A konyha szórakoztató lehet

„NE GYERE be a konyhába!” Sok éhes gyermek kapott már ilyen dorgálást, amikor megpróbálta egy kicsit előbb megkóstolni a vacsorát. Ahelyett azonban, hogy kirekesztenék őket, a szülők jó okkal hívhatják be gyermekeiket a konyhába. Miért? Mert a konyha tulajdonképpen egy elbűvölő tanterem.

A konyha olyan hely, ahol a gyermekek kreativitást és problémamegoldó képességet fejleszthetnek ki, ahol megtanulhatják mások kiszolgálását, és ahol egy csapat tagjaként dolgoznak; olyan hely, ahol spontán alakulhatnak ki szívet megérintő, jelentőségteljes beszélgetések, valamint olyan hely, ahol mélyen gyökerező értékeket lehet észrevétlenül beléjük csepegtetni. Igen, minden konyhában a zsúfolt konyhaszekrényekben, fiókokban és a polcokon sok értékes lecke rejtőzik — ezek készek arra, hogy életre keljenek, amíg elkészül a következő étel.

A technikának és a tudásnak ebben a korszakában miért pont a konyhát használd a gyermekek oktatására? A válasz: az idő miatt. Sok szülő felismeri, hogy egyszerűen semmivel sem lehet a gyermekeikkel eltöltött időt pótolni — és sok időt kell velük tölteni!a A kérdés csak az, hogy mikor lehet ilyet találni. Néhány szakértő arra ösztönzi a szülőket, hogy a megszokott, ház körüli munkájukat olyan lehetőségnek tekintsék, amikor együtt csinálhatnak valamit a gyermekeikkel, és oktathatják őket. Ez összhangban van azzal a paranccsal, amelyet Isten adott az ősi Izráel nemzetében élő szülők számára: „ez ígék, a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szivedben. És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz” (5Mózes 6:6, 7).

Mivel amúgy is rendszeresen kell időt töltenünk a konyhában, ez nyilvánvalóan olyan helynek tűnhet, ahol kivehetjük részünket a családi tevékenységből. És a különleges kirándulásoktól eltérően, melyekre gyakran addig kell várni, míg időnk, energiánk vagy pénzünk lesz, az egészséges étvágyat nem lehet elhalasztani. Ezenkívül a konyha természetes vonzerővel bír a gyermekek számára. Elvégre hol lehetne máshol megtanítani nekik a kés óvatos használatát, és azt, hogy miként kezeljenek más eszközöket? Azok a gyerekek, akik jól érzik magukat a konyhában, időnként egy kis felfordulást csinálhatnak. Milyen leckéket kínál hát fel a konyha?

A konyha „tantermében” tanulva

Louise Smith, aki négyéves tanítványai számára Mézeskalács Hölgyként ismeretes, 17 éves tapasztalatára alapozva, melyet fiatal gyerekek főzésre való oktatásával töltött el, a következő megfigyelést tette: „Az étel nagyon jó oktatási eszköz, mivel ez egy olyan valami, amit minden gyermek ért. Fiatal éveikben a szagló-, ízlelő- és tapintóérzékük annyira kifinomult, hogy ez teljesen magával ragadja őket. Az étel által hangos olvasásra, matematikára és problémamegoldó képességre taníthatod őket.” A kiöntés, az apróra zúzás, a hámozás, a szitálás, a kavarás és a tésztanyújtás a gyermekeknek kézügyességet, valamint a szem és a kéz koordinálásának ügyességét segíti kifejleszteni. A különválogatás (a mazsola és a dió külön kupacokba rakása) és az egymásba rakás (a mérőedények egymásba rakása) olyan fogalmakat tanítanak meg, amelyek a matematika tanulásához építőkövekként szolgálnak. A recept követésével a számok, a mértékegységek, az időmérés, a logika és a nyelv használatát gyakoroltatod. És egy személy nem merészkedhet anélkül a konyha összetett és veszélyekkel teli világába, hogy valamit ne tanuljon a biztonságról, a felelősségérzetről, a személyes szervezettségről és a csapatmunkáról.

A főzés megtanulásának értékét sem szabad figyelmen kívül hagyni. Azoknál a gyermekeknél, akik elkezdenek segíteni a konyhában, nem ritka, hogy mire elérik a tizenéves kort, komplett ételeket tudnak elkészíteni. Melyik elfoglalt szülő ne venné ezt szívesen időről időre? Továbbá a főzés segít a fiataloknak bizalmat és önállóságot kifejleszteni — ezek olyan tulajdonságok, melyeknek hasznát vehetik, amikor később akár házasságban élve, akár egyedül állóként maradva felnőttkori felelősségeket vállalnak magukra. (Vö. 1Timótheus 6:6.)

Lee, aki 30-as éveinek korai szakaszáig egyedül álló maradt, így emlékszik vissza: „Amikor körülbelül hatéves voltam, anyukám elkezdett tanítani az alapvető konyhai munkákra. Először főleg az aprósütemények, torták és más édességek elkészítése érdekelt. Mire azonban kilencéves lettem, a családunknak egy komplett ételt ki tudtam gondolni és meg tudtam csinálni; és ezt rendszeresen meg is tettem. Később, mint fiatalember, úgy találtam, hogy a különböző háztartási feladatok lebonyolításának ismerete — beleértve ebbe a főzést is — megkönnyíti az életet. Azt pedig határozottan állíthatom, hogy ez hozzájárult a sikeres házasságomhoz, melynek most örvendek.”

A főzés mulatságos!

Hogyan találhat egy szülő időt arra, hogy a konyhában oktassa a gyermekeket? Az egyik anyuka azt javasolja, hogy ütemezz be olyan időt, amikor a lehető legkevesebb a zavaró tényező. Ha több gyermeked van, kezdetben egyszerre talán csak eggyel szeretnél dolgozni. Ahhoz, hogy ezt megtedd, válassz ki olyan időt, amikor a többi gyerek szundikál vagy iskolában van. Tervezz több időt annál, mint amennyit akkor tervezel, ha egyedül főzöl. Készülj fel arra is, hogy szórakoztató legyen a konyhában lenni!

Az első foglalkozáskor megengedheted a gyermekednek, hogy ő válasszon ki valamit, amit szeret enni. Keress egy egyszerű receptet, amit gyorsan el lehet készíteni. Bizonyosodj meg arról, hogy ez olyan feladatokat is magában foglal, amelyeket a gyermek sikeresen tud elvégezni. Azért, hogy megóvd a gyermeked a nyugtalanná válástól és az unatkozástól, előre kerestess meg vele néhány szükséges hozzávalót és eszközt. Részben már te is előkészíthetsz néhány alapanyagot, hogy így a foglalkozás ne húzódjon el nagyon, és ne váljon unalmassá.

Gyermekeddel együtt olvasd el a receptet, mutasd meg neki, hogyan kell elvégezni minden egyes feladatot. Biztosíts neki saját helyet a konyhában — ez talán egy fiók lehetne, melyben néhány edény és pár eszköz van —, és adj neki egy kötényt. A fiadra talán ne női kötényt adj, hanem olyat, amit férfi szakácsoknak szántak. Rögtön az elején hangsúlyozd ki a biztonság fontosságát, és állíts fel ésszerű szabályokat a konyhára vonatkozóan. (Lásd „Az első lecke: a biztonság” című bekeretezett részt a 18. oldalon.)

Legfőképp pedig próbálj meg egy kis mókát belevinni a dologba. Ne engedd, hogy a gyermeked csak úgy nézzen téged — mossa meg a kezét, és foglald le az étel tényleges elkészítésével. Adj neki lehetőséget, hogy vizsgálódjon, kísérletezgessen és kérdéseket tegyen fel. Ha pedig az étel nem sikerül tökéletesre, ne aggódj. Ha a gyermeked saját maga készítette el, valószínűleg úgy is meg fogja azt enni!

Családi együttlét

Kétségtelen, hogy a legnagyobb haszon, ami a konyhai tevékenységből származik, a család egységét és értékét érinti. Talán már megfigyelted, hogy napjainkban néhány háztartásban a családtagok anélkül látnak hozzá szorgalmasan a saját teendőikhez, hogy igazi kapcsolat volna közöttük. Ilyen körülmények között az otthon talán nem sokkal több, mint egy pihenőhely, egy töltőállomás. Ezzel ellentétben az a család, amelyik együtt főz, sokkal valószínűbb, hogy együtt is eszik és együtt takarít. Ezek a tevékenységek rendszeresen lehetőséget adnak nekik a kommunikációra, az egymással végzett kölcsönös tevékenységekre, és arra, hogy kapcsolatot tartsanak fenn egymással. Az egyik anya a következőre emlékszik vissza: „A fiaimmal a legjobb beszélgetéseim némelyike a konyhai mosogató fölött történt.” Hermann, egy keresztény apa pedig hozzáfűzi még: „Néhány éven át szándékosan nem használtunk mosogatógépet azért, hogy az edényeket kézzel kelljen elmosogatni és szárítani. Fiainkat bíztuk meg, hogy felváltva töröljék szárazra az edényeket. Ennél nem létezett jobb idő az alkalmi beszélgetésre.”

Igen, az az idő, amit a gyermekeiddel töltesz a konyhában — heteken és éveken keresztül —, lerakja azt az alapot, amelyből szellemi értékeket és Istennek tetsző tulajdonságokat lehet kifejleszteni. Az együttlétnek ezeknek a nem kierőszakolt pillanataiban a szülő és gyermek között természetesen alakulhatnak ki bizalmas beszélgetések, és ezek alatt a szülő példája észrevétlenül hatást tesz a gyermek szívére. Az ilyen oktatásnak a gyermek számára egy életen át haszna lehet, mivel a Példabeszédek 22:6 a következőket mondja: „Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.”

Így tehát, ha mint szülő, olyan módszereket keresel, melyek által több időt tölthetsz a gyermekeiddel, miért ne hívnád meg őket, hogy segítsenek neked egy torta vagy egy komplett étel elkészítésében? Úgy fogod találni, hogy ha együtt dolgozol velük a konyhában, az eszköz lehet arra, hogy táplálékot és nevelést nyújts a családodnak.

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész a 18. oldalon]

Az első lecke: a biztonság

Tudatosan törekedj a biztonságra

• Komolyan, de ne félelmet keltő módon magyarázd el a konyhai munka veszélyeit — ezt ahhoz hasonlóan tedd meg, mintha a közlekedésnek azon veszélyeit magyaráznád el, ami egy forgalmas utcán van. Te magad mutass jó példát.

• Valahányszor gyermekek dolgoznak a konyhában, gondoskodj arról, hogy legyen felnőtt felügyelet. Ne engedd, hogy egy gyermek bármilyen eszközt vagy készüléket használjon — különösen elektromos készüléket —, amíg biztonságosan nem tudja azt kezelni.

• Tartsd rendben a konyhádat. Töröld fel a kiloccsant folyadékot, és azonnal rakj rendet. A háziállatokat és más figyelemelvonó dolgokat a főzés alatt tartsd a konyhán kívül.

Óvd meg az ujjaid

• Az elektromos keverőgépeket, turmixgépeket és háztartási robotgépeket csak akkor használják, amikor felnőtt van jelen. Bizonyosodj meg arról, hogy a készülék ki van kapcsolva, és a dugó ki van húzva a konnektorból, mielőtt a gyermeked valamilyen eszközt belerak a tálba.

• A kések legyenek élesek, mivel az életlen késhez nagyobb nyomás kell, és ezért sokkal valószínűbb, hogy megcsúszik.

• Amikor gyermeked a kés használatát tanulja, a következő lépéseket csináltasd meg vele: 1. a nyelénél fogd meg a kést; 2. helyezd a kést az ennivalóra; 3. rakd a másik kezed a kés fokára; és 4. gyakorolj rá nyomást, hogy elvágd az ennivalót.

• Használj vágódeszkát. Ahhoz, hogy elkerüld a zöldségek elgurulását, míg a gyermeked megpróbálja feldarabolni, először vágd neki ketté, és a sima oldalával lefelé rakd a vágódeszkára.

Őrizkedj attól, hogy megégesd magad

• Mindig kapcsold le a főzőlapot és a sütő kapcsolóját, amikor már nem használod. A konyharuhákat, a szakácskönyveket és az edényfogókat tartsd távol a gázrózsáktól.

• A tűzhely közepe felé fordítsd az edények fülét, ahonnan nem lehet könnyen lerántani, és kiborítani az edényben lévő dolgokat.

• Ha megengeded a gyermekednek, hogy a tűzhelynél dolgozzon, bizonyosodj meg arról, hogy szilárd és stabil felületen áll.

• Ne emelj fel forró dolgot addig, amíg nem tudod, hova fogod azt lerakni. Tudasd másokkal a konyhában, hogy mikor viszel forró dolgot — különösen, amikor mögöttük fogsz elmenni.