Tanulj meg jól érvelni!
1. Milyen bibliai beszámolót fogunk megvizsgálni, és miért?
1 A Cselekedetek 13:16–41-ben feljegyzett beszéd, amelyet Pál apostol egy zsinagógában tartott a pizidiai Antiókiában, kitűnő példa arra, hogyan kell érvelni másoknak. Pál figyelembe vette a hallgatói származását és gondolkodását, és ennek megfelelően adta elő a jó hírt. Miközben megvizsgáljuk ezt a beszámolót, figyeljünk arra, hogyan tudnánk mi is ugyanígy végezni a szolgálatunkat.
2. Mit tanulhatunk abból, ahogyan Pál elkezdte az előadását?
2 Keress közös alapot! Noha Pál üzenete arra összpontosult, hogy Jézusnak kulcsszerepe van Isten szándékának megvalósulásában, Pál mégsem ezzel a gondolattal kezdte az előadását. Inkább olyasmiről beszélt, amit ő is, és az elsődlegesen zsidókból álló hallgatósága is jól ismert, vagyis a zsidó nép történetéről (Csel 13:16–22). Mi is nagyobb hatással leszünk másokra, ha igyekszünk közös alapot találni. Ez megkövetelheti, hogy tapintatos kérdésekkel a véleményük kifejtésére ösztönözzük őket, és figyelmesen hallgassunk, hogy meg tudjuk állapítani, mi fontos nekik igazán.
3. Mi tette nehézzé Pál hallgatói számára annak elfogadását, hogy Jézus a megígért Messiás?
3 Miközben Pál a zsidók történetéről beszélt, emlékeztette a hallgatóit Isten azon ígéretére, mely szerint Dávid vonalán támaszt Megmentőt. Sok zsidó azonban katonai hőst várt, aki letöri majd a római uralom igáját, és a zsidó nemzetet az összes többi fölé emeli. Kétségkívül tudatában voltak, hogy Jézust a jeruzsálemi zsidó vallási vezetők elvetették, átadták a római hatóságoknak, majd pedig kivégezték. Hogyan tudná most Pál meggyőzni őket arról, hogy Jézus a megígért Messiás?
4. Hogyan érvelt Pál zsidó hallgatóinak?
4 Alakítsd a hallgatóidhoz a mondanivalódat! Ismerve hallgatói gondolkodását, Pál úgy érvelt nekik az Írásokból, hogy arra épített, amit egyszer már elfogadtak. Jézust például úgy mutatta be, mint aki Dávid leszármazottja, és akit Keresztelő János is elismert, az a János, akit sokan Isten prófétájának tartottak (Csel 13:23–25). Pál rámutatott, hogy Jézus elutasításával és halálra ítélésével a vallási vezetők „beteljesítették a Próféták kijelentéseit” (Csel 13:26–28). Továbbá kifejtette, hogy szemtanúk is voltak, amikor Jézus feltámadt, és a figyelmet az Írásnak olyan jól ismert részeire irányította, amelyek Jézus feltámadása által teljesedtek be (Csel 13:29–37).
5. a) Hogyan alakította át a mondanivalóját Pál, amikor görög hallgatóság előtt beszélt? b) Hogyan tudjuk utánozni Pál példáját, amikor a saját területünkön tanúskodunk?
5 Amikor viszont az athéni Areopáguszon görög hallgatóság előtt beszélt, Pál egészen más megközelítést használt (Csel 17:22–31). Alapvetően mégis ugyanazt az üzenetet közölte, és erőfeszítései mindkét alkalommal jó eredményekhez vezettek (Csel 13:42, 43; 17:34). Ugyanígy mi is hatékonyak leszünk a szolgálatunkban, ha közös alapot teremtünk a hallgatóinkkal, és a mondanivalónkat az ő hátterükhöz és gondolkodásmódjukhoz alakítjuk.