Hogyan tekinti Isten a halottakat?

EGY szeretett személy halála igazán lesújtó. Az üresség érzése, a magányosság és a veszteség tudata felfoghatatlan. Mivel az ember elveszített valakit, akit szeretett, tehetetlennek érzi magát, hiszen ma a földön senki sem tudja visszaadni egy halott személynek az életét, bármekkora vagyona, hatalma vagy befolyása van is.

Teremtőnk azonban másképp tekint a dolgokra. Mivel ő formálta meg az első embert a föld porából, arra is képes, hogy újból megalkosson valakit, aki már meghalt. Ennélfogva Isten úgy tud tekinteni a halottakra, mintha élnének. A régi hűséges szolgákra utalva, akik már meghaltak, Jézus ezt mondta: „mindnyájan élnek őneki”, más szavakkal ők mindnyájan élnek Isten szemszögéből tekintve (Lukács 20:38).

Amíg Jézus a földön volt, hatalmat kapott arra, hogy feltámasszon halottakat (János 5:21). Éppen ezért azokra, akik hűségben haltak meg, ő is úgy tekint, mint az Atyja. Például amikor a barátja, Lázár meghalt, Jézus ezt mondta a tanítványainak: „odamegyek, hogy felébresszem az álomból” (János 11:11). Emberi szemszögből nézve Lázár halott volt, de Jehova és Jézus úgy tekintett rá, hogy alszik.

Jézus Királyság-uralma alatt „lesz feltámadásuk mind az igazságosaknak, mind az igazságtalanoknak” (Cselekedetek 24:15). Végül a feltámasztott emberek isteni oktatásban fognak részesülni, és lehetőségük lesz arra, hogy örökké éljenek a földön (János 5:28, 29).

Igen, egy szeretett személy halála évekig tartó bánatot és fájdalmat okozhat. Mindazonáltal, ha Isten szemszögéből nézzük a halottakat, akkor az nagyszerű vigaszt nyújt, és reménnyel tölt el bennünket (2Korintus 1:3, 4).