Bizalmas ügyek — Mikor beszéljünk róluk, és mikor ne?

A békénk függhet attól, hogy bizalmasan kezelünk-e bizonyos ügyeket. De vajon eljön annak is az ideje, amikor fel kell tárnunk egy bizalmas ügyet? Figyeljük meg, mit mond Ámosz próféta az Istenéről: „Jehova semmit sem tesz úgy, hogy ki ne nyilatkoztatná bizalmas ügyét szolgáinak, a prófétáknak” (Ámosz 3:7, NW). Ezekből a szavakból kitűnik, hogy van mit tanulnunk arról, hogy miként kell kezelni a bizalmas ügyeket. Jehova bizonyos dolgokat egy ideig bizalmasan kezelhet, majd végül feltárhatja ezeket néhány embernek. Hogyan utánozhatjuk ebben Jehovát?

Időnként a keresztény gyülekezet kinevezett pásztorai hasznosnak látják, hogy egy ügyet ne hozzanak nyilvánosságra (Cselekedetek 20:28). Például a gyülekezet érdekeit szem előtt tartva úgy dönthetnek, hogy egy ideig a gyülekezettel kapcsolatos néhány elrendezés részleteit vagy gyülekezeti felelősségekkel összefüggő változásokat bizalmasan kezelnek.

Ilyen esetekben azonban fontos világosan elmondani az érintetteknek azt, hogy mikor és milyen módon lesz majd nyilvánosságra hozva az ügy, vagy hogy egyáltalán nyilvánosságra lesz-e hozva. Ha tudják, mikor lesz nyilvánosságra hozva a dolog, az segíthet nekik, hogy bizalmasan járjanak el az ügyben (Példabeszédek 25:9).