Megálltak, hogy segítsenek

Egy hideg, szeles napon Bob hazafelé autózott a kanadai Alberta tartományban. 100 kilométer per órás sebességgel haladt, amikor hirtelen egy nagy durranást hallott. Először nem sejtette, hogy a bal hátsó kereke defektet kapott. Ezért nem állt meg, hanem vezetett tovább, mert már csak 5 kilométer volt hátra.

Bob később leírta, hogy mi történt ezután, és a levelet elküldte Jehova Tanúi helyi királyságtermébe: „Mellém húzódott egy autó, melyben öt fiatal ült. Leengedték az ablakot, és szóltak, hogy defektes a kerekem. Lehúzódtunk, és felajánlották, hogy segítenek kicserélni. Hirtelen azt sem tudtam, hogy van-e egyáltalán pótkerekem és emelőm. Míg én ott ültem az út szélén a kerekesszékemben, ők bemásztak a mikrobusz alá, megkeresték a pótkereket és az emelőt, és kicserélték a kereket. Noha dermesztően hideg volt, fújt a szél és havazott, ráadásul szép ruhában voltak, szívesen segítettek, így folytatni tudtam az utat. Egyedül semmire sem mentem volna.

Hálás vagyok ennek az öt fiatal Tanúnak, hogy segítettek. Éppen azért voltak a környéken, hogy prédikáljanak. Ők nemcsak beszélnek arról, mi a helyes, hanem tényleg teszik is. Jó nagy pácban lettem volna, ha nem segítenek. Nagyon hálás vagyok nekik. Ki hitte volna, hogy ilyen jószívű, fiatal »angyalok« járnak az utakon?”