Hogyan tanúskodjunk a rokonainknak?
1. Miért kell tisztán látónak lennünk, amikor a rokonainknak tanúskodunk?
1 Mi szerezhetne nagyobb örömet annál, mint hogy a szeretteinkkel együtt jutunk be az új világba, egyesülve velük Jehova imádatában? Ha tanúskodunk a rokonainknak, ez a szép remény valóra válhat. Ámde tisztán látónak kell lennünk, hogy felüdítő legyen a tanúskodásunk. Egy körzetfelvigyázó megfigyelte, hogy „azok érik el a legjobb eredményeket, akik úgy ébresztenek kíváncsiságot a rokonaikban, hogy csak mértékkel tanúskodnak nekik.” Hogyan valósíthatjuk meg ezt?
2. Hogyan segíthet a rokonaink iránti őszinte érdeklődésünk abban, hogy kíváncsiságot ébresszünk bennük?
2 Ébresszünk bennük kíváncsiságot! Előre gondolkodjunk el azon, hogy miként kelthetnénk fel a rokonaink érdeklődését (Péld 15:28). Mi minden foglalkoztatja őket? Milyen gondjaik vannak? Esetleg megmutathatunk nekik egy cikket vagy megemlíthetünk egy megnyerő írásszöveget olyan témával kapcsolatban, amely különösen érdekli őket. Ha nem a közelben laknak, levélben vagy telefonon is megpróbálhatjuk elérni őket. Anélkül, hogy nyomasztóak lennénk, vessük el az igazság magvait, és aztán Jehovától várjuk, hogy növekedést adjon (1Kor 3:6).
3. Hogyan vezethet tanúskodáshoz az, hogy a rokonaink érdeklődnek irántunk?
3 Jézus ezt az utasítást adta egy férfinak, akiből sok démont űzött ki: „Menj haza a rokonaidhoz, és számolj be nekik arról, hogy mi mindent tett érted Jehova, és milyen irgalmas volt hozzád” (Márk 5:19). Képzeljük el, milyen hatással lehetett a rokonaira, ami vele történt! Mi talán nem élünk át ilyen drámai változásokat, de a rokonainkat valószínűleg érdekli, hogy mivel foglalkozunk mi vagy a gyermekeink. Ha beszélünk a teokratikus szolgálati iskolán tartott előadásunkról, egy kongresszusról, Bétel-látogatásról vagy az életünk egy kiemelkedő eseményéről, akkor talán lehetőséget adnak arra, hogy többet is elmondjunk Jehováról és a szervezetéről.
4. Milyen csapdákat kell elkerülnünk, amikor a rokonainknak tanúskodunk?
4 Legyünk tisztán látók! Amikor a rokonainknak tanúskodunk, ne zúdítsunk rájuk túl sokat egyszerre. Egy testvér, aki visszaemlékezett arra az időre, amikor elkezdte tanulmányozni a Bibliát, beismerte: „Abban az időben órákig ostromoltam az anyámat csaknem mindennel kapcsolatban, amit a Bibliából tanultam, és ez sokszor vitákhoz vezetett, különösen az apámmal.” Még ha egy rokonunkat érdekli is a Biblia üzenete, akkor is úgy válaszoljunk neki, hogy ébren maradjon a kíváncsisága (Péld 25:7). Mindig tisztelettudóan, kedvesen és türelmesen viselkedjünk, ugyanúgy, ahogyan az idegenekkel szoktunk a szolgálatban (Kol 4:6).
5. Mit tegyünk, ha a rokonaink nem reagálnak kedvezően, amikor tanúskodunk nekik?
5 Jézusról egyszer azt hitték a rokonai, hogy elment az esze (Márk 3:21). Később azonban némelyikük hívővé lett (Csel 1:14). Ne adjuk fel tehát, ha eleinte nem reagálnak kedvezően a rokonaink, amikor megpróbálunk az igazságról beszélni nekik. Változhatnak a körülményeik, és a gondolkodásmódjuk is. Ne szűnjünk meg keresni az újabb alkalmat arra, hogy megosszunk velük egy gondolatot, amely valószínűleg felcsigázza a kíváncsiságukat. Ki tudja, talán megadatik nekünk az az öröm, hogy segíthetünk nekik az örök élethez vezető útra lépni (Máté 7:13, 14).