Isten neve

„Hacsak Jehova nem építi a házat, hiába dolgoznak az építők.” Így szól ez a latin felirat. A bibliai Zsoltárok 127:1-en alapulnak ezek a szavak, és egy mély értelmű igazságot tartalmaznak: Bármely erőfeszítés, amelyen nincs Jehova áldása, végül is hiábavaló lesz.

Az 1780-ban keltezett feliratot egy épületen találták Colombóban, Srí Lankán, ami figyelemre méltó, mivel tartalmazza Isten Jehova nevét. (Lásd a fotót.) A korábbi évszázadokban ezt a nevet széles körben használták. Gyakran felvésték világi épületekre, templomokra, még érmékre is. Amikor a misszionáriusok távoli földekre vitték a Bibliát, Isten nevét használták, ami kétségtelenül magyarázatul szolgál erre a feliratra Srí Lankán.

Mennyire más a helyzet ma! Kevés állítólagos keresztény törődik Isten nevével. Néhány tudós még bírálja is Jehova Tanúit, amiért hangsúlyozzák azt. Miért? Egyesek szerint azért, mert a héber kiejtése nem pontosan ismert. De hányan ismerik Jézus nevének eredeti héber kiejtését? Az ő nevét mégis világszerte használják és tisztelik.

Jézus számára Isten neve alapvető fontosságú volt. Ő így tanított minket imádkozni: „szenteltessék meg a te neved” (Máté 6:9). Valamint közvetlenül halála előtt ezt mondta Istennek: „Kijelentettem a te nevedet az embereknek, akiket nekem adtál a világból” (János 17:6, Újfordítású revideált Biblia). Az igaz keresztények Jézus lábnyomkövetői. Vajon nem kell nekik is ’Isten nevét kijelenteniük’? Jehova Tanúi így tesznek, és Jehova gazdagon megáldja az ő „házukat”. Számukra igaz a zsoltár: „boldog nép az, mellynek Istene a’ Jehova”! (Zsoltárok 144:15, Károli, 1868).