„Érezni lehetett a békés légkört”

EGY német ajkú férfi elment Jehova Tanúi egyik kongresszusára, hogy „kikémlelje” a Tanúkat. Miért? A célja az volt, hogy „leleplezze ezt a szektát, és megóvja barátait az eltévelyedéstől”. Miután részt vett a kongresszuson, a következő levelet írta a barátainak:

„Ahogy közeledtem a kongresszus helyéhez, azon tűnődtem, jó helyen járok-e. Egyetlen embert sem láttam a stadion körül, és semmi szemét, sem sörösüveg nem volt a földön. Amint közelebb értem, láttam két férfit a stadion bejáratánál. Üdvözöltek, és beengedtek.

Nagy zsivajra számítottam, mivel feltehetőleg több ezer ember volt jelen, azonban teljes csend volt. »Hát, biztosan csak elszórva vannak itt néhányan« — gondoltam.

Amikor beléptem, a figyelmemet azonnal lekötötte egy dráma, amelyet az emelvényen adtak elő. Csak később vettem észre, hogy a stadion teljesen tele volt, több ezren voltak jelen, akik mind figyelmesen hallgattak. Érezni lehetett a békés légkört. Amit a kongresszus hátralévő része alatt hallottam, láttam és éreztem, nagy hatással volt rám.

Elvegyülve a Tanúk között nem tudtam megállni, hogy ne figyeljem a boldog arcokat és a szeretetük kifejezéseit. Egy idő után már nem tudtam elfojtani a gondolatot: »Ők tényleg Isten népe!«”

Ez a fiatalember nem megóvta a barátait az eltévelyedéstől, hanem inkább arra kérte őket, hogy tanulmányozzák vele a Bibliát. És az eredmény? Ma már keresztény vén. Ő és családja tevékenyen szolgálnak az egyik gyülekezetben a svájci Zugban.