Szükségünk van rá, hogy valaki meghallgasson
MIVEL emberi lények vagyunk, igyekszünk örömet és megelégedést találni az életben. De amikor személyes gondok adódnak, milyen segítséget és vigaszt jelent, ha van valaki, akinek beszélhetünk a bajainkról!
Dr. George S. Stevenson ezt mondja: „Ha az ember megbeszélheti ezeket a dolgokat, az segít enyhíteni a feszültséget, segít tisztább megvilágosításban látni a nehézségeket, gyakran azt is segít felismerni, hogy mit tehet az ember az ügy érdekében.” Dr. Rose Hilferding ezt a megfigyelést tette: „Mindannyiunknak szüksége van arra, hogy megbeszélje valakivel a bajait. Meg kell osztanunk valakivel a gondjainkat. Szükséges éreznünk, hogy van valaki a világon, aki kész meghallgatni, és meg tud érteni minket.”
Természetesen egyetlen emberi lény sem képes kielégíteni ezt a szükségletünket. Az időhiány és egyéb tényezők miatt bizalmas társaink talán akkor a legelérhetetlenebbek, amikor a legnagyobb szükségünk lenne rájuk, vagy esetleg még a legközelebbi barátainkkal is vonakodunk megbeszélni bizonyos dolgokat.
Az igaz keresztényeknek azonban soha nem kell teljesen nélkülözniük az őket meghallgató fület, hiszen az ima útja mindig a rendelkezésükre áll. A Biblia ismételten arra buzdít minket, hogy imádkozzunk Istenhez, a Teremtőnkhöz, akinek a neve Jehova. Arra kapunk utasítást, hogy őszintén, Jézus nevében, és Isten akaratával összhangban imádkozzunk. Még a személyes, és a magánjellegű ügyek is az ima illő tárgyát képezik. „Minden kéréseteket terjesszétek Isten elé imádságban és könyörgésben” — ezt a tanácsot kapjuk a Filippi 4:6-ban. Micsoda nagyszerű ajándék! A világegyetem Szuverén Uralkodója mindig kész örömmel fogadni alázatos szolgáinak az imáit, amikor csak közeledni kívánnak hozzá (Zsoltárok 83:18 [83:19, Károli]; Máté 6:9–15; János 14:13, 14; 1János 5:14).
De valóban meghallgat-e Isten? Egyesek talán azt szeretnék tudni, hogy vajon az ima hatásossága nem korlátozódik-e csupán az emberi képességre: Például, egy személy imádkozik, elrendezi a gondolatait, és szavakkal kifejezi azokat. Miután megállapítja a felmerült nehézséget, megfelelő megoldást keres, és odafigyel mindenre, ami hozzásegítheti a megoldás megvalósításához. Amikor a gondja megoldódik, talán Istennek tulajdonítja azt, de tulajdonképpen a saját értelme és erőfeszítései hozták meg a kívánt eredményeket.
Ma sokan gondolják azt, hogy mindössze ez történik az ima alkalmával. Te is így gondolod? Vajon az ima ereje ennyire korlátozott lenne? Igaz, az egyén elmebeli törekvései és az imájával összhangban megtett fizikai erőfeszítései fontos szerepet játszanak abban, hogy az imája választ kapjon. Mindamellett mi Isten saját szerepe a dologban? Meghallgat-e Isten, amikor imádkozol hozzá? Fontosnak tekinti-e az imáidat, figyelmet szentel-e imáid tartalmának, és válaszol-e azokra?
Nagyon fontos választ kapnunk ezekre a kérdésekre. Ha Isten nem szentel figyelmet az imáinknak, akkor az imának csupán pszichológiai értéke van. Másrészt, ha Isten elfogadja és érdeklődéssel hallgatja az imáinkat, akkor mennyire hálásnak kell lennünk ezért a gondoskodásért! Ennek a felismerésnek arra kellene indítania minket, hogy mindennap a javunkra fordítsuk ezt a gondoskodást.
Meghívunk, hogy olvass tovább, mivel ezeket a kérdéseket a következő cikkben tárgyaljuk meg.