Ki okolható a háborúért?

VAJON Isten okolható az emberi háborúkért? „Nem, Isten nem akar háborút.” Így válaszolta meg a kérdést Martin Niemöller, közismert német protestáns lelkész, nem sokkal a II. világháború befejezése után. A témához kapcsolódó gondolatai 1946-ban könyv formájában láttak napvilágot Ach Gott vom Himmel sieh darein — Sechs Predigten (Ó, Isten a mennyben, tekints le — hat prédikáció) címmel. A könyv megállapítja:

„Ha valaki Istent akarja felelőssé tenni [a háborúkért], az nem ismeri, vagy nem akarja ismerni Isten Szavát. Más kérdés persze, hogy nagyrészt nem minket, keresztényeket terhel-e a felelősség az örökös háborúkért. És ez a kérdés nem hagy nyugtot egykönnyen . . . Ugyancsak joggal idézhetjük fel, hogy keresztény egyházak évszázadokon keresztül újra és újra háborúk, csapatok, fegyverek megáldására adták magukat, és teljesen keresztényietlenül a háborús ellenfél pusztulásáért imádkoztak. Mindez a mi vétkünk és atyáink vétke, de semmi esetre sem Isten hibája. Főképp ránk, napjaink keresztényeire nézve hat megszégyenítőleg egy olyan úgynevezett szekta, mint a komoly Bibliakutatók [Jehova Tanúi], akik százával, ezrével mentek koncentrációs táborba és [még] a halálba [is], mert megtagadták a hadi szolgálatot, s nem voltak hajlandók emberre lőni.”

Ma, mintegy ötven évvel a II. világháború után Niemöller szavai elgondolkodtatják a békeszerető ­embereket. Nem, Isten nem okolható a nemzetek vérontásáért! Igaz imádóin keresztül, akik távol tartják magukat a világ konfliktusaitól, Isten valójában valamennyi háború közeli végét hirdeti (Zsoltárok 46:10; János 17:16).

[Kép forrásának jelzése a 32. oldalon]

USAF-fotó