy elpusztítja a vírust, hanem védelmet is kialakít, amely sikeresen meghiúsítja majd az igazi vírus bármilyen elburjánzását.

Két kísérlet, melyet nemrégiben majmokon végeztek el, arra enged következtetni, hogy a HIV-vel az a nehézség, hogy még a legyengített vírus is halálossá válhat. Más szavakkal: a betegség elleni védelemre szánt oltóanyag betegséget okozhat.

Az oltóanyag utáni kutatás csalódásokkal és bosszúságokkal jár. A HIV-vírusban nem tesz kárt sok olyan kísérleti keverék, amely kétségtelenül elpusztított volna jelentéktelenebb vírusokat. Sőt mi több, HIV-mutációk alakulnak ki, s ezek még nehezebbé teszik, hogy célba vegyék a HIV-vírust. (Jelenleg legalább tíz HIV-család van a világon.) A nehézséghez hozzájön még, hogy a vírus közvetlenül megtámadja azokat az immunrendszeri sejteket, amelyeket az oltóanyagnak védekezésül meg kellene erősítenie.

A gazdasági élet is szerepet játszik a kutatásban. „A magánkézben lévő vállalatok nem nagyon kötelezik el magukat” — jelentette ki a washingtoni székhelyű Nemzetközi Kezdeményezés az AIDS elleni Oltóanyagért. Ezt azzal a félelemmel magyarázzák, hogy az oltóanyagból nem származna nyereség, mivel a legtöbb oltóanyagot a kevésbé fejlett országokban értékesítenék.

A nehézségek ellenére a kutatók továbbra is különféle módszereket próbálnak ki, hogy megtalálják a hatásos oltóanyagot. Jelenleg azonban valószínűtlennek látszik, hogy a közeljövőben létrehoznak ilyen oltóanyagot. Amikor valamilyen ígéretes oltóanyag kikerül a laboratóriumokból, elkezdődik a fáradságos, drága és lehetséges veszélyekkel járó feladat, hogy ezeket kipróbálják embereken.

[Kiemelt rész az 5. oldalon]

Kik fertőződnek meg a HIV-vel?

Naponta mintegy 16 000 ember válik fertőzötté világszerte. Azt mondják, hogy ezeknek a személyeknek több mint 90 százaléka a fejlődő országokban él. Tíz személyből körülbelül egy 15 évnél fiatalabb. A többiek felnőttek; több mint 40 százalékuk nő, és ezeknek több mint fele 15—24 év között van (Egészségügyi Világszervezet és az Egyesült Nemzetek Szervezete HIV/AIDS Közös Programja).

[Kiemelt rész a 7. oldalon]

Hogyan lehet megállapítani, ki van megfertőzve?

Ránézésre nem lehet megállapítani, hogy egy személy fertőzött-e vagy sem. Bár a tünetmentes HIV-hordozók egészségesnek tűnhetnek, a vírussal megfertőzhetnek másokat. El kell hinned, ha valaki azt mondja magáról, hogy nem fertőzött? Nem szükségszerűen. Sok HIV-fertőzött még saját maga sincs tudatában fertőzésének. Akik tudnak fertőzésükről, talán titokban tartják, vagy esetleg hazudnak. Egy egyesült államokbeli felmérés feltárta, hogy 10 HIV-fertőzött személyből 4 nem tájékoztatta szexpartnereit az állapotáról.

[Kiemelt rész/kép a 6. oldalon]

A HIV és az AIDS közötti kapcsolat

A HIV jelentése: ’humán immunelégtelenség vírus’; ez a vírus lassan elpusztítja a test betegségek ellen küzdő immunrendszerének részeit. Az AIDS jelentése: ’szerzett immunhiányos tünetegyüttes’. Ez a HIV-fertőzés utolsó, életet veszélyeztető szakasza. A név azt jelzi, hogy mennyire súlyosan károsítja a HIV az immunrendszert, kiszolgáltatva a beteget olyan fertőzéseknek, melyek ellen szervezete máskülönben harcolna.

[Forrásjelzés]

CDC, Atlanta, Ga.

[Kép a 7. oldalon]

Bölcs döntés HIV-szűrésre elmenni, mielőtt valaki a házasságot fontolgatja