Jehova felettébb dicsérendő
Április 16-án ünnepeljük az Úr Vacsoráját
1 Fokozódó lelkesedéssel várjuk 2003. április 16-át. Aznap este fogunk megemlékezni Jézus haláláról, és világszerte több millió hívőtársunkkal együtt dicsőítjük majd Jehova nevét. Jehova minden dicséretet megérdemel a váltság csodálatos ajándékáért, amely által ragyogó áldásokat fog árasztani valamennyi engedelmes emberre. Teljes szívünkből együtt kiáltjuk a zsoltáríróval: „Jehova nagy és felettébb dicsérendő” (Zsolt 145:3, NW).
2 Jó, ha ilyenkor eltűnődünk Jehova jóságán, és azon, hogy hálával tartozunk neki, amiért „elküldte az ő egyetlen-nemzett Fiát a világba, hogy életet nyerjünk általa” (1Ján 4:9, 10). Az Úr Vacsorájának engedelmes megünneplése a szívünkbe vési, hogy „Jehova könyörületes és irgalmas . . . , és bővelkedik szerető-kedvességben” (Zsolt 145:8, NW). Elmondhatjuk, hogy a váltságban Jehova szeretete a legnagyszerűbb módon nyilvánult meg az egész emberiség iránt (Ján 3:16). Amikor Isten szeretetén és Jézus hűséges, feddhetetlen életútján elmélkedünk, arra érzünk ösztönzést, hogy dicsérjük Jehovát. Mindörökké dicsérni fogjuk őt mérhetetlen szeretetéért, melyet úgy fejezett ki, hogy lehetővé tette, hogy örökké éljünk (Zsolt 145:1, 2).
3 Segítsünk másoknak, hogy ők is dicsérjék Jehovát: Az Istentől kapott páratlan ajándékért, a váltságért érzett hálánk arra indít, hogy arra biztassunk másokat, hogy velünk együtt dicsérjék Jehovát. A zsoltáríró a következő szavak feljegyzésére kapott ihletést: „A te nagy jóságod emlékeiről áradoznak, és a te igazságodnak örvendeznek” (Zsolt 145:7). Jehova Tanúi tavaly világszerte több mint egymilliárd órát áldoztak a prédikálómunkára. Mit eredményezett a fáradozásuk? Hetenként átlagosan 5100-nál is többen keresztelkedtek meg, jelképezve ezzel, hogy átadták magukat Jehovának. Jó esély van a további növekedésre, ha figyelembe vesszük, hogy összesen 15 597 746-an vettek részt az Emlékünnepen, köztük több mint 9 millió olyan ember is, aki még nem dicséri Jehovát a jó hír hírnökeként. Királyság-hirdetők lévén nagy becsben tartjuk azt a kiváltságunkat, hogy hirdethetjük a jó hírt, és mások szívét Jehovához, az ő Fiához és a Királysághoz fordíthatjuk.
4 Ha szeretnénk másokat buzdítani, hogy tiszteljék Jehovát, remek lehetőség erre az, hogy meghívjuk őket, ünnepeljék meg velünk az Úr Vacsoráját. Összeírtad azoknak a nevét, akiket szeretnél meghívni, illetve azokét, akiket esetleg emlékeztetni kell az időpontra? Mindenkinek elvitted már a meghívót? Ha nem, akkor igyekezz elvinni az Emlékünnepig hátralévő időben. Magyarázd el a meghívottaknak az ünnep célját. Amikor eljön az Emlékünnep estéje, légy készenlétben, hogy üdvözölhesd a vendégeket. Fogadd őket barátságosan, mutasd be őket másoknak, és dicsérd meg őket, hogy eljöttek.
5 Az Emlékünnepen való részvétel arra sarkallhatja az újakat, hogy szellemileg előrehaladjanak. Egy bibliatanulmányozó poszttraumás stresszben szenved, ami miatt nagyon nehezére esik emberek közé menni, mégis eljött az Emlékünnepre. Amikor megkérdezték, hogy milyen benyomása volt az összejövetelről, így felelt: „Páratlan, tiszteletet ébresztő este volt, és én ott lehettem!” Azóta már jár az összejövetelekre.
6 Az Emlékünnep után: Hogyan lehet segíteni ezeknek az érdeklődőknek, hogy Jehova dicsérőivé váljanak? A vének odafigyelnek az Emlékünnepen jelen levő újakra, és megszervezik, hogy rátermett hírnökök rövid időn belül meglátogassák őket, és áttekintsék velük azokat a felüdítő dolgokat, amelyeket tanultak és láttak. Lehetnek olyanok közöttük, akik szeretnének házi bibliatanulmányozást. Ezenkívül meg kell hívni őket az összes hetenkénti összejövetelre, mivel ha rendszeresen ott vannak, egyre több ismeretet szerezhetnek a Bibliából.
7 A vének megszervezik, hogy minden rendszertelen és tétlen buzdítást kapjon, hogy járjon rendszeresen az összejövetelekre. Ha megkérnek, hogy nyújts segítséget egy tétlennek, hogy újra részt vehessen a szántóföldi szolgálatban, készségesen vállald el. Amikor ilyen szeretettel törődünk testvéreinkkel, Pál apostol következő buzdításával összhangban járunk el: „amíg kedvező időnk van rá, cselekedjük a jót mindenkivel, de kiváltképp azokkal, akik hozzánk tartoznak a hitben” (Gal 6:10).
8 Bárcsak mindannyian különleges erőfeszítést tennénk, hogy április 16-án ott lehessünk az Emlékünnepen! Nem szeretnénk elmulasztani ezt a legnagyobb tiszteletet érdemlő alkalmat, melyen dicsérhetjük Jehovát. Igen, most és mindörökké dicsérjük Jehovát nagy tetteiért! (Zsolt 145:21).