Színhelyek az Ígéret földjéről

Örvendezzetek! Bőven öntik a sajtók az olajat

JÓEL próféta arra buzdította ’Sionnak fiait, hogy örvendezzenek és vigadjanak az Úrban’. Örömük és virágzó állapotuk leírásához az olívaolajat említette meg: „Megtelnek a csűrök gabonával, és bőven öntik a sajtók a mustot és az olajat” (Jóel 2:23, 24).

Ha a bibliai időkben Izraelben éltél volna, örvendeztél volna, ha a házad közelében, vagy a földjeiden a fentiekben leírt olajfa lett volna.a Ez ugyanis könnyebbé, és kényelmesebbé tette volna az életedet. Vajon miért tulajdonítottak ilyen nagy jelentőséget az olajfának? (Vö. Bírák 9:8, 9.)

Először is vedd csak szemügyre közelebbről a fádat. Az olajfák évszázadokig elélnek, némelyik évezredekig, így amikor megvizsgálod, valószínűleg egy göcsörtös, hamuszürke törzsre lelsz. Magassága 6 méter is lehet, de természetesen nem nő olyan magasra, mint a cédrus és nem olyan kecses, mint a pálma. Ezüstös fényű örökzöld levelei egész évben árnyékul szolgálnak. Mégsem elsősorban a külseje, vagy az árnyéka miatt fogod nagyra értékelni a fát. Egészen másról van szó.

A gyümölcse a lényeg az ezernyi zöld vagy fekete olajbogyó! Ez az, ami miatt az olajfa oly fontos tényező volt, amely megkönnyítette az életet és a mindennapi tevékenységet Izraelben. Májusban világos színű virágok borítják be a fát, így készülve fel a bogyótermésre (Jób 15:33). Amint a bogyók érnek, színük a sárgászöldtől egészen a sötétbarnáig vagy feketéig változhat.

Az olajbogyó begyűjtése — melyet október—novemberben végeztek — nehéz munka volt. Botokkal ütögették a fát, hogy az érett gyümölcs a fa alá kiterített ruhákra hulljon (5Mózes 24:20). A feldolgozás előtt megmosták, azaz sós vízben áztatták, hogy elvegyék természetes keserű ízét. És mi következett ezután?

Ez attól függött, hogy mire szeretted volna felhasználni gazdag aratásodat. Megehetted nyersen, vagy eltehetted pácolva, hogy családod hónapokon át ízletes tápláléknak örvendjen. Az olajbogyó az étrend kialakításában is fontos szerepet játszhatott, az étel állhatott például néhány ízletes olajbogyóból és árpából készített kalácsból.

Az olajbogyó nagy részét valószínűleg kisajtoltad volna, hogy olívaolajat — egy különösen hasznos és értékes árucikket — nyerj belőle. Különböző minőségű olajat nyerhettél, melyet sokféleképpen felhasználhattál. Először könnyedén kiütögethetted, vagy kisajtolhattad az érett bogyókat egy mozsárban vagy akár rájuk is taposhattál (Mikeás 6:15). Ezzel az eljárással a legfinomabb minőségű olajat lehetett készíteni — ma ezt extra tiszta olívaolajnak nevezik —, amelyet a templomsátorban világító lámpákhoz használtak (2Mózes 25:37; 27:20, 21). Képzeld el, mennyire becsben tartottad volna ezt a kiváló minőségű olajat, hogy különleges alkalmakkor ezzel készítsd el az ételeket!

Még a gyengébb minőségű bogyót is sajtóba tehették, hogy kisajtolt húsából további olajat nyerjenek, bár ez az olaj már alacsonyabb értékű volt. Az olajbogyó kisajtolt húsa még körülbelül 50 százalékban olajat tartalmaz. Különféle sajtolókat használhattak, egyiküket ábrázolja a képünk. Az egészben vagy részben kisajtolt olajbogyót egy henger alapra tették. A malomkövet szamár, vagy ember forgatta, kipréselve a kicsorduló olajat, amelyet cserépedényekben gyűjtöttek össze (Máté 18:6).

Az olívaolajat a folyékony aranyhoz lehet hasonlítani — olyannyira magasra tartották az értékét és oly sokféleképpen lehetett felhasználni. Egyetlen fa egy öt-hat tagú család egész évi olajkészletét biztosította. A család étrendjének fontos részét képezte, mivel könnyen emészthető és magas energiatartalmú. (Vö. Jeremiás 41:8; Ezékiel 16:13.) Illatosíthatták is az olajat és kozmetikai szerként használhatták, vagy a vendégszeretet jeleként a vendég fejére önthettek belőle (2Sámuel 12:20; Zsoltárok 45:7; Lukács 7:46). Sebek gyógyítására is alkalmazhatták fájdalomcsillapítóként (Ésaiás 1:6; Márk 6:13; Lukács 10:34).

Ezzel még nem merítettük ki, mi mindenre lehet felhasználni a gazdag olajtermést. Felhasználhattad az otthonodban világítás céljából, az Istennek felajánlott égőáldozatod részeként, vagy egy jövedelmező kereskedés árucikkeként. Igen, a bibliai időkben az olajfa volt a legértékesebb növény, így Jóel találóan alkalmazhatta a jólét és az öröm szemléltetéseként (5Mózes 6:11; Zsoltárok 52:10; Jeremiás 11:16; Máté 25:3–8).

[Lábjegyzet]

[Kép forrásának jelzése a 24. oldalon]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.