Belső békére vágyunk

ALBERT boldog férj volt, két bűbájos gyermek apja. Mégis úgy érezte, valami hiányzik az életéből. Amikor sokat kellett küzdenie azért, hogy munkát találjon, elkezdett foglalkozni a politikával. A szocializmus híve lett, és aktívan részt vett a helyi kommunista párt életében.

Ám hamarosan kiábrándult a kommunizmusból. Felhagyott a politizálással, és csak a családjára koncentrált. Az lett az életcélja, hogy boldoggá tegye őket. De még ekkor sem szűnt meg az üresség érzése; Albert nem lelt belső békére.

Albert története cseppet sem különleges. Emberek milliói próbálkoztak már különféle ideológiákkal, filozófiákkal és vallásokkal, hátha sikerül értelmes életcélt találniuk. A nyugati világban az 1960-as évek hippimozgalmában a hagyományos erkölcsi és társadalmi értékek elleni lázadás fejeződött ki. Különösen a fiatalok keresték a boldogságot és az élet értelmét tudatmódosító szerekkel és a mozgalom szellemi vezetőinek filozófiái által. Ez a mozgalom azonban nem hozott igazi boldogságot, csupán drogfüggő embereket és szabados nemi életet élő fiatalokat termelt ki, felgyorsítva a társadalom erkölcsi hanyatlását.

Évszázadok óta sokan a pénzben, a hatalomban vagy a műveltségben keresik a boldogságot. Ezek a próbálkozások a végén csalódáshoz vezetnek. „Még ha bőségnek örvend is valaki, az élete nem azokból a dolgokból származik, amelyek vannak neki” — mondta Jézus (Lukács 12:15). A pénzhajhászás inkább általában boldogtalanságot szül. A Biblia kijelenti: „Akiknek . . . elhatározásuk, hogy gazdagok lesznek, azok kísértésbe, csapdába, sok értelmetlen és káros kívánságba esnek, amelyek pusztulásba és romlásba döntik az embereket. Mert a pénz szeretete mindenfajta ártalmas dolognak gyökere, és erre a szeretetre törekedve némelyek . . . mindenütt sok fájdalommal szegezték át magukat” (1Timóteusz 6:9, 10).

Akkor hogyan találhatunk belső békére és életcélra? Csupán próba szerencse alapon, mintha vaktában lövöldöznénk a sötétben? Szerencsére nem. A következő cikkből látni fogjuk, hogy a megoldás abban rejlik, hogy kielégítünk-e egy nagyon fontos és sajátosan emberi szükségletet.

[Kép a 3. oldalon]

Vajon a pénz, a hatalom vagy a műveltség hozzásegít, hogy belső békére leljünk?