1945—1995 Az előrehaladás 50 éve?

ÉSZREVETTÉL némi javulást életed minőségében az elmúlt 50 év alatt?a Vegyük szemügyre az orvostudományt. Néhány országban, mint például Kanadában, Kubában, Nagy-Britanniában és Svédországban, a jóléti államforma bevezetése és annak társadalombiztosítási rendszere szavatolta, hogy tekintet nélkül a beteg gazdasági helyzetére, az orvosok és a kórházak mindenki számára elérhetők.

Még néhány fejlődő országnak is sikerült javítania lakosai egészségügyi normáin. A JAMA (az Amerikai Orvosi Egyesület folyóirata) felismerte, hogy „a harmadik világban néhány ország egészségügyi minisztériumának sikerült mindenki számára hozzáférhető, alapvető egészségügyi ellátásról gondoskodni, olyan költségek mellett, amit az ország kibír . . . Figyelemre méltó javulást értek el a csecsemő- és gyermekkori elhalálozás számának csökkentését illetően Costa Ricában, Kínában, Srí Lankán és India Kerala nevű államában.”

Anyagi javulás

Az 1945-ös gazdasági helyzethez képest 1995-ben sok ember anyagilag sokkal kedvezőbb körülmények között van. Jó néhányan azok közül, akik 50 évvel ezelőtt nem engedhették meg maguknak, hogy luxuscikkeket vegyenek, most autót, televíziót, videolejátszót, CD-lemezjátszót, hűtőszekrényt, mobiltelefont és a modern életben megtalálható más termékeket birtokolnak. Talán te is e milliók egyike vagy.

Ahogy az A History of Private Life című könyvsorozat szerzője kifejti, „a II. világháború után harminc évig Franciaország [a többi nyugat-európai országgal együtt] gazdaságilag folyamatos növekedést tapasztalt, mely jóllehet nem törölte el az osztályok közötti különbségeket, ám a társadalom minden osztályának új fellendülést hozott. »Megfelelő« házzal, »szerény« autóval és egy televíziókészülékkel, valamint a jóléti állam és a modern orvostudomány más áldásaival egyetemben, ha nem is földi paradicsomnak, de legalább tűrhető létnek örvendhetett mindenki.”

A kérdés azonban az: a több anyagi dolog azt jelenti, hogy az ember minden vonatkozásban kedvezőbb körülmények között van? Az anyagi előnyök felhalmozása vajon automatikusan azt jelenti, hogy az élet jobb vagy biztonságosabb? Azért mert néhány ember több dolgot birtokol, sok szegény ember még mindig nélkülöz. Ezért egyre nagyobb a kísértés arra, hogy lopjanak, raboljanak, csaljanak és más, erőszakosabb bűncselekményeket kövessenek el. Néhány nincstelen eltökélte, hogy dúsgazdag lesz — ha törik, ha szakad. New Yorkban például évente több mint 100 000 autót lopnak el. Az anyagi előnyök nem garantálják, hogy biztonságosabb lesz az élet.

Más téren is javulás tapasztalható, bár nem annyira, mint egyesek szerették volna.

Nők — akkor és most

A II. világháború elindított egy új szerepet néhány nő számára. Sok nő már megszokta, hogy anya és háziasszony, míg a férje volt a kenyérkereső. A második világháború mindezt megváltoztatta. A férfiakat elvitték a háborúba, a feleségek pedig hirtelen arra eszméltek rá, hogy hadianyaggyárakban vagy egyéb olyan munkahelyen dolgoznak, melyeket a férfiak elhagytak. A közelmúltban pedig egyesek fegyveres szolgálatot vállaltak, és megtanulták, hogyan kell gyilkolni. Nők milliói váltak kenyérkeresőkké, és bepillantást nyertek egy más életformába, mely anyagilag független. Ezek voltak az első próbálkozások, melyek fokozatosan utat nyitottak a mai „felszabadított nőért” folyó mozgalomhoz. Az egyenjogúságért folytatott harccal kapcsolatban néhány nő azt állítja, hogy sok országban még mindig hosszú út áll előttük. Azt mondják, hogy sok munkahelyen „üvegplafon” akadályozza őket a ranglétrán való feljebb jutásban.

A tömeges vándorlások gondokat okoznak

Az elmúlt 50 év alatt egy másik óriási változás az, hogy az emberek felhagynak a falusi élettel és a gazdálkodással, mert a városban próbálnak jobb életet találni. Egyeseknek valóra vált ez az álma. De milyen eredménnyel járt sokak számára?

Minden évben milliók vándorolnak a már túlzsúfolt városokba, ahol a lakáslehetőség nem kielégítő és költséges. Mi ennek az egyik következménye? A bádogvárosok, melyek melegágyaivá válnak a betegségeknek, a bűnözésnek és a politikai elbizonytalanodásnak. Ezek a házilag gyártott lakóhelyek, melyeket eldobott kartonpapír-, fa- vagy hullámlemezdarabokból raknak össze, azok a kunyhók, barracas vagy chabolas (spanyolul), melyek a világ küszködő és elszegényedett alacsony rétegeit szállásolják el. Ezek a bádogvárosok — portugálul favela, törökül gecekondu (jelentése ’éjszaka épített’) — az élet olyan velejárói, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, akár Afrikában, akár Dél-Amerikában, akár Indiában vagy bárhol másutt legyenek.

Néhány afrikai ország jelene és jövője

Mit mondhatunk Afrikáról? Két orvos, akik a JAMÁ-ban írnak, ezt a címet adták cikküknek: „Afrika a szakadék szélén — nyugtalanító, de még nem reménytelen jövő”. Felismerték, hogy Afrika legnagyobb részén a politikai és társadalmi helyzet a gondok aknamezőjét jelenti. Ezt írják: „Afrika Szaharától délre eső része számára [45 országot felölelő terület] az elmúlt 20 év katasztrofális volt. A térséget éhségek, szárazságok, polgárháborúk, politikai korrupció, AIDS, a népesség gyors növekedése, csökkent élelemtermelés, a környezetben tapasztalható romlás sújtja . . . A szakemberek egyhangúlag azt jósolják, hogy elkerülhetetlenül tovább romlik a gazdaság, továbbra is számítani lehet szegénységre és szenvedésre, legalábbis egy ideig.” Ugyanez a cikk arról tudósít, hogy a világ 40 legszegényebb országa közül 32 Afrika Szaharától délre eső részén fekszik.

Na és mi a helyzet a világ jelenlegi erkölcsi légkörével? A következő cikk röviden a világ e tekintetben megfigyelhető „előrehaladását” fogja taglalni.

[Lábjegyzet]

[Kép forrásának jelzése a 6. oldalon]

USAF-fotó

[Kép forrásának jelzése a 7. oldalon]

NASA-fotó