Az alkotóképesség — Nagylelkű ajándék Istentől
JEHOVA örömét leli alkotói munkáiban (Zsoltárok 104:31). Az 1Mózes 1:31 azt a mély megelégedettséget fejezi ki, amelyet Isten az alkotás tevékenységében talál: „látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó.”
Jehova ezt az örömet nem tartotta meg saját magának. Jézust abban a kiváltságban részesítette, hogy az a közvetítő, illetve közreműködő legyen, aki által minden más dolgot megteremtett (János 1:3; Kolossé 1:16, 17). Mint „mestermunkás”, Jézus ’örvendezett [Jehova] előtt minden időben’ (Példabeszédek 8:30, 31, NW).
Azonban nem csak az égben létezik az alkotás képessége. „Az alkotóképesség az emberi faj felépítésbeli sajátossága” — írja Eugene Raudsepp a How Creative Are You? című könyvében. Ez nem véletlenül van így, hiszen az ember Isten képére formáltatott (1Mózes 1:26). Jehova ilyenformán megelégedésül szolgáló alkotóképességgel ruházta fel az emberiséget (Jakab 1:17).
Nem meglepő tehát, hogy a Biblia elismerően szól az éneklésről, a táncról, a szövésről, a főzésről, a mesterségbeli tudásról és más alkotói törekvésekről (2Mózes 35:25, 26; 1Sámuel 8:13; 18:6, 7; 2Krónika 2:13, 14). Bésáléel, egy mesterember, arra használta tehetségét, hogy „terveket készítsen . . . [bizonyos anyagok] feldolgozására” a sátor építésének támogatásaként (2Mózes 31:3, 4, Újfordítású revideált Biblia). Lehetséges, hogy a sátornak, ennek a nomád életforma számára létrehozott alkalmatosságnak a feltalálója Jábál, a pásztor volt (1Mózes 4:20). Dávid nemcsak zenész és zeneszerző volt, hanem új hangszereket is kifejlesztett (2Krónika 7:6; Zsoltárok 7:18; Ámós 6:5). Talán Miriám volt az, aki elkészítette annak az diadaltáncnak a koreográfiáját, amellyel az izraeliták a Vörös-tengeren átvezető csodás szabadulásukat ünnepelték (2Mózes 15:20).
Az alkotókészség gyakran nagy kincs az igaz imádat előmozdításában. Jézus alkotóerővel alkalmazott szemléltetéseket és szemléltető példákat annak érdekében, hogy megossza másokkal üzenetét. Követői szintén arra kapnak buzdítást, hogy ’fáradozzanak a beszédben és a tanításban’ (1Timótheus 5:17). Prédikálómunkájuk valójában nem csupán rutintevékenység. Ez művészet, mely kreatív tanítói módszereket kíván (Kolossé 4:6). Ez különösképpen életbevágó, amikor valaki gyermekeit tanítja (5Mózes 6:6, 7; Efézus 6:4).
Ily módon Jehova másokkal is megosztja azt az örömet, melyet az alkotás szerez neki. Milyen nagylelkű ajándék!