Óriási tanúskodás lesz
1. Az előadáson kívül mi lehet még hatással az Emlékünnepen a vendégekre? Magyarázd meg!
1 Az Emlékünnep estéjén óriási tanúskodásra lesz lehetőség. Ezért sok erőfeszítést teszünk, hogy meghívjuk az embereket erre az alkalomra. A vendégekre nemcsak az lehet hatással, amit hallanak. Egy hölgy, miután részt vett az Emlékünnepen, arról beszélt, hogy mit látott: mindenki barátságos volt, és az önkéntesek által épített és fenntartott épület gyönyörű és tiszta volt. Tehát nem csupán az előadó tanúskodhat az év legfontosabb eseményén, hanem mindannyian megtehetjük ezt (Ef 4:16).
2. Hogyan tanúskodhatunk a vendégeknek?
2 Üdvözöljük barátságosan a vendégeket: Ha barátságosan rámosolygunk a vendégekre, és üdvözöljük őket, már azzal is tanúskodunk (Ján 13:35). Még ha nem tudunk is mindenkivel beszélgetni, a közelünkben lévőknek mindenképpen kedvesen bemutatkozhatunk (Héb 13:1, 2). Figyeljünk azokra a vendégekre, akik szemmel láthatóan nem ismernek senkit. Ők biztosan a kampány során kaptak meghívót. Talán megkérdezhetjük: „Most van itt először?” Ajánljuk fel, hogy üljenek mellénk, és mondjuk el, hogy ha felmerül bennük valamilyen kérdés, arra szívesen válaszolunk. Ha a gyülekezetünknek hamar távoznia kell, hogy egy másik gyülekezet használhassa a termet, ezt mondhatnánk: „Kíváncsi lennék rá, hogy mit gondol az elhangzottakról. Fel tudnánk venni később valahogy a kapcsolatot?”
3. Hogyan éreztethetjük a tétlenekkel, hogy örülünk, hogy látjuk őket?
3 Fogadjuk szeretettel a tétleneket: Biztosan lesznek jelen tétlenek is, köztük olyanok is, akik csak évente egyszer találkoznak a gyülekezettel, az Emlékünnepen. Üdvözöljük őket, és mondjuk el nekik, hogy jó látni őket (Róma 15:7). A vének meglátogathatják ezeket a testvéreket nem sokkal az Emlékünnep után, és buzdíthatják őket, hogy továbbra is ápoljanak kapcsolatot a gyülekezettel. Imádkozunk érte, hogy a jelenlévők közül sokan érezzenek késztetést arra, hogy dicsőítsék Istent, mégpedig nemcsak amiatt, amit hallanak, hanem amiatt is, amit látnak ’jó cselekedeteink eredményeként, melyeknek szemtanúi’ (1Pét 2:12).