Egy történet, amely hitre és bátorságra ösztönöz — Jehova Tanúi Ukrajnában

ÉPPEN úgy, ahogy a keresztények üldözést éltek át az első században, Isten népe ma is tapasztal ilyet (Máté 10:22; János 15:20). Csak kevés helyen volt hosszabb vagy keményebb az üldözés, mint Ukrajnában, ahol a Királyság-prédikáló munka 52 évig volt betiltás alatt.

A Jehova Tanúi évkönyve 2002 beszámol Isten népének ukrajnai történelméről. Ez a történet az ádáz üldözés ellenére megmutatkozó hitről, bátorságról és erőről szól. A következőkben néhány értékelő megjegyzést olvashatunk, melyek Jehova Tanúi ukrajnai fiókhivatalába érkeztek:

„Elolvastam a 2002-es évkönyvet. Nem tudtam megállni, hogy ne sírjak, amikor a tevékenységetekről olvastam. Szeretném, ha tudnátok, mennyire bátorítólag hatott rám a buzgó példátok és az erős hitetek. Büszke vagyok rá, hogy ugyanahhoz a szellemi családhoz tartozom, melyhez ti is. Tiszta szívből köszönöm!” (Andrée, Franciaország).

„Szavakkal nem lehet kifejezni, mennyire hálás vagyok nektek és Jehovának a 2002-es évkönyvért. Könnycseppek peregtek le az arcomon azoknak a testvéreknek a tapasztalatait olvasva, akik börtönökben vagy koncentrációs táborokban töltötték azokat az éveiket, amikor még erejük teljében voltak. Csodálom a bátorságukat. Bár 27 éve vagyok Tanú, még mindig van mit tanulnom azoknak a testvéreknek és testvérnőknek a példájából. Megerősítették az égi Atyánkba, Jehovába vetett hitemet” (Vera, az egykori Jugoszláviából).

„Amikor írom ezt a levelet, öröm tölt el amiatt, hogy az ellenállás éveiben mindvégig jó példát mutattatok a kitartásban és a hűségben. A Jehovába vetett teljes bizalmatok, és az elhatározásotok, hogy hűségesek maradtok, tiszteletet érdemel. Továbbá az alázat, melyet a próbák idején mutattatok ki, megerősítette azt a meggyőződésemet, hogy Jehova nem hagyja el a népét. A bátorság, az állhatatosság és a kitartás terén mutatott jó példátok segít, hogy könnyebben elfogadjuk az apró gondjainkat” (Tuteirihia, Francia Polinézia).

„Miután elolvastam az Évkönyvet, úgy éreztem, írnom kell nektek. Annyira meghatottak ezek a nagyszerű tapasztalatok! Büszkeség töltött el, hogy tagja lehetek egy ilyen lojális, egységes szervezetnek, melyet egy szerető, gondoskodó Atya vezet, aki erőt ad nekünk a megfelelő időben. Elszomorított, hogy Jehova számos buzgó szolgája mennyit szenvedett, sőt, még az életét is elveszítette. Ugyanakkor örömet is éreztem, mert a bátorságuknak és a buzgalmuknak köszönhetően annyi ember megismerte az igazságot és szerető Atyánkat” (Colette, Hollandia).

„Feleségemmel úgy éreztük, hogy egyszerűen írnunk kell nektek, hogy elmondjuk, mennyire meghatódtunk az Évkönyvben található ukrajnai beszámolón. Ti, hűséges testvérek, kiváló példát állítottatok elénk, hogyan lehet kitartani a hosszú időn át tapasztalható, fokozott megpróbáltatások idején. A Példabeszédek 27:11 szavaival összhangban Jehova bizonyára nagyon boldog, hiszen tudja, hogy sok hűséges ukrajnai testvér az Ördög összes gonosz cselekedete ellenére töretlenül megőrizte feddhetetlenségét” (Alan, Ausztrália).

„Könnyek szöktek a szemembe, amint az ukrajnai testvérekről olvastam. Annyi mindent kibírtak — évekig tartó börtönbüntetést, kínzást, elnyomást és azt is, hogy elválasztották őket a családjuktól. Szeretném elmondani az összes olyan testvérnek, aki még mindig a gyülekezeteitekben szolgál, hogy nagyon szeretem és tisztelem őket. Egyszerűen magával ragadott a bátorságuk és az állhatatosságuk. Tudom, hogy Jehova szelleme által volt erejük. Jehova közel van hozzánk, és segíteni akar nekünk” (Szergej, Oroszország).

„Sírtam, miközben olvastam a 2002-es évkönyvet. A gyülekezetünkben sok testvér és testvérnő beszélgetett rólatok. Igazi kincsként tekintünk rátok. Annyira boldog vagyok, hogy egy ilyen nagy szellemi családnak lehetek a tagja!” (Jün-hi, Dél-Korea).

„A hitetekről, a kitartásotokról, valamint a Jehova és az ő Királysága iránti rendíthetetlen szeretetetekről szóló beszámoló mélyen megindított. Olykor elmulasztjuk értékelni a szabadságot, amelyet élvezhetünk, és a bőséges szellemi táplálékot, amellyel Jehova ellát bennünket. Ám ez rátok nem igaz. A hit terén mutatott példátok segít felismernünk, hogy ha szoros kapcsolatban vagyunk Istenünkkel, akkor ő megerősít bennünket bármilyen próba elviselésére” (Paulo, Brazília).

„Kiváltságomban állt elolvasni a tapasztalataitokat a 2002-es évkönyvben. Mélyen megindítottak, főleg Lidija Kurdas testvérnő megható története. Úgy éreztem, hogy egészen közel kerültem hozzá” (Nidia, Costa Rica).

„Ma fejeztem be a 2002-es évkönyvet. Ahogy olvastam, a Jehovába vetett hitem erősödött. Soha nem fogom elfelejteni az arról szóló beszámolót, hogy elvetették a kétely magvait azokkal kapcsolatban, akik vállalták a vezetést. Ez megtanított arra, hogy soha ne kételkedjek a felelős testvérekben. Nagyon köszönöm! Ez a szellemi táplálék jó hatással van a szívünkre, és felkészít bennünket arra az időre, amikor a hitünk próba alá kerül majd” (Leticia, Egyesült Államok).

„Hálásak vagyunk a nagyszerű Évkönyvért. Sok hírnök most olvasott először az ukrajnai testvéreink tevékenységéről. Az itteni testvérek megerősödtek. Sokan — főleg a fiatalok közül — növelték a szolgálatukat. Néhányan elkezdték az általános- vagy a kisegítőúttörő-szolgálatot. Mindannyiukat buzdították azoknak a testvéreknek és testvérnőknek a történetei, akik a betiltás idején Jehovát szolgálták” (egy gyülekezeti szolgálati bizottság, Ukrajna).

Az ukrajnai testvéreink hűsége valóban a buzdítás forrásának bizonyult Jehova népének az egész világon. Igen, az Évkönyvben minden évben megjelenő megható beszámolók rendszeres olvasása remek módja annak, hogy megerősítsük a hitünket, és szilárdan kitartsunk ezekben a jelentőségteljes időkben (Héberek 12:1).