„Nem adjuk fel”

4:16–18

Képzeljünk el két családot, akik ugyanabban a düledező épületben laknak. Az egyik család tagjai érthető módon el vannak keseredve. De a másik család boldog. Ez hogy lehetséges? Ők hamarosan egy gyönyörű új otthonba költözhetnek.

Bár „az egész teremtés szüntelenül együtt nyög és kínlódik mostanáig”, Isten szolgáinak éltető reménységük van (Ró 8:22). Tudjuk, hogy a jelenlegi gondjaink – még azok is, amelyekkel már évtizedek óta küszködünk – pillanatnyiak és könnyűek, ha arra gondolunk, hogy Isten új világa örökké fog tartani. Ha a királyság jövőbeli áldásaira összpontosítunk, akkor boldogok leszünk, és nem fogjuk feladni.