Királyság-hírnökök jelentik
Isten népe készséggel siet segíteni
JÓZSEFNEK hívták és Ciprus szigetén született. Azok között az első századi keresztények között volt, akik eladták földjeiket és házaikat, hogy hozzájáruljanak anyagilag a keresztényiség előmozdításához. Meleg szíve és nagylelkűsége miatt Barnabás néven vált ismertté, aminek jelentése: „Vígasztalás fia” (Cselekedetek 4:34–37).
Jehova igaz imádóira mindig is jellemző volt a mások iránti ilyenfajta valódi érdeklődés. Napjainkban Jehova Tanúi sem térnek el ettől, amint az a következő, Salamon-szigetekről származó tapasztalatból is kitűnik.
Több mint 60 Tanúból álló csoport utazott Ausztráliából és Új-Zélandról Honiarába, a Salamon-szigetek guadalcanali fővárosába. Azért jöttek, hogy a nagyobb keresztény összejövetelekre készülő kongresszusi terem építésében segédkezzenek. Mindössze körülbelül két hétbe tellett, hogy felhúzzák az épületet, melyben mintegy 1200 ülőhelyre van lehetőség!
Ugyanebben az időben Új-Georgia szigetén egy kisvárosban, Mundában a helyi hatóságok a város kellős közepén egy telket utaltak ki Jehova Tanúi gyülekezetének. A Tanúk Királyság-termet, vagyis imádati helyet szerettek volna építeni. Igazán szükségük volt már rá. Egy levélből készült kis háza lakószobájában tartották az összejöveteleket, de nem volt meg az erőforrásuk egy Királyság-terem építéséhez. A gyülekezet jobbára idősebbekből, betegekből és gyermekekből tevődött össze, és senkinek sem volt gyakorlata az építkezési szakmában.
A körülbelül 380 kilométerrel arrébb fekvő Guadalcanal szigetén lévő Honiara városában élő Tanúk készségesen siettek a segítségükre (Zsoltárok 110:3). Így érveltek: „Ha testvéreink más országokból készek voltak két hét alatt felépíteni nekünk egy kongresszusi termet, akkor mi is biztosan tudunk segíteni mundai testvéreinknek és fel tudunk nekik építeni két hét alatt egy Királyság-termet.”
És ez így is történt. Egy napon egy boldog és lelkes Tanúkból álló önkénteseket szállító komp érkezett Mundára. Férfiak és asszonyok, idősek és fiatalok, mind serényen rakodták hajószállítmányukat, és előkészületeket tettek, hogy el tudják kezdeni az építkezést fából, cementből, tetőfedő bádogból és egyéb anyagokból, amelyek már előttük Mundára érkeztek.
Nem sokkal azután hogy elkezdték a munkát, hatalmas felhőszakadás következtében megrongálódott a város víztárolója. Ez azonban nem bizonyult leküzdhetetlen akadálynak. A Tanúk ástak egy kutat, amely az építkezési munkálatok során mindvégig ellátta őket vízzel. Honnan volt ennivalójuk a munkásoknak? Ez sem jelentett problémát. A honiarai gyülekezetek gondoskodtak róla, hogy önkénteseik rengeteg élelmet is vigyenek magukkal. Sőt, az önkéntesek még saját szakácsaikat is elhozták!
A szomszédok hitetlenkedve figyelték a munka előmenetelét. Egyikük ezt mondta: „Itt nem készítenek ilyesmit napok alatt. Több évbe is beletelik.” Egy másik szomszéd, egy vallásos vezető elismerte, hogy az ő templomát már 20 éve építik, és még mindig nem készült el. Ezzel szemben Jehova Tanúi új Királyság-terme Mundán mindössze tíz nap alatt elkészült.
[Lábjegyzet]
a A levélből készült házat a bozótban vagy a dzsungelben található anyagokból építik. A vázat faágakból és fiatal fák törzséből állítják össze, a tetőt és a falat pedig pálmalevelekből készült lapokkal fedik, amit faágakra rögzítenek és indákkal varrnak össze.
[Térképek a 24. oldalon]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
Dél-Csendes-óceán
SALAMON-SZIGETEK
Munda
GUADALCANAL
Honiara
[Térkép]
AUSZTRÁLIA
ÚJ-ZÉLAND