Egy emlékezetes kongresszus

BANDUNGBAN (Nyugat-Jáva) 1963. augusztus 15. és 18. között több száz hírnök gyűlt össze az ország minden vidékéről. Ők és a 122 külföldről érkező látogató azért jött el, hogy részt vegyen az „Örökkévaló jó hír” témájú kongresszuson, mely az első nemzetközi kongresszus volt Indonéziában.

A testvéreknek számos akadályt kellett legyőzniük, miközben készültek a kongresszusra. A függetlenség napjára rendezett ünnepségek miatt háromszor is más helyszínt kellett választaniuk. A növekvő infláció következtében a hatóságok ötszörösére emelték az utazási költségeket, ezért sok testvér máshogy jutott el a kongresszusra, mint ahogy eredetileg tervezte. Az egyikük például hat napig gyalogolt, hetven celebeszi hírnök pedig öt napon át utazott zsúfolt hajók nyitott fedélzetén, mire eljutott a kongresszusra.

A kongresszuson az indonéz testvérek örömükben majd kibújtak a bőrükből, amikor találkoztak a más országokból érkező testvéreikkel, valamint a vezetőtestület két tagjával, Frederick Franzcal és Grant Suiterrel. Az egyik résztvevő ezt mondta: „A testvérek olyan boldogok; mindenki nevetgél és mosolyog.”

Több mint 750-en voltak a kongresszuson, és 34-en keresztelkedtek meg. Ronald Jacka ezt mondta: „Ez az emlékezetes alkalom sok érdeklődőt arra indított, hogy elfogadja az igazságot. Nagy lendületet adott a testvéreknek Isten munkájához.”