Egy régi német Biblia használja Isten nevét

ISTEN neve, a Jehova név, több ezerszer előfordul A Szentírás új világ fordításábana, melyet német nyelven 1971-ben adtak ki. Ám nem ez az első német Biblia, amely használja Isten nevét. Nagy valószínűséggel az első német Bibliát, melyben a Jehova név szerepelt, majdnem 500 évvel ezelőtt egy híres római katolikus teológus, Johannes Eck készítette el.

Johannes Eck 1486-ban született Németország déli részén. Huszonnégy éves korára a teológia doktora lett az ingolstadti egyetemen, és egészen az 1543-ban bekövetkezett haláláig ebben az állásban tevékenykedett. Eck Luther Márton kortársa volt, és egy ideig barátok voltak. Ám később Luther a reformáció vezéralakja lett, míg Eck a katolikus egyházat védelmezte.

Bajorország hercege megbízta Ecket, hogy fordítsa le német nyelvre a Bibliát, és a fordítás 1537-ben meg is jelent. Egy lexikon szerint a fordítása hűen ragaszkodott az eredeti szöveghez, és „több elismerést érdemel, mint amit mostanáig kapott” (Kirchliches Handlexikon). Eck fordításában a 2Mózes 6:3 így hangzik: „Én vagyok az Úr, aki megjelent Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak a mindenható Istenként: de az Adonai nevemet nem tártam fel nekik.” Eck a lapszéli jegyzetben ezt írta a vershez: „Adonai Jehoua.” Számos bibliatudós szerint ez az első alkalom, amikor Isten nevét egy német Bibliában használták.

Ám Isten nevét évezredek óta ismerik és használják. A legkorábbi feljegyzésben héber nyelven szerepel, ahol a „Jehova” név az egyedüli igaz Isten azonosítására szolgál (5Mózes 6:4). Közel 2000 évvel ezelőtt Jézus kijelentése, mely szerint ismertté tette Isten nevét, görög nyelven lett feljegyezve (János 17:6). Attól fogva Isten neve számtalan nyelven megjelent írott formában, és nemsokára a Zsoltárok 83:18 beteljesedéseként mindenki megtudja majd, hogy ő, akinek neve Jehova, a Legfelségesebb az egész föld felett.

[Lábjegyzet]

[Kép a 32. oldalon]

Eck Bibliájának 1558-as kiadása a 2Mózes 6:3-hoz tartozó lapszéli jegyzettel, mely Jehova nevére utal