Figyeljük a világot
Honnan ered ez a bonyolultság?
Számos evolucionista feltevése szerint az ősi élőlények primitív formából, feltehetőleg a természetes kiválasztódás útján fejlődtek egyre bonyolultabb életformává az eltelt korok alatt. A legújabb kutatások nem tudták alátámasztani az ilyen nagyobb bonyolultságra utaló fejlődést. Dr. Dan McShea, őslénytantudós különféle emlősök megkövült gerinccsontjait vizsgálta meg; egy másik tanulmány a puhatestűek kövületeire összpontosított. Egyik tanulmány sem talált bizonyítékokat arra, hogy létezett volna valamiféle evolúciós fejlődés a bonyolultabb életformák felé. Azt sem tudták igazolni, hogy a bonyolultabb életforma előnyt jelentett volna a túlélés szempontjából. A The New York Times szerint a szakértők azt mondják, hogy ezek a megállapítások „meglepetésként érnek majd sok biológust, akik hozzászoktak ahhoz a gondolkodáshoz, hogy létezett ilyen fejlődési irányzat”. A Times megjegyzi: „Dr. McShea szerint a bonyolultabb életforma kialakulására irányuló fejlődés elképzelése inkább csak a tudósok vágyálmát tükrözi, hogy az evolúcióban lássanak valamilyen fejlődést, és nem a tényleges biológiai valóságot.”
A testmozgás és az életkor
Túl késő-e valaha elkezdeni a testmozgást? Az Egyesült Államok keleti részén nemrégen készített kutatómunka szerint nem. A több mint 10 000 emberre kiterjedő felmérés szerint azoknak átlagos életkora, akik „mérsékelten élénk” testmozgást végeztek, koruktól függetlenül emelkedett. A 45 és 54 év között levő embereknél jelentkezett a legnagyobb előny a testmozgásból, ugyanis életkoruk körülbelül 10 hónappal meghosszabbodott. A 65 és 74 év közötti személyeknél hat hónappal, a 75 és 84 év közöttieknél két hónappal növekedett az átlagéletkor. Dr. Ralph S. Paffenbarger, aki ezt a kutatómunkát irányította, azt hangsúlyozta, hogy itt átlagokról van szó; ez azt jelenti, hogy egyeseknél sokkal nagyobb előny mutatkozott a testmozgástól, mint másoknál. A legfontosabb előny, úgy tűnt, a szívrohamok megelőzésében mutatkozott. Ám a testedzést folytató személyek közül egyéb okból kifolyólag sem haltak meg annyian.
Tigriscsontok
A távol-keleti hagyományos gyógyításban használt tigriscsontok iránti kereslet veszélyt jelent az egyre apadó tigrisállományra a világon — állítja a brit The Lancet orvosi szaklap. A tigristermékek kereskedelmét korlátozó nemzetközi erőfeszítések ellenére a tigriscsontokat kelendő cikként árulják borokban, orvosságokban és gyógyszerpreparátumokban (gyógyhatású por összekeverve mézzel vagy sziruppal). Csupán 1991-ben egyetlen ázsiai ország állítólag 15 079 doboz tablettát, 5250 kilogramm gyógyszerpreparátumot és 31 500 üveg bort exportált, amelyben tigriscsont volt. A még megmaradt tigrisek számát világszerte mindössze körülbelül 6000-re becsülik.
Nemhez kötődő hátrány
„A harmadik világban túl gyakori eset az, hogy egy nőnek nem nagyon érdemes élni.” Így kezdődött nemrégen egy riportsorozat a The Washington Post-ban. A Post riporterei megszólaltattak számos nőt, akik Afrika, Ázsia és Dél-Amerika szegényebb országaiban élnek, és úgy találták, hogy „a kultúra, a vallás és a törvény gyakran megfosztja a nőket a legalapvetőbb emberi jogoktól, és olykor az emberi színvonalat el nem érő státusba sorolják be őket”. Egy himalájai falucskában például a nők végezték a munka 59 százalékát; naponta 14 órát dolgoztak és gyakran testsúlyuk másfélszeresét cipelték teherként. Az egyik tanulmány szerint „két-három . . . terhesség után elveszítik minden életerejüket, elgyengülnek és a 40. év felé közeledve kimerülnek, megöregedve és kifáradva hamarosan meghalnak”. A leánygyermekeknek rendszerint kevesebbet adnak enni, iskolából is előbb kiveszik őket, hamarabb állítják munkába őket és nem részesítik olyan orvosi kezelésben, mint a fiúkat. Sok anya megöli leánygyermekét, mert költséges tehernek tekinti. A riporterek megjegyezték, hogy Dél-India vidékein gyakori eset a csecsemőgyilkosságnak az a formája, hogy a kisgyermek torkába forrásban levő csirkelevest öntenek. Egy rendőrtiszt arra a kérdésre, hogy büntetik-e az ilyen cselekményeket, azt válaszolta: „Vannak ennél fontosabb ügyek is. A hatóságoknak csak kevés ilyen eset jut a tudomására. Az emberek nem nagyon törődnek az ilyen esettel.”
A fontos Hold
Azokhoz a már eddig is meglepő tényekhez, amelyek a Földet egyedüli módon teszik az életre alkalmassá, a csillagászok minden valószínűség szerint egy újabb tényt is hozzásorolhatnak: a Holdat. E mellékbolygónk nemcsak az égbolt éjszakai díszvilágítására és az árapálymozgás előidézésére szolgál. Francia csillagászok által készített számítógépes tanulmányok szerint a Holdnak szerepe van a Föld hajlásának, vagyis forgástengelyétől való hajlásszögének kialakulásában is. A Marson, amelynek nincs ilyen nagy mellékbolygója, az elmúlt korokban szemmel láthatóan 10 és 50 fokos szögelhajlás mutatkozott. Ez az ingatagság valószínűleg katasztrofális klímaváltozásokat okozott: a sarki jégsapkák megolvadtak, majd újra megfagytak. A számítógépes tanulmányokból kiderült, hogy a fékező hatást gyakorló Hold nélkül a Föld hajlásszöge akár 85 fokkal is eltérhetne az eredetitől. A francia csillagászok így következtetnek: „A Holdat bízvást tekinthetjük a Föld potenciális éghajlatszabályozójának.”
Dél-Afrika felkészül a megbecstelenítéssel kapcsolatos válságra
Csupán öt éven belül a Dél-Afrikában megerőszakolt gyermekek száma több mint kétszeresére emelkedett — jelenti a johannesburgi The Star. Az újság arról számol be, hogy 1988-ban a feljelentés szerint 1707 gyermek ellen követtek el nemi erőszakot; 1992-re ez a szám 3639-re szökött fel. Kobie Coetsee igazságügyminiszter ezeket a számokat abból az alkalomból idézte, hogy az ország első nemi erőszak esetekre specializálódott bírósága megnyílt Wynbergben, Fokvárosban. Kifejezte reményét, hogy a bíróság gyorsan és nagyobb megértéssel fogja az ilyen ügyeket kezelni. Natalie Fleischack legfőbb államügyész-helyettesnő kijelentette, hogy az új kezdeményezés ki fog küszöbölni bizonyos megalázó és zavarbaejtő körülményeket, amelyeket a nemi erőszak szenvedő alanyai általánosan tapasztalnak a bírósági eljárás során, és meg fogja gyorsítani a „lélektani felépülést” is.
Gyanús születési rendellenességek Magyarországon
Egy kicsiny délnyugat-magyarországi városban 1989-ben és 1990-ben az újszülöttek nagy százaléka súlyos születési rendellenességgel jött a világra. Valójában az ez időben született 15 kisbabából 11 Down-kórban, valamint szív, tüdő és emésztőrendszeri rendellenességben szenvedett. Ez az arányszám 223-szor nagyobb volt, mint az ország többi részén. Czeizel Endre valamint egy magyar és német tudóscsoport szerint is a tri-klór-fonra, egy rovarirtó szerre terelődött a gyanú. Úgy tűnik, 1988-ban a falu halgazdasága egy új módszert vezetett be a tri-klór-fon alkalmazásával: a halakat ebben a hígítatlan vegyszerben fürdették meg, majd visszaengedték az eredeti vízbe, de a vegyszerből a megengedett mennyiség ezerszerese maradt vissza a halakon. A tri-klór-fonról Czeizel azt állítja, hogy „méreg”. A New Scientist folyóirat szerint ez lassan átalakul egy olyan vegyületté, amely 100-szor mérgezőbb, és képes az anya méhlepényén át a magzatra is átterjedni.
Számítógép fordított
Első ízben fordult elő, hogy nemrégen számítógép fordított le japán, német és egyesült államokbeli kutatók között folyó telefonbeszélgetéseket. Kyotói, müncheni és pittsburghi tudósok beszéd közben leszűkítették szókincsüket 550 mindennap használt és további 150 csak kongresszusi és szállásfoglalási területen használt szakszóra. Mindössze ezeket a szavakat tudja a számítógépes program megérteni és lefordítani. A müncheni Süddeutsche Zeitung arról számol be, hogy a tudósok „olyan fordító számítógépen dolgoznak, amely képes a különböző országokból érkező kongresszusi résztvevők bejelentkezéseit elintézni és képes egyszerű kérdéseket megválaszolni”.
Buddhista bár
Buddhista papok abból a célból, hogy eltévelyedő híveiket visszatérítsék a buddhista hitre, Oszakában (Japánban) egy bárt nyitottak. „Az ősi időkben — olvashatjuk egy pap szavait az Asahi Evening News-ban — mindenfajta ember összegyűlt a templomokba és evés és ivás közben társalogtak. Ahogyan teltek az évszázadok, a buddhizmus elszigetelődött a néptől.” Tizenöt, zömmel fiatal pap felváltva hol házigazdaként szolgál fel, hol együtt iszik a vendégeivel. „A mi bárunk a szó legteljesebb értelmében templom, ahol őszintén beszélhet mindenki egy pappal” — mondja a bár vezetője. Tömjénégetők és egyházi jelképek lógnak a falon. Háttérzeneként rockzene szól.
Kevés bor jó a szívnek
A vörösbor mérsékelt fogyasztása csökkentheti a szívroham veszélyét. Egy idő óta a tudósoknak komoly fejtörést okoz a „francia paradoxon” megfejtése. Bár az átlag franciák étrendjében elég sok a telített zsírsav, amely gyakran vezet szív- és érrendszeri panaszokhoz, ezzel szemben az iparosodott Nyugat országai közül a franciáknál a legalacsonyabb a szívkoszorúerek betegségéből eredő halálozás. A párizsi Le Figaro újság a brit The Lancet orvosi szaklapban megjelent riportra hivatkozva elmondja, hogy a tudósok úgy vélekednek, hogy mindez valószínűleg a vörösborral függ össze, amelynek fogyasztása nem marad el a franciáknál étkezés közben. A vörösborban jelenlévő savvegyületek, az úgynevezett fenolok meggátolják az úgynevezett rossz koleszterint (LDL-t) abban, hogy az artériákban szívrohamhoz vezető, zsírlerakódásból eredő rögösödést idézzen elő. A Le Figaro hozzáfűzi, hogy ezek a fenolok a bor nem alkoholtartalmú összetevői, és ha napi 1/4 liternél több, az alkohol inkább árt, mint használ.