Jehova Tanúi világszerte — Új-Zéland

DICSÉRHETIK a szigetek Jehovát? Az Ésaiás 42:10 szerint igen: „Énekeljetek az Úrnak új éneket, és dicséretét a földnek határairól, ti . . ., a szigetek és azoknak lakói.” Az Új-Zélandot alkotó szigetek bizony dicsérik Jehovát. Világhírű tavaival, fjordjaival, magasba tornyosodó hegyeivel, gleccsereivel, tengerpartjaival, páfránnyal díszített esőerdőivel és dús növényzetű, idillikus tájképeivel Új-Zéland ékesszólóan beszél az ég és föld Teremtőjének fenségéről és nagyságáról.

Közvetlen a századforduló utáni időtől kezdve Új-Zéland lakosai közül egyre többen csatlakoztak hangjukkal Jehova dicséretéhez, felé fordulva a tiszta imádatban, és megosztva másokkal Isten Királyságának a jó hírét. Nemrégiben az egyik Tanú hallott egy tapasztalatot a rokonoknak való tanúskodásról, és elhatározta, hogy megpróbálja ő is a családjával. Családjából többeket is megajándékozott az Örökké élhetsz Paradicsomban a földön című könyvvel. Mi lett eddig az eredménye? Azt mondja, egyik lánytestvére és egyik fiútestvére tanulmányozza a Bibliát, az egyik unokaöccse már megkeresztelkedett Jehova Tanújaként, mások pedig most már sokkal fogékonyabbak Isten Szavának az igazságára. Még mindig nagy területen munkálkodhat; szülein kívül van hat fiútestvére és kilenc lánytestvére!

Az is Jehova dicséretét eredményezi, amikor a Tanúk Királyság-termek építésére egyesítik erejüket. Roy Perkins rovatvezető például ezt írta az Opotiki News 1994. május 17-i számában: „Nem hívőként igen mély benyomást tett rám ezeknek az önátadott munkásoknak a munkája és erőfeszítése; Istenük iránti szeretetből oly sok időt szenteltek az építkezésre, és oly sok erőfeszítést tettek érte.

A hétvégén ezekben a munkával telt órákban egyetlen szakszervezeti vitát sem láttam, illetve hallottam . . . A nők fent voltak az állványon, dolgoztak a férfiak mellett, hézagolták a falat, emeltek, cipeltek, mindezt oldott, boldog hangulatban.

Egyetlen perc sem ment veszendőbe cigarettázással. Bármilyen minőségben is dolgoztak, mindenki tiszta, üde levegőt szívhatott, már amennyire a festékszag és a téglapor engedte.”

Az Opotiki Gyülekezetben a vének testülete ezt írta: „Az építkezés egészében véve nagy port vert fel a városban. Úgy tűnik, mindenki erről beszél. Több bibliatanulmányozás is elkezdődött. Az egyik kiemelkedő ezek közül, amelyet igen érdekfeszítőnek találtunk, egy nagyon vallásos házaspárral kezdődött; már sok éve azt kérték, ne keressük fel őket. Mindennap eljöttek az építkezés helyszínére, majd később az összejövetelre is. A férj ezek után azt mondta: »Most már látom, önök Isten népe. Belül egész életemben arra vágytam, hogy ilyen emberekkel lehessek együtt.«”

Az előző évben az Otago Daily Times egyik rovatvezetője a Dunedinben gyorsépítkezéssel készült Királyság-teremről a következőket mondta: „Figyelemre méltó teljesítmény volt, s figyelemre méltó példája volt a lelkesedésnek és annak, hogy saját erőből is lehet boldogulni.” Ugyanez az újság megjegyezte: „A városlakók csodálattal figyelték, ahogy a nagy épület növekedett a szemük előtt; sokaknak el kell gondolkodniuk azon, milyen más változtatásokat és pozitív terveket lehetne megvalósítani, ha lehetséges volna az önkéntes munkások ehhez hasonló nagy erőit érdekszövetségbe tömöríteni, és ha nagy volna az együttműködés szelleme. A Királyság-terem büszke szimbóluma annak, amikor az alkotó erőfeszítésekkel eredményeket érnek el.”

Az építkezésre ellátogató sok száz ember közül az egyik úr megjegyezte, hogy míg a Tanúk „templomokat” építenek, addig saját vallásos felekezete eladja azokat csökkenő taglétszáma miatt. „Ha vártak volna még körülbelül 12 hónapot, megvásárolhatták volna egyik templomunkat — kockáztatta meg. — El kell adnunk az egyiket, mert nem győzzük kifizetni a béreket. De persze önöknek nincsenek fizetett papjaik . . . Ezenkívül az önök épületeinek a fenntartása kevésbe kerül, nem templomtornyos, magas épületek, amelyeket lehetetlen fenntartani.”

A szigetek bizony dicsérhetik Istent. Bárcsak továbbra is Jehova dicséretét zengenék ezen a gyönyörű, csendes-óceáni területen — sőt, az egész világon!

[Kiemelt rész a 9. oldalon]

AZ ORSZÁG ADATAI

1994-es szolgálati év

TANÚK CSÚCSLÉTSZÁMA: 12 867

ARÁNY: 1 Tanúra 271 személy

EMLÉKÜNNEPEN JELEN LEVŐK: 24 436

ÚTTÖRŐ HÍRNÖKÖK ÁTLAGA: 1386

BIBLIATANULMÁNYOZÁSOK ÁTLAGA: 7519

MEGKERESZTELTEK SZÁMA: 568

GYÜLEKEZETEK SZÁMA: 158

FIÓKHIVATAL: MANUREWA

[Kép a 9. oldalon]

Úttörők mennek a szántóföldre 1930 körül

[Kép a 9. oldalon]

Fióklétesítmények Manurewában

[Kép a 9. oldalon]

Prédikálják a Királyság üzenetét Devonportban, Aucklanden