Olvasók kérdései

Elmondható, hogy a Máté 24:34-ben (Újfordítású revideált Biblia) lévő „nemzedék” szó nem régi, kiigazított értelmezése teret enged annak az elképzelésnek, hogy a dolgok rendszerének a vége eltolódhat a távoli jövőbe?

Ez biztos nem így van. Ellenkezőleg, a nem régi, kijavított értelmezésnek ebben a témában segítenie kell, hogy állandó készültségben várjuk a véget. Miért?

Nos, ahogy Az Őrtorony 1995. november 1-jei száma elmagyarázta, Jézus az „ez a nemzedék” kifejezést a korabeli gonosz emberekre értette (Máté 11:7, 16–19; 12:39, 45; 17:14–17; Cselekedetek 2:5, 6, 14, 40, Úf). Ez igazából nem egy konkrét hosszúságú időnek a leírása volt, mely meghatározott dátummal kezdődik.

Az Őrtoronynak ugyanebben a számában az „Olvasók kérdései” két kulcsfontosságú gondolatra összpontosított: „Az embereknek egy nemzedékét nem tekinthetjük úgy, mint egy megszabott számú évből álló időszakot” és „egy nemzedék emberei aránylag rövid ideig élnek”.

Gyakran használjuk a „nemzedék” szót ilyen értelemben. Ezt is mondhatnánk például: „Napóleon nemzedékének a katonái semmit sem tudtak a repülőgépről és az atombombáról.” Ezzel csakis azokra a katonákra utalnánk, akik ugyanabban az évben születtek, mint Napóleon? Vajon csupán azokra a francia katonákra utalnánk, akik Napóleon halála előtt haltak meg? Természetesen nem; de a „nemzedék” szó ilyen használatával egy meghatározott számú évekből álló időszakot sem próbálnánk megszabni. Viszont egy aránylag rövid időszakra utalnánk ezzel, nem pedig több száz évre a jövőben, Napóleon idejétől kezdve.

Ehhez hasonló, ahogyan Jézusnak az Olajfák hegyén adott próféciájában mondottakat értelmezzük. E prófécia különböző, jellemző vonásainak a teljesedése azt bizonyítja, hogy ennek a rendszernek a vége közel van (Máté 24:32, 33). Ha visszaemlékszel, a Jelenések 12:9, 10 szerint Isten égi Királyságának a kezdetével, 1914-ben levetették Sátánt a föld közelségébe. A Jelenések könyve még azt is hozzáteszi, hogy Sátánnak nagy a haragja. Miért? Azért, mert tudja, hogy „kevés ideje van” (Jelenések 12:12).

Az Őrtorony november 1-jei számában tehát helyénvaló volt az alcím: ’Ébren maradjatok!’ Az utána következő bekezdés találóan ezt mondta: „Nem szükséges ismernünk az események pontos időzítését. Inkább arról van szó, hogy az ébrenlétre, az erős hit kifejlesztésére és a Jehova szolgálatában való lankadatlan buzgóságra kell összpontosítanunk — nem pedig egy időpont kiszámítására.” Majd Jézus szavait idézte: „Vigyázzatok, virrasszatok! Nem tudjátok mikor lesz az az idő. Amit pedig nektek mondok, mindeneknek mondom: Ébren maradjatok” (Márk 13:33, 37, Csia fordítás).