Kincset bíztak ránk
1 Pál apostol nagyra értékelte Istentől kapott megbízatását, a prédikálást, és úgy utalt rá, mint ’kincsre’ (2Kor 4:7). Nehézségek és üldöztetés idején is kitartott benne. Fáradhatatlanul prédikált mindenkinek, akinek tehette. Szárazföldön és tengeren is sok-sok kilométert utazott viszontagságok és veszélyek közepette. Hogyan utánozhatjuk Pált, és hogyan mutathatjuk ki, hogy becsben tartjuk a szolgálatunkat? (Róma 11:13). Mitől páratlan kincs a szolgálatunk?
2 Rendkívüli kincs: A földi kincsek gyakran sok szívfájdalmat okoznak, és csak némi vagy időleges előnyök származnak belőlük. A szolgálatunk azonban maradandó áldásokat hoz nekünk is, és másoknak is (1Tim 4:16). Segít az őszinte embereknek megismerni Jehovát, megtenni a szükséges változtatásokat az életükben, és elnyerni az örök élet valódi reményét (Róma 10:13–15). Ha nagy becsben tartjuk a szolgálatunkat, kielégítő célja lesz az életünknek, maradandó örömet szereznek a sikereink, és felemelő reménységgel tekinthetünk a jövőbe (1Kor 15:58).
3 Mutassuk ki, hogy értékeljük a kincsünket! Hogy mennyire értékes nekünk valami, az gyakran abból mérhető le, hogy milyen áldozatokra vagyunk készek érte. Micsoda kiváltság, hogy időnket és energiánkat arra fordíthatjuk, hogy dicsőítsük Jehovát! (Ef 5:16, 17). Annak, ahogy az időnket felhasználjuk, meg kell mutatnia, hogy fontosabbnak tartjuk a szellemi dolgokat az anyagias céloknál. Mivel igen nagy értéket oszthatunk meg másokkal, lelkesen akarunk prédikálni, készen állva arra, hogy mindig elmondjuk a jó hírt, amikor csak lehetőségünk nyílik rá.
4 A felbecsülhetetlen értékű kincseket nem szokták elrejteni, hanem olyan helyre teszik, ahol mások is gyönyörködhetnek bennük. Ha kincsnek tekintjük a szolgálatunkat, akkor kiemelkedő helyet fog elfoglalni az életünkben (Máté 5:14–16). Értékeléssel teli szívvel mindig kövessük Pál apostol példáját! Minden alkalmat ragadjunk meg, és mutassuk ki, hogy nagy becsben tartjuk a szolgálatunkat, hiszen kincset ér a szemünkben!