Fejlődjünk a szolgálatban – Hogyan teremthetünk lehetőséget a kötetlen formájú tanúskodásra?

Miért fontos? Sok embert nem találunk otthon, amikor részt veszünk a házról házra végzett szolgálatban. Ám lehet, hogy találkozunk az ilyen emberekkel, amikor például tömegközlekedéssel utazunk, várunk az orvosnál, illetve szünetünk van a munkahelyen vagy az iskolában. Jehova azt szeretné, hogy mindenki halljon a jó hírről (1Tim 2:3, 4). Ahhoz, hogy tanúskodni tudjunk, gyakran nekünk kell beszélgetést kezdeményeznünk.

Hogyan valósíthatjuk meg?

Figyeld meg, ki tűnik barátságosnak és hajlandónak a beszélgetésre. Olyanok a körülmények, hogy nyugodtan tudtok beszélgetni? Néhány hírnök először szemkontaktust teremt valakivel, majd rámosolyog. Ha az illető visszamosolyog, a hírnök megpróbál beszélgetésbe elegyedni vele.
Mondj egy rövid imát magadban, ha bátorságra van szükséged (Neh 2:4; Csel 4:29).
Csak pár szóval kezdd, mondjuk köszönéssel. Jézus sem rögtön a Királyságról kezdett beszélgetni a szamáriai asszonnyal (Ján 4:7). Kezdhetnéd például úgy, hogy megdicséred: „Milyen jól neveltek a gyerekei!” Vagy felvethetsz egy kérdést is: „Látta tegnap este a híradót?”
Ha már beszélgettek, keresd az alkalmat, hogy rá tudj térni a jó hírre, de ne kapkodj! Hagyd, hogy természetes mederben folyjon a beszélgetés. Talán megemlíthetnél valamit, ami felkelti a kíváncsiságát, és kérdezősködni kezd. Ha például a családról beszélgettek, ezt mondhatnád: „Képzelje, nagyon jó tanácsokat olvastam a gyerekneveléssel kapcsolatban.” Ha egy hírről beszélgettek, talán így folytathatnád: „Képzelje, nemrég én egy jó hírről olvastam.” Ne keseredj el, ha a beszélgetés már azelőtt véget ér, hogy tanúskodni tudnál.
Mindig legyen nálad tájékoztatólap vagy más kiadvány, hogy odaadhasd annak, aki érdeklődik.

Próbáljuk ki ebben a hónapban:

Minden héten próbálj meg legalább egyszer azzal a céllal beszélgetést kezdeményezni, hogy kötetlen formában tanúskodhass.